Szenzációs képleleplezés

1 2 3 / 3

Az 1880-ban Egerben született Ziffer János és Nagybánya neve szorosan összekapcsolódik. Először 1906-ban látogatott ide, az erdélyi művésztelepre, ahol aztán 1918-tól haláláig élt és dolgozott. Közben persze megfordult Párizsban, Berlinben, Hamburgban és Münchenben, megismerkedett a posztimpresszionizmussal, az expresszionizmussal és a kubizmussal is. Így nem véletlen, hogy kortársaihoz hasonlóan a neoimpresszionisták, azaz a „neósok” csoportjába tartozott.

A most előkerült A Luxembourg Párisban képének története 1910 őszén – Ziffer második, egyben utolsó franciaországi útján – kezdődött. Ziffer a képet a királyi rezidenciának épült Luxembourg palota kertjében festette, nem messze párizsi lakóhelyétől, a Rue de Vaugirard 30-as számú háztól. A francia fővárosba friss házasként érkezett feleségével és anyósával. Ahhoz, hogy megélhetésüket finanszírozni tudja, rengeteget dolgozott, és eközben saját művészi hangjára is rátalált, remekműveket alkotott. Ennek ellenére a második párizsi korszakából eddig mindössze néhány festményt ismert a szakma, köztük olyan remekműveket, mint a Kilátás az udvarra, (Rue Vaugirard), illetve a Hajók a Szajnán, melyeket 1911-ben a Függetlenek Szalonján is bemutatott. 

A tavaly előkerült, A Luxembourg Párisban című festmény egy vidéki orvos és családja tulajdonában volt körülbelül az ötvenes évektől. Igaz, ők akkor Rippl-Rónai-alkotásként vásárolták, ám a FreylerArt Galériához eljuttatott fénykép egyértelművé tette, hogy a képet ugyan nem Rippl-Rónai, de mindenképpen egy nagyon jó kezű piktor festette valamikor az 1910-es évek környékén. Amikor aztán a szakemberek az alkotást részletesebben is megvizsgálták, megdöbbentő felfedezést tettek:

„A védőüveghez a kép felöli oldalon, nem mertek nyúlni, így az évtizedek alatt itt-ott foltos lett, és sem a színek, sem a részletek nem látszottak annyira. Szinte levegőt kapott, fellélegzett a festmény, nekünk viszont egyre jobban állt el a lélegzetünk. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb színes részletek bontakoztak ki a szemünk láttára. Hálásak voltunk a pillanatért, hogy részesei lehettünk. A napfényben állva a színek kontúrjai kezdtek élesedni, elválni. A bordós utólag rápingált Rónai szignó alatt és a balusztrád elemei között megpillantottam a fekete színnel írt, jól ismert, enyhén dőlt, szálkás Ziffer Sándor aláírást. Együtt örültünk a családdal, felejthetetlen pillanat volt (…) A Luxembourg Párisban című festménye tökéletesen visszaadja a tízes évek hangulatát. A kép bal oldalán egy hölgyet látunk fekete kabátban szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virág. A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét, Párizs szívében. Mögötte egy kalapos úr sziluettje rajzolódik ki, pisztácia zöld színű kabátban”

– olvashatjuk a galéria Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című festményéhez írt tanulmányában.

Az, hogy a kép most előkerült, szerencsés véletlenek sokaságának köszönhető. Ziffer merész perspektíva alkalmazásával készült remeke a korai magyar modernizmus egy kiváló darabja, mely a korabeli francia nagymesterek és az École de Paris művészeinek modern avantgárd alkotásai között is megállja a helyét.