Hirdetés

Fordított love story, amelyben a csúcspontból indulva jutunk el az előre sejthető lehangoló végkifejletig. Ez a harmincas vidéki színésznő, Lili keserédes szerelmi története, és persze vele együtt azé a közegé, amit civilként leginkább kíváncsi-kárörvendően figyelünk a partvonalon túlról. A színházi regények népszerűségének okaihoz nem kell különösebb magyarázatot fűzni, és bár vannak köztük a szépirodalom polcán helyet kapott alkotások (Spirótól az Ikszek vagy Térey János a Káli holtakja), Sándor Erzsi műve, ha nem is ér fel ezekhez, de szintén bőven akadnak benne életszerű minták és megszívlelendő tanulságok. A Presser Gábor és Sztevanovity Dusán Csak dalok albumára komponált írás kellemes olvasmány, de nem hiba nélkül való: a túlszerkesztett kiszámíthatóság, a mégiscsak valamennyire túlmisztifikált művészközösség játszmái és a narrátor folyamatos analizálási kényszere mintha egy korrekten, ám nem kimagaslóan megrendezett darab részei lennének – igaz, egy színházteremnyinél sokkal nagyobb közönség érdeklődésére számot tartva.