Hirdetés

Köbli Norbert forgatókönyv­író és Szász Attila rendező az utóbbi években olyan közös munkákkal, mint A berni követ vagy a Félvilág, sikeresen élesztették fel az egykor dicsőbb napokat látott magyar tévéfilmet. Idő kérdése volt, hogy a ritka jól működő alkotópáros mikor nyergel át a nagyvászonra, hiszen már előző produkciójuk, a Gupvi-táborok poklát elbeszélő Örök tél is moziforgalmazásért kiáltott volna. Az eddigi darabjaikat is túlszárnyaló, a filmalap félmilliárdos támogatásából készült Apró mesék azonban már a vetítőtermekben debütált. A történet 1945-ben, a háború utáni megtorlások idején játszódik, amikor is egy szélhámos (Szabó Kimmel Tamás) vidékre menekülve egy idegen nőnél (Kerekes Vica) és gyermekénél húzza meg magát, azt hazudva, hogy ismerte a fronton eltűnt férjet. Az asszony átlát rajta, de belemegy a játszmába, és miközben szerelem szövődik közöttük, váratlanul hazatér az igencsak heves vérmérsékletű családapa (Molnár Levente). A történet nem csupán a negyvenes években játszódik, de képi világával, tipográfiájával is a korabeli film noirokat idézi, a forgatókönyv végig ügyesen keveri a lapokat, a vihar előtti csend egyre vészjóslóbbá válik, a feszültséget pedig a három főszereplő kitűnő játéka tovább fokozza. Bár a műfaji kereteket nem lépi át a film, annak minden elvárását hibátlanul teljesíti.