Visegrád reneszánsza
Különleges régészeti leletet, egy 700 éves aranyozott ezüstékszert találtak a szakemberek az egykori visegrádi királyi palota régészeti feltárásánál. A finoman megmunkált ékszer akár I. Károly (Róbert) hitvese, Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette.2021 nyarán jelentette be Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos, hogy a következő években a Várkapitányság szakemberei a visegrádi várat és környékét is teljeskörűen helyreállítják. A Visegrád Reneszánsza címet viselő fejlesztési program célkitűzése, hogy a visegrádi várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá.
A munkálatok 2023 szeptemberében a várrendszer részletes felmérésével, illetve annak előkészítő régészeti feltárásával kezdődtek el. Ez utóbbi során előkerült az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épülete, egy nagyméretű Anjou-kori udvarház, mellette pedig egy különleges Anjou-kori ékszert, egy aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt találtak.
A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 cm széles ékszert a középkorban a női ruhák nyakkivágásának összefogására használták, így feltehetően egy előkelő hölgyé lehetett. A díszes kapcsok divatja a XVI. századig fennmaradt, ám a most előkerült visegrádi darab – a rajta látható négyvonalas betűforma és jellegzetes hatkaréjos rozetta alakja, illetve lelőhelyének rétegviszonyai alapján – a korai, XIV. század első feléből származhat.
Még az sem zárható ki, hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült, hiszen az 1340-es évek közepén az özvegy anyakirályné önálló visegrádi kúriáját több forrás is megemlíti. Károly halála után az épületet jelentősen kibővítették és emeletes házzá alakították. Később, a XIV. század második felében a ma is álló királyi palota felépítésével az özvegy anyakirályné alighanem új lakosztályt kapott a palotában, ezért a régi királynéi házat megint átalakították. Bontására csak a század végén, Mária királyné korában került sor. Később a közelben Zsigmond király megépítette a ferencesek kolostorát, de a régi királynéi kúria területe beépítetlen maradt, így ma már ez az egyetlen bemutatható épülete a korai Anjou-kori visegrádi királyi rezidenciának.
A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el.