Hirdetés

A mesterséges intelligenciával van tele a világ. Mindenhonnan e technológia a térnyeréséről hallunk és arról, hogy aki lemarad, az végérvényesen kimarad. De mivel is állunk valójában szemben, és mi igaz ezekből az állításokból? A mesterséges intelligencia az öntanuló algoritmusok összességének a megnevezése fejlettségi és alkalmazási szinttől függetlenül, amellyel rengeteg emberi feladat is gyorsítható, kiváltható,eddig soha nem vizsgált összefüggések állapíthatók meg a másodperc tört része alatt. Fantasztikus lehetőségeket rejt a kutatásban és a mindennapi életben egyaránt.

A kapitalizmus lényege az optimalizáció. Az MI ennek a törekvésnek egy hatalmas vívmánya. Nem az MI-től kell félni, ám nagy a felelősségünk, nehogy a következő lépcsőben ezzel az egyébként nagyszerű eszközzel embertelenné optimalizáljuk társadalmunkat. Az MI tékozló és önző felhasználásától kell valójában félni, amely kizárólag a vagyonszerzést vagy az öncélú és lelkiismeretlen alkalmazást célozza.

Egyetemi szakdolgozatok és esszék ezrei születnek már egyetlen emberi gondolat nélkül. Mi lesz, ha olyan „szakemberekkel” lesz tele a világ, akik helyett az egyetemet az MI csinálta végig? Mondjuk egy orvos vagy pszichológus… Vajon hány élet mehet tönkre a meg nem tanultak miatt? Ugyanakkor egy eddig legyőzhetetlennek hitt kór elleni küzdelemben, értő kezek közt évtizedeket nyerhet a kutatóknak.

Ne hagyjuk hogy a klasszikus emberi értékek és kapcsolatok a digitalizáció előtti kor társadalmának utolsó tagjaival a sírba szálljanak!

Korábban írtuk