Az MSZP-sek békességet követelnek (maguknak), noha ők tanították a szemináriumokon, hogy a kapitalizmus osztálytársadalom, jellemzője az osztályharc. A szakszervezetek elsorvasztása a burzsuj elvtársak érdeke. Álszent, hazug elméletek (kozmetikázás) helyet nézzük a konkrét, kézzelfogható valóságot. Egyre több luxusvilla, kacsalábon forgó kastély épül. Jellemzőjük, hogy körülöttük egyre magasabb kerítést húznak fel. Akik erődítményeket csinálnak, jól tudják, miért teszik. A kerítésen kívül zúgolódik-morgolódik a sok szegény és a hárommillió koldus. Az újgazdagok számára ez a moraj nem megnyugtató muzsika. Rettegéssel tölti el a vörös úri osztályt Orbán Viktor nyilatkozata is, miszerint olyan Magyarországot szeretne, ahol nem a csalók és a spekulánsok boldogulnak, hanem a dolgozó kisember. A rettegés miatt van, hogy a független, szabad sajtó” szépíteni akarja a nyers valóságot. Nem a jobboldal 68+12%-os győzelméről beszél, hanem csak a Fidesz 68%-át emlegeti. Gyönyörű az a 68, de a 80 az több!

Kövér Károly, Szeged

Gyarapodás

Nekem nemcsak hogy tetszik, de kiválónak tartom Orbán Viktor 29 pontos intézkedéscsomagja. Különösen az, hogy nincs apelláta, a nép akarata szerint végre is hajtják, amit megígértek, pedig nagy széllel szemben kell haladniuk. Ezért is örülök a kétharmados győzelemnek. Amit nyolc év alatt a bukott kormány nem tudott, de leginkább nem akart elérni, azt most a Fidesz-kormány alig egy hónap alatt elérte. Nincs az akciótervnek olyan kitétele, amivel ne értenék egyet, de amit leginkább várok, az a 17., 19. és a 21. pont mielőbbi rendezése. Százmilliók mentek el az adózók pénzéből külső megbízásokra. Csak azt nem értem, hogy mit csináltak a dolgozók. Ugyancsak felfoghatatlan, hogy miért kellett többmilliós fizetéseket és végkielégítéseket adni állami szférában, és hogy mit tett nyolcmillió ellenértékeként havonta a Nemzeti Bank elnöke azon kívül, hogy az MSZP baráti köréhez tartozik. A párt költségvetési támogatásáról az a véleményem, hogy nem csökkenteni, hanem megvonni kell, különösen azon pártoktól, amelyek 5 százalékos támogatottság alatt vannak. Minden pártot tartson el a tagsága, legalább akkor kiderülne, hogy hányan támogatják mondjuk az MSZP-t. Lehet, hogy meg is szűnne a többi kis párttal együtt? Nagyon tetszik a vagyonelszámoltatás. Bár a legvagyonosabb Orbán Viktor, aki kilenc ingatlan helyett öt gyerekkel büszkélkedhet. (Velük az ország nemzeti érzelmű állampolgárainak a száma is gyarapodott.)

Czető Lászlóné, Budapest

Megfizettetés

Az 1989-es oláhiai gengszterváltáskor (apparatcsikcserekor), a FSN (Nemzeti Megmentési Front) vette át Oláhia jobbításáért a hatalmat, a Ceausescu-diktatúra markából. A FSN-ből lett az összes mai oláhiai párt, beleértve az RMDSZ-t is. Ezek a pártok 20 év alatt szétlopkodták az országot, tagjai szégyentelenül meggazdagodtak. (Még 1995-ben mondta egy bundestágos képviselő, hogy annyi javat, mint amennyit Frunda összehordott portájára 5 év alatt, Németországban két élet alatt se tudna összeszedni parlamenti képviselőként!) Na, most ezek a „becsületes” emberek, a lopott holmijaik által keletkezett károkat a nyugdíjasokkal és a költségvetésből nem jól fizetett kispénzű emberekkel (tanárok, közalkalmazottak, orvosok stb.) szeretnék megfizettetni, fizetéslevonással és áfaemeléssel. A nap alatt nincs semmi új, az új urak is mindig másokkal szeretik fizettetni számláikat.

TO., Mikháza

Vonagógia

Azt mondta Vona Gábor a Gárda-avatással kapcsolatos rendőri intézkedések után, hogy „a kormány a gárdisták vegzálásával foglalkozik ahelyett, hogy a valódi problémákra fókuszálna”. Bármilyen politikai kurzuson demagógia tantárgyból jelest kapna érte! Nem kéne összekeverni a dolgokat, a rendőrség a rendetlenségre reagál, ilyen volt, most is ilyen, és lesz is! Nem szereti a hőbörgést, izgatást, tumultuózus jeleneteket. Persze Vonának kapóra jött a dolog, rögvest össze lehet mosni a 2006-os szemkilövetésekkel a mostani apró ramazurit („semmi sem változott”), és persze egyből a kormányt tenni felelőssé, összehasonlítani az előző kormánnyal. Szegény kormány arra kényszerül, hogy mindent egyszerre csináljon, teszi is a dolgát, amennyire csak erejéből telik, millió dologra fókuszál, hát egy apró Gárda-lökdösődést ne varrjanak már a nyakába. Ahogy persze a rendőrségtől sem lehet elvárni, hogy a tolvajok, rablók, sikkasztók stb. irtása helyett gazdasági, egészségügyi stb. problémákra fókuszáljon. Ki-ki végezze a maga dolgát. Remélem, Vona Gábor nem azt tekinti dolgának, hogy ilyen átlátszó, demagóg mondatokba bújtassa „jobbító” szándékát, s azt is, hogy előbb-utóbb ő is a valódi problémákra fog fókuszálni.

K. Antal, Budapest

Laci bá

Valamelyik reggel a Brüsszelből importált Kovács Laci bácsi besétált a Szemközt stúdiójába, hogy kérdésekre válaszoljon. Arra a kérdésre, mi az oka az MSZP szétesésének, Laci bá – még Kádár idejéből jól emlékezett rá, hogy minden kudarcnak négy fő oka van, de a kérdés olyan váratlanul érte, hogy csak kettőt mondott: a világgazdasági válságot és a Fidesz agresszív magatartását, ami Európában példa nélküli. De rögtön meg is nyugtatta a közvéleményt, hogy vége a vesszőfutásnak, mert alelnökének jelölte a pártja, a programját már fel is tette a netre. (Gondolom, a következő percekben lefagytak a számítógépek, mert az ország lázasan kereste Laci bá programját. Hallgattam-hallgattam, és nem tudtam eldönteni, hogy ő lett fogyatékos, vagy engem néz annak. Tudom, hogy Laci bá Brüsszelben él, így nem tudja, mi történt itthon, de azért utánanézhetne. Na de most jön a szép, új világ. Jönnek a fiatal, feddhetetlen szocialisták, akik újjáépítik a pártot. Közöttük is ő jár az élen, a leendő pártelnök. És persze észre se veszik majd, hogy ismét hazugságra építenek. Laci bá, ön fiatal és feddhetetlen utoljára talán 1958-ban lehetett. Miért nem vonul már vissza? Vegyen egy házi kisüstöt, főzögessen pálinkát, hívja meg vendégségbe a Biszku Bélát, és hosszú téli estéken olvasgassák a politikai nyilatkozatot: legyen béke, szabadság és egyetértés.

M. S., Miskolc

Nem értem

Századok óta tudják az épeszű emberek, hogy a gabonát idejében kell learatni. Sarlóval, kaszával, vagy gépekkel. Országunkban ezt a bürokraták nem tudják, hiszen a törvény szerint a gazdának órákat, sőt napokat kell várnia az aratógépeivel arra, hogy egy nyikhaj bürokratától az úthasználati engedélyt megkapja. Egy olyan bürokratától, aki tán még azt sem tudja, hogy az a kenyér, amit eszik, búzából készül. Az, hogy az útvonalengedély kiadása közben a búza egy része már kipergett a földre, kit érdekel? Rendnek kell lenni és kész. Persze megérteném a törvény – eszetlen (azaz hülye) – megalkotójának az éberségét és szigorát, ha a paraszt mondjuk decemberben azért kérne útvonalengedélyt, hogy örömében és sunyin a 30 centis hóval borított utakon a traktorával rodeózni tudjon.

Kónya Béla, Budapest

Köszönet

Tisztelt Szerkesztőség! Éveken át hűséges megrendelője voltam a lapjuknak. Most, miután úgy tűnik, az országunk ügye már megfelelő sínen van, úgy gondoltam, hogy ezentúl nyugdíjamból inkább a tíz unokám számára teszek félre minden krajcárt. Nem akartam azonban úgy lemondani az előfizetésről, hogy meg ne köszönjem azt a sok pozitív élményt, amelyet lapjuk olvasása számunkra jelentett. Amilyen ügyesek az unokáink, egy-egy csipetnyit mindezekből a jövőben az interneten mi is elérhetünk majd. Köszönettel küldjük vissza a csekket, és kívánunk önöknek a továbbiakban is sikeres, jó munkát.

Üdvözlettel: Tóth János, Pécs

Odabent

– Jánoskám, légy szíves, érdeklődd meg, mi lesz ebédre. – Add ide a kanaladat, a tieddel jobban lehet morzézni… Tarhonyás hús. – És a savanyúság? – Tanulj meg morzézni te is, ha olyan kíváncsi vagy. Különben is, mit ugráltatsz te egy nagyidőst? Te, aki csak vállalati vezérigazgató voltál, akikből több tucat van itt benn, miniszterből meg alig. – De fenn hordod az orrod. Csak azért, mert te és a barátaid az egész gazdaságot tettétek tönkre, én meg csak egy állami vállalatot loptam szét?! – Te csak ne hasonlítgass össze bennünket! Hol vagy te azzal a pár száz elsíbolt millióddal hozzám képest? Veletek meg a haveri tanácsadóitokkal Dunát lehetne rekeszteni. Miattatok vagyunk ilyen szűkösen itt, hatan egy zárkában. – Nekem se nagy élmény egy ilyen balfácánnal együtt lenni nap mint nap. Mindenki tudta, hogy te se a képességeid miatt lettél miniszter, az már biztos. – De az is biztos, hogy te se lehettél volna vezérigazgató a pártod segítsége nélkül, baromi nagy fizetéssel. És hülye módon még hozzá is loptál egy kicsit, illetve sokat. – Na, ezt már kikérem magamnak! Tudod mit? Ha legközelebb beszélgetni szeretnél a minisztertársaiddal a fűtéscsövön keresztül, hát az én kanalamra ne számíts!

Keszthelyi István, Bp.

Helyett vagy mellett

A Magyar Nemzetben Torkos Matild Nyilatkozat a falon című írása a nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztésével foglalkozik. A mondanivalójával nagyrészt egyetértek, többé-kevésbé a kifüggesztés ellen ír. Idéz a nyilatkozatból, majd ezzel a mondattal fejezi be cikkét: „ Szép és felemelő cél, de a kifüggesztése helyett inkább azon kellene munkálkodni, hogy közéletünk ebbe az irányba fejlődjön”. Anélkül, hogy szőrszálhasogató lennék (hogy az inkább itt mire utal, vagy ha megfordítjuk a szórendet ez azt is jelenti-e, hogy a kormány a munkálkodás helyett függesztetné ki a nyilatkozatot), lenne egy némileg megengedőbb és egyértelműbb változatom erre a mondatra. „Szép és felemelő cél, és a kifüggesztése mellett azon kell munkálkodni, hogy közéletünk ebbe az irányba fejlődjön”. Vagy így nem nagyon illene a cikk mondandójába?

K. J., Budapest