Kipofozni a közéletből mindazokat, akik drogliberalizációról merészelnek beszélni. Az oktatás középpontjába kell helyezni a magyar történelmet, kultúrát és hagyományokat. A jövő letéteményeseinek meg kell mutatni a bolsevista 45 év meg az elhibázott rendszerváltás 20 évének igazi arcát. Tudniuk kell arról, hogy az ország mai erkölcsi, gazdasági állapotáért az a tudatosan felépített politika felelős, amelynek célja nemzeti identitásunk teljes elpusztítása volt. Érezzék át, hogy az ősi nemzeti jelképrendszerünk elleni támadások, a tudatos történelemhamisítás, idegen kultúrák ránk erőltetése, soha nem volt bűneink állandó ismételgetése stb. éppen ezt célozza. Az utolsó órában vagyunk, de talán azon is túl. Hazáját szerető, azért elkötelezetten tenni akaró ifjúság nélkül nincs magyar jövő. Az új kormánynak rengeteg dolga lesz!

R. O., Zalaegerszeg

A nyugdíjasokat lelövik, ugye? 1.

Jó ideje hangos volt már a média nyugdíjasügyben. Egyszerűen nem hitte el az ember, hogy ebben a témában nem tudtak a valóságnak megfelelő, normális, igaz szót szólni, hol ott tulajdonképpen mindkét oldal (titkoltan) tehernek tekinti a időseket, és nagyon jól tudja, mitől vérzik az egész nyugdíjügyi mechanizmus. Jobbról is, meg balról is általában beszélnek a nyugdíjasokról, holott a rendszerben meglévő igazságtalanságokat kellene sürgősen megszüntetni. Mélyen hallgatnak arról, hogy aki felépítette, megteremette és működtette ezt az országot, a produktív embereket is nyugdíjasnak nevezik ugyanúgy, amiként (nemes egyszerűséggel) a másik oldalt is nyugdíjasnak hívják, akik egész életükben egy fillér értékű termelőmunkát nem végeztek (arról nem is beszélve, hogy sokan közülük csak kárt okoztak), és ma kiemelten magas, megbecsült járandóságot kapnak. Az előbbiek ma 50-70 ezer forintból vegetálnak, jó esetben 100-110 ezret kapnak, az utóbbiaknak pedig 300 ezernél kezdődik és a csillagos égig ér a nyugdíja. Arról sem beszélve, hogy az utóbbiak sokszor 40-50 éves korukban kiemelt nyugdíjasok lehettek, és haveri körben tovább dolgoztak ugyanennyiért, vagy megfejelve. Mennyire volt törvényes és demokratikus a 13. havi nyugdíj elvétele? Azoktól is elvették, akiknek ez az összeg a karácsonyt jelentette, és akik mindazt megteremtették, amit a privatizáció során el lehetett lopni. Eddig a leendő nyugdíjasok minimálbérért megteremtették azt, amit kitalicskáztak az állami cégektől úgymond megérdemelten és jogosan. A talicskázóknak bizonyára legalább három gyomruk van. (Folytatása a következő számban)

P. R., Zalaegerszeg

Történelmi adalék 1.

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó beszéde a felszabadított Kassán 1938. november 11-én. (Megjelent: Magyar irodalmi olvasókönyv, Tordai Ányos gimn. V. osztálya számára, Franklin Társulat, Budapest 1939.) „Hálát adok az isteni gondviselésnek azért, hogy Kassa városának dicső történelmi emlékekkel megszentelt falai közé, a magyar Felvidék nemzeti kultúrájának ősi földjére léphettem. Ami még néhány hónapja csak távoli remény, hetekkel ezelőtt csupán aggódó bizakodás volt, az a közelmúlt napokban bizonyosság és ma végre élő valóság lett. Ezért, hogy ez megtörténhetett, külön hálát érzünk a baráti nagyhatalmak és azok vezető államférfiai iránt. Vállalták a döntőbíró szerepét és ezáltal néhány óra alatt rendezték azt a kérdést, amely – noha mindenki belátta tarthatatlanságát – 20 év alatt nem tudott megoldást nyerni. Nehéz és kényes volt a szerep vállalása, mert a döntőbíró mindig csak az igazságot keresheti. Pártatlan kell hogy legyen, és nem kedvezhet senkinek, legkevésbé barátjának. Sorsdöntő napjainkban hagyományos baráti együttérzéssel állott mellénk a nemes lengyel nemzet. A mai ünnepnapon erre is hálával gondolunk.”

(Folytatás a következő számban.)

Vass Gyula, Bp.

Változó szomszédság 1.

A szlovákok hozzánk való viszonyulásával kapcsolatos írásokra szeretnék reagálni, röviden vázolva, hogy nézetem szerint mi – de Európa is – az 1993. évben megszülető új állam fogadtatásánál miben követtünk el mulasztást, ami a szlovák állam önmagáról alkotott torzképe, önértékelési zavara kialakulását segítette. A Csehszlovákia felbomlásakor létrejövő új állam lényegében adós maradt annak megválaszolásával – és ezt senki nem is kérte rajta számon –, hogy létezésének legitimitását mire alapozza. E legitimáció alapja lehet a szlovák nép önrendelkezése. Ez esetben azonban az önrendelkezés joga a szlovák népet értelemszerűen azon terület felett illeti meg, melyet ténylegesen benépesít. Ez esetben tehát a volt Csehszlovákia csehek, magyarok lakta területei felett, ezen népek nevében – helyett – nyilván nem „önrendelkezhetett”. Ez cseh területek esetén magától értetődő volt, de miért nem volt az a felvidék déli, a magyarok által még ma is összefüggő tömbben lakott területek esetében? Az, hogy a csehekkel közös állam föderatív volt, a megszűnt állam olyan belügyének tekinthető, mely a felbomláskor értelmét veszítette, az pedig, hogy a belső föderatív egységeket elválasztó határ ilyenkor automatikusan nemzetközi jelentőséget nyer: nemzetközi jogilag nem igazolható. (Folytatás a következő számban.)

Domonkos László, Diósd

Csendőrség? 1.

A magyarországi közbiztonság eddigi helyzetét elnézve úgy látszik, elkerülhetetlen lenne a csendőrség intézményének valamilyen formában történő meghonosítása. Ugyanakkor tamáskodom, hogy vajon kikből állna, ebben a bolsevizmussal-liberalizmussal, globalizációval megfertőzött maradék országban ez az ismételten felállítandó testület? Nem szeretnék ez ügyben véleményt mondani, bármiféle állást foglalni, de az az erkölcsi romlás, amit ez a nemzet az elmúlt 45+20 évben elszenvedett, kétségessé teszi egy olyan szellemiségű, elkötelezettségű, tudású fegyveres testület felállítását, amit valaha többé-kevésbé a Magyar Királyi Csendőrség képviselt? Menjünk vissza a múltba, és idézzük fel azokat a mondatokat, amelyekkel gróf Andrássy Gyula a csendőrség felállításának szükségszerűségét megindokolta. „Erős, jól fegyelmezett csendőrség szükségesebb ma, mint valaha. Mert Magyarországon a háború, majd a forradalmak és a törvényes alap nélküli kormányok alatt megbomlott a törvények tisztelete, elvadultak az erkölcsök, megszűntek a tekintélyek, és ezek helyett a duhajkodás, a rablási vágy és az önkény vált mindennapivá, és ez olyan feladatokat ró az államra, amelyeket csak a csendőrség segítségével tud megoldani.” A szociálliberális kormány idején a hazai állapotok (és egy ideig a jelenlegiek is) elvágólag egyeztek a fenti indokokkal, melyek a csendőrség (vagy egy „régi vágású” rendőrség) létrehozását tennék szükségessé. Csupán egyetlen helyen szorul behelyettesítésre az eredeti szöveg, mégpedig azzal, hogy „a moszkovita-rákosista rémuralgás és a kádárista népbutítás legvidámabb barakkja, valamint az ezt követő »rendszerváltásnak « becézett kommunista-kapitalista visszarendeződés következtében” megbomlott… stb. (Folytatás a következő számban)

A. P., Zalaegerszeg

Falak

Egykor a kínai császárok nagy fallal védték a nomádok betörései ellen a birodalmukat. A ma is meglévő fal építésekor, ha egy megadott méretű szöget be lehetett verni a fal fúgáiba, a falszakasz építőjét felakasztották a szögre. A középkori városokat kettős fallal védték a külső támadások ellen. A második világháborúban a németek a varsói gettót fallal lezárták, hogy ne lehessen kiszökni belőle. A háború után Berlin szovjet megszállási övezetének a határára a kommunista hatalom falat húzott, hogy a két városrész közötti közlekedést meggátolja. A zsidó államban siratófal épült, emlékezésül a holokausztra, ám épül ott egy másik fal is, aminek láttán a palesztinoknak is van mire emlékezniük. A tüskésdróttal meredező börtönfalak gátolják a rabok szökését. Egyes lakóházak kerítésfalának tetején betonba ágyazott üvegcserepek vannak. Szlovákia két településén a lakosság fallal védi magát a romák garázdálkodása ellen. A fal két oldalán élők a védelem szerepét különbözőképpen értelmezik. A fal tehát kifelé és befelé is nehezíti az átjárást. Becsületes emberek együttélése esetében az ilyen falak feleslegesek lennének. A falépítés gyakorlata azonban sokáig nem fog kimenni a divatból. Van a falnak egy külön változata, ami nem építőelemekből áll. Ezt a falat sok ember önmagában, saját védelmére alkalmazza. Eredeti építtetője e falnak a kommunizmus volt. A természetellenes és életidegen rendszerben a más világnézetű emberek véleménye vagy viselkedése nem maradt büntetlenül, s valóságos falak mögé is kerülhettek. Sokszor ha a lelki falak az egyik embernél leomlanak, a másiknál valami miatt felépülnek. Milyen jó lenne, ha ilyen kényszerű indítékokkal nem kellene falakat építeni. Ettől az idillikus állapottól sajnos mi még nagyon messze vagyunk. Lehet, hogy most közeledni kezdtünk.

Tégen László, Nagymaros

Új profil

– Uram, padlón vagyunk. Ez az új kormány az intézkedéseivel nagyon nehéz helyzetbe hozott bennünket. A vállalkozásunk csak vegetál. Pedig azt ígérték, hogy segíteni fogják a kisvállalkozásokat, munkahelyeket teremtenek, felfuttatják a termelést. Aztán mi lett belőle? Nekem embereket kellett elbocsátani, hogy még valahogy talpon maradhassunk. Megrendeléseink drasztikus mértékben lecsökkentek, a régi kuncsaftok rendre elmaradtak. Kérem, nekünk annyi munkánk volt, hogy alig győztük. Állami vállalatok, önkormányzatok, közhivatalok voltak a visszatérő partnereink. Most meg jóformán semmi megrendelés, az igény egyenlő a nullával. A csőd szélén tántorgunk. Egyébként a fő profilunk a kiváló minőségű, tetszetős telefon – elsősorban Nokia – kartondobozok és speciális pénzszállító talicskák gyártása volt. De ennek vége. Új profilt kell találnunk. Lakatosipari tevékenységre állunk át. Már több tenderen indultunk. Börtönrácsok készítésére fogunk áttérni.

Keszthelyi István, Bp.