De ez csak a látszat. A párttagok elégedetlenségében a zsákmányvesztés érzete nagyban közrejátszik. A pártnak több frakciója van, a mensevikiek mellett a zsebpártiak sem hagyták el a pártot. A frakciók nem a sokszínűséget jelenítik meg, hanem egymás ellenében hatnak és megnehezítik az egységesen követendő irány megtalálását. Mesterházy Attila (legnagyobb erőlködése ellenére) nem karizmatikus egyéniség. Az MSZP a szociáldemokráciát az elmúlt nyolc év alatt csak nyomokban képviselte, ennek ellenére az Orbán-kormányon már két hónapos működése után azt kérte számon, amit a szocialisták két választási ciklus alatt sem valósítottak meg. A párt a vajúdás időszakát éli, és ebben a fájdalmas állapotban el is vetélhet, a szülésben belehalhat, de nagyobb eséllyel világra hozhat egy újabb mutáns egyedet. Az elvtársak türelmetlen és ideges várakozása mellett elsőnek a párt bábaasszonya (monogramja L. I.) fog rámosolyogni az újszülöttre. Mesterházyra már rámosolygott. Mi pedig nem annyira az MSZP-bébi világrajöttéért, sokkal inkább az Orbán-kormány munkájának eredményességéért és sikeréért izgulunk.

Tégen László, Nagymaros

Arcátlan

Kovács László veterán újabb veretes mondása: „Az elmúlt száz nap a narancsuralom kiépítéséről, vagyis a Fidesz, valamint Orbán Viktor miniszterelnök korlátlan és ellenőrizetlen egyeduralmának megteremtéséről szól”. Ebben az emberben végképp nincs semmi szégyenérzet? Ekkora aljasságra talán még Horn Gyula sem vetemedne, ha jelen lenne a politikai életben. Minden épeszű ember látja, hogy mennyit tesz a jelen kormány azért, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány által tönkretett országunkat talpra állítsa. Kovács veterán bezzeg nem szólt Gyurcsányra, amikor az felszólította az akkor még ellenzékben lévő jelenlegi miniszterelnököt, hogy fogja be a száját, ha a költségvetésről van szó. Pedig nagyon jól tudta, amit tudott az egész bandája, hogy az manipulált, hazugságra épült. Most mi mondjuk Kovácsnak, fogja be a száját, amikor a nemzeti kormányt és különösen Orbán Viktort kritizálná. De ha már uralomról beszélünk, javaslom Kovácsnak, gondoljon vissza a táncos lábú sztárbohócuk regnálására és azonnal rájön, hogy jól döntött a nép, amikor a vörösuralom helyett a narancsuralmat választotta. A vörösuralom az ország, a nép ellenére volt és van most is az utolsó csepp vérével, míg a narancsuralom értünk, a népért, az országért van.

Czető Lászlóné, Bp.

Levélféle Ferinek

Most hogy újra bontogatod a szárnyaidat, egy vallomással tartozom neked: félreismertünk! Már-már azt hittem rólad, hogy elvetemült gazember vagy, de most belátom, a nemzeti oldal egyik legnagyobbika. Neked négy év alatt sikerült az, amit a botor magyar évtizedek alatt nem tudott megoldani. Megsemmisítetted az MSZP-t. Feláldoztad magad, jó hírnevedet, szavahihetőségedet azért, hogy a nemzet észbe kapjon és 91 év után elzavarja ezt a gazemberekből álló pártot. Véghez vitted az MSZP-t megsemmisítő négyéves hadjáratot. Őszödön olyan beszédet mondtál, ami önmagában is elég lett volna a párt bukásához, de te bölcsen még rá is lövettél az emberekre, hogy még alaposabb és mélyebb gyűlölet vegye körül ezt a rablóbandát. Remekül ingerelted az embereket, amikor azt mondtad, hogy el lehet innen menni. Azt is jókor sütötted el, hogy a mutterodnak spórolnia kell a gázzal. Jól adtad elő, hogy a kettős állampolgárság a magyarországiaknak csak hátrányt jelentene… na, ezért is gyűlölik az MSZP-t az emberek, nem csak itt, hanem az egész Kárpát-medencében. Zseniális vagy, Feri! Félreismertünk, pedig te megcsináltad: Elk…ad az MSZP-t. Nem kicsit, nagyon! Hál’ istennek! Harcos üdvözlettel:

A. P., Budapest

Helyzetkép

Fanyalognak és keseregnek azok, akiket vörösöknek és balliberálisoknak szoktak nevezni. Nem tetszik nekik, hogy a fölényes győzelmet arató jobboldal törvényes lehetőségeivel élve csak a kötelező mértékben vonja be őket a hatalom gyakorlásába. Dühüket és bánatukat – kissé erőtlenül és különösebb meggyőződés nélkül – a Fideszre és a KDNP-re zúdítják. És tehetik, mert a média nagyobbik része még mindig a vörösök utódainak kezében van (hiszen a magántulajdon szent). A zúgolódó, amnéziás kis, közepes és nagy elvtársak bukásukat saját maguknak köszönhetik. Ami velük történik, nem egy nap alatt és nem véletlenül esett meg. Nyolc évig tartott a vörös dáridó, a bolsevik dínom-dánom, mert tényleg elhitték, hogy különös anyagból vannak gyúrva. A tagkönyvüket vörös kutyabőrként használták. Az SZDSZ most ügyesebb: Bűntudatot nem éreznek ők sem, de nagyrészt hallgatnak és belopóznak más pártokba. A „tisztogatás” során szinte az egész államadósságunk „gazdára talált”, de persze az eltűnt pénznek bottal üthetjük a nyomát. Az az igazságtalan helyzet állt elő, hogy a húszezer forint alatti lopások elkövetőit azonnal leültetik, a milliós-milliárdos károk okozóinak eddig (és reméljük csak egyelőre) a hajuk szála sem görbült meg. És az államadósságot majd a kisemberek fizetik meg – sohasem volt ez másképp. Mi még csak most kezdjük hangoztatni, hogy a gagyi kultúrával lumpenproletárokká züllesztett melóst könnyebb kizsákmányolni, s most kezdünk valódi szakszervezeteket alapítani, a régieket átszervezni!

Kövér Károly, Szeged

Kezdődően

Olyan egyszerűen és szépen ritkán hallottam magyarul beszélni bárhol is magyar embert, mint Erdélyben úgy 1970 táján. Amikor például a kalotaszegi Zsobokon a pártáslányok összegyűltek (bár csak azért, hogy lefotózzuk őket) olyan gyönyörű magyar nyelven évődtek egymással és velünk, hogy majd sírva fakadtunk. Zsobok messzi esett a vasúttól, nagyrészt gyalog vagy szekéren közlekedtek a külvilággal. Ennyit bevezetőül. Azóta változtak az idők, betört a tévé az életünkbe és a nyelvrontás egyik univerzális eszközévé is vált. Hatásának egyik „végtermékét” nemrég hallottam egy – erdélyi történésztől (hogy helyben maradjunk). Azt mondta: „A tatárjárástól kezdődően…” Nem a tatárjárástól kezdve, azóta, idefelé, hanem a magyarországi köznyelvben, főleg persze a médiában eluralkodó „kezdődően”. Nem tudni kitől-mitől, nem tudni honnan, de betört, teljesen fölösleges és mindent kiirtó divatként vagy tíz éve és minden normális megfelelő magyar helyettesét kiszorította. És terjed, mint a pestis. Kezd, kedve, kezdődően – agyonkomplikált nem létező szó, két-három szép és használatos kifejezés helyett. És a tetejében még hosszabb is náluk. Az egy-egy nyelvhasználati torzszülöttől, divatkifejezéstől elszomorodik az ember és úgy érzi, ettől kezdődően nem is érdekli édes anyanyelve.

K. J., Budapest

Abszurdum

Hát a választók akaratából megtörtént a forradalom, vértelenül, de annál határozottabban ott a szavazófülkékben, ám az új kormány a ? birtokában sem nyújtózkodhat tovább, mint ameddig a takarója ér. Ott Brüsszelben dirigálnak, amiben pedig – ha mást nem is – illene állást foglalniuk, arról pedig mélyen hallgatnak. (Pl. a mostanság túldimenzionált un. schengeni határ, ahová az illető állam bármikor felvonulhat, hadsereggel vagy anélkül, és bárkinek kijelentheti: Tilos a belépés! (Sólyomügy)!) Az off -shore-lovag bankelnököt elmozdítani nem lehet, mi több, még a 8,2 milliójához sem igen nyúlhat az új kormány. A minimálbér megadóztatását el lehet intézni két levegővétel között, de egy adófizetés alól kibújni igyekvő szerencselovag 8,2 milliójához nem lehet hozzányúlni még a 2/3 birtokában sem, mert védik őt a hasonló cipőben járó uniós cimborái!

L. B., Zalaegerszeg

Sztárügyvéd

– Tisztelt bíróság, bejelentéssel kívánok élni. A védelem megváltoztatja álláspontját. Elismeri ugyan, hogy a vádlott elsikkasztott hatmilliárd forintot, de az ügy megítélését döntően befolyásoló tényt terjesztek elő. Becsatolom azokat a hiteles okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy kiskorú. E büntethetőséget kizáró ok miatt kérem az eljárás megszüntetését és a védencem szabadlábra helyezését. – Micsoda?! Ne viccelődjék a bírósággal! – Tisztelt bíróság, a most csatolt iratok egyértelműsítik, hogy Kovács József gyanúsított életkora 13 és fél év. – Kovács József, álljon fel és válaszoljon a következő kérdésre: az adategyeztetéskor miért állította, hogy harminchét éves és két gyermek apja? – Bíró bácsi, engem mindenki Józsikának hív, kérem, hogy a bíró bácsi is így szólítson. – No jó. Mondd meg szépen Józsika… jaj, már én is meghülyülök, szóval válaszoljon a kérdésre. – Ez azért volt, mert nemcsak lopok, hanem hazudós is vagyok. Tudom, rossz szokás, a szüleim sokszor meg is pofoztak miatta. De mire nagy leszek, leszokom róla. – Hisz ez őrület! De árulja el, hogy lehet egy kisfia és egy tizenhárom éves lánya? – Tisztelt bíróság, beszereztem azokat a hiteles okiratokat, melyek bizonyítják, hogy annak idején téves beírások történtek. Védencemnek valóban van két gyermeke. Mondhatni ugyan, hogy kissé korán kezdte a családalapítást, de köztudott, hogy a mai világban korábban érnek a fiatalok. – De hát bajsza van a Józsikának! – Mondom, tisztelt bíró úr, kissé korán érő típus. A bíró úr jobban hisz a szemének, mint a hiteles okiratoknak? A bizonyítékokat nem negligálhatja! Úgyhogy ismételten kérem, védencemnek a büntetés terhe alóli mentesítését. (És Józsika az ügyvéddel kézen fogva, nagy érdeklődés, vakuk villogása közepette elhagyja a bíróság épületét.)

Keszthelyi István, Bp.

Tetszettünk volna…

A hadsereg nélküli tábornoki kar egyes prominenseit, a mai gyakorlatnak megfelelően rabszíjon vezetik el, mert loptak, csaltak, sikkasztottak – és mindezt a híradások szerint bűnszervezetben követték el. A főnökük – aki laktanyát feltehetőleg belülről nem látott – természetesen minderről semmit sem tudott, sőt hatmillióval távozott és másnap beült az Országházba képviselőnek, öntelten, cinikusan vigyorogni. Valamit tenni kellett volna. Talán nem volt rá idő. Tetszettünk volna házi őrizetbe venni mielőtt beköltözött volna a Parlamentbe!?

Ludwig Béla, Zalaegerszeg