Hirdetés

Feri, a feriség önálló brand. A zseniális Feri, aki átlibegett Magyarország kies politikai tájain, míg mára multimilliárdossá, párt- és politikaioldal-tulajdonossá nem vált. Olyan ő nekünk, mint valami reinkarnálódott Károlyi, akinek annál nagyobb hatalma nőtt, minél összébb zsugorodott az ország. Mára kizárólagos tulajdonlással Ferié az euroatlanti vadhajtásokhoz törleszkedők maroknyi csapata.

Már az önkormányzataikban is mindent azzal hordtak szét, hogy a győzelem után úgyis lesz fácán – s most semmi sincs. Dágvány van, melyben gázolva maguk is belefulladtak a folyóparti patkányok fojtogatásába. Nem végezték el feladataikat, ezért felgyülemlett energiáik flaszterfestegetésbe, táncikálásba, ajtónak rohanásos, táblaemelgetéses, körforgalmi dudálásos viháncolásokba gyűrődtek belőlük, s a sikertelen produkcióik után éktelen dühvel verték szét a tanácskozótermet.

Pedig Feri jól számol, már a múltkor is talált százmilliárdos hiányokat, tegnap pedig mindenkinek többet és hamarabb ígért. Miből? Majd elveszik a törvénytelenül szerzett bicikliket, nem költenek uszodára, stadionokra, és mindenkitől, akiknek több pénzt ígértek – jóval több adót vennének el. Fal ütötte fejük minden második szikrája az, hogy hála istennek nem ők nyertek, mert így a polgári oldal fullad bele a globális csődbe. Egy kérdés nem gyulladt még ki bennük – ha mindent rosszul csináltak, miért gondolják, hogy rájuk kell bízni a hajót? S ha mégis – ki lenne a kapitány? Maradnak a zseniális szónoklatai, amiket nem papírról olvas fel. Ez a mondat pedig maga a Feri, aki (egyelőre még) mindent mondhat. S a neki tapsikolók még úgy nézik őt, mint a jövőjük alapját egy másik kockára téve. Az összefogás is megmarad – egymás haját fogva fognak össze. Hát, majd meglátjuk.

Mi csak tegyük a dolgunkat annak rendje és módja szerint.

Korábban írtuk