17 és fél millió maszk érkezett csak az elmúlt héten
Az elmúlt egy hét alatt 17 millió 516 ezer maszk érkezett Magyarországra, és a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök szállítása ezen a héten is folyamatos lesz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.A tárcavezető kiemelte: így már megközelítette a százmilliót a világjárvány kirobbanása óta importált maszkok száma. Az elmúlt héten 620 lélegeztetőgép is érkezett – tette hozzá.
Közölte: legutóbbi tájékoztatása óta 32 repülőgép érkezett Kínából, tíz kamionnal pedig Európa különböző repülőtereiről szállították Magyarországra a védőeszközöket.
Szijjártó Péter elmondta: az elmúlt héten 525 ezer vírusteszt érkezett, így a 2,5 milliót közelíti meg az importált tesztek száma, és a további szerződéses állomány 1,2 millió darabra vonatkozik. Emellett összesen 16 millió 140 ezer védekezéshez szükséges ruházati termék – arcvédő, kesztyű, izolációs köpeny – érkezett, ezeknek a száma így meghaladta az 56 milliót, és további 13 millió darabot várnak. A megrendelt 850 ezer gyógyszer is megérkezett – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a Budapest és a VI. kerület számára Kínából több mint 70 ezer maszkból álló adomány jött, ezek kiosztása jelenleg is zajlik.
A külügyminiszter kitért rá: az elmúlt héten több hír is megjelent a Kínából érkezett importtermékek minőségével kapcsolatban arról, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az európai szabványoknak. Ez nem igaz, a termékek megfelelnek a vonatkozó szabályoknak, Európában szabadon felhasználhatók a járvány elleni küzdelemben – jelentette ki.
Kifejtette: továbbra is a világjárvány határozza meg a politikai közbeszédet és a mindennapi életet. Európa-szerte zajlik a politikai, gazdasági és egészségügyi vita az esetleges lazító intézkedésekről, amelyek egy részét már be is vezették, és folyamatos a vita azokról az aggodalmakról is, amelyek alapját a lazító intézkedések, de legfőképpen az előre nem látható következmények jelentenek – fogalmazott.
Közölte: mindenki arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen az egészségügyi védekezés és a gazdaság újraindítása között. Nyilvánvalóan az egészségügyi védekezés a legfontosabb, a gazdaság újraindítását illetően pedig tudni kell, hogy a világgazdaság minden aspektusáról elmondható: semmi sem lesz ugyanolyan, mint korábban – mondta.
Hangsúlyozta: a lazító intézkedések az emberi kontaktusok számának növekedésével járnak, ami az egészségügyi ellátórendszerre háruló nyomás növekedését vetíti előre. Ezért is voltak fontosak azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a kormány bevezetett, és amelyek hatályban léte alatt megoldották az egészségügyi ellátórendszer ellátását eszközökkel – magyarázta a külügyminiszter.
A frakciók reagálása
MTI
A képviselőcsoportok reagálásának sorát nyitó Arató Gergely (DK) arról beszélt: a koronavírus-járvány közepette növelte volna az érettségik lebonyolításának biztonságát, ha néhány héttel elhalasztják azokat.
Örülünk, ha lehet lazítani – fogalmazott, hiányolta azonban, hogy a könnyítésekről szóló döntések meghozatalát nem előzte meg széleskörű tesztelés. Hozzátette, az csak most indul, eredménye pedig későbbre várható. Feltette a kérdést: mi a logika abban, hogy Pest megyében fenntartják a szigorítást, míg a fertőzöttebb Fejér megyében nem?
Keresztes László Lóránt (LMP) ellentmondásokat látott a kormány kommunikációjában és intézkedéseiben. A többi között azt bírálta, hogy a járvány tetőzésekor lazítanak a biztonsági korlátozásokon. Bírálta, hogy miközben ezerszám veszítik el a munkájukat az emberek naponta Magyarországon, a kormány Mongóliába fektet be, ott hoz létre állásokat.
Szólt a román államfő „döbbenetes kijelentéséről” is, és feltette a kérdést: a kormány milyen diplomáciai intézkedéseket tervez a magyarellenes kirohanások megakadályozása érdekében?
Lukács László György (Jobbik) szerint, ha a kormány komolyan vette volna a járvány tetőzését, először védőfelszereléseket juttat az ország minden pontjára, és nem plakátokat helyez ki.
Azt kérdezte: hány, nem steril maszkot juttattak a kórházakba? Arra is választ várt: hol teszteltethetik magukat koronavírusra az egyéb egészségügyi ellátásra szorulók?
Szerinte újra kell gondolni a hazatérő külföldi munkavállalók házi karanténjára vonatkozó szabályokat.
Juhász Hajnalka (KDNP) üdvözölte, hogy folyamatosan érkeznek az országba az egészségügyi védőeszközök.
Kijelentette: egyensúly van a járvány a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításában. Célnak nevezte a munkahelyek teremtését a segélyek osztásával szemben.
Mongólia kapcsán kötött segélyhitelezési programról van szó – mutatott rá, megemlítve, hogy kétszáz mongol diák tanul Magyarországon.
Szabó Tímea (Párbeszéd) arra kérdezett rá, miért kellett számos érettségizőnek magával vinnie egy saját maszkot a vizsgára? Arra is választ várt, hogy kerültek az egészségügybe olyan maszkok, amelyek nem alkalmasak egészségügyi felhasználásra?
Kifogásolta, hogy az orvosok, ápolók még nem kapták meg a nettó 330 ezer forintos pluszjuttatásukat. Az álláskeresési járadék összegének megemelését is szorgalmazta.
Tóth Bertalan (MSZP) a katasztrófavédelmi szervek ünnepnapján megjegyezte: az üdvözlés helyett fizetésemelésnek jobban örültek volna az érintettek.
Bírálta a védőeszközök beszerzését végző „fürkészeket”, akik, nem steril maszkokat vagy alkalmatlan teszteket hoztak az országba. Pontos elszámolást várt az eddig elköltött több százmilliárd forintról, és széles körű tesztelést sürgetett.
Németh Zsolt (Fidesz) szintén Klaus Johannis román államfő „magyarellenes kirohanásáról” szólt, és megköszönte a magyar külgazdasági és külügyminiszter határozott válaszát arra. Egyértelműen, világosan nemet kell mondani az idegengyűlöletre és a magyarellenes félelemkeltésre – hangsúlyozta -, de igent a székely autonómiatörekvésre.
Arra emlékeztette a román elnököt, hogy ő is szász német nemzetiségű, és ő sem létezne, ha a Magyar Királyság nem adott volna autonómiát a szászoknak.
Hangsúlyosan szólt a gyümölcsöző magyar-román együttműködés fontosságáról is.