– Milyen céllal alakult meg a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata?

– A zöldgondolatnak a Szövetségbe történő bevonásával egy olyan értékközösséget vállaltunk fel az emberekkel, aminek legfontosabb célja a környezetszennyezéstől mentes ország megteremtése, természeti kincseinek és örökségének megőrzése, a közösségi értékeinek megtartása. Reményeink szerint mindezek segíthetnek akár a vidék Magyarországa gondjainak megoldásában, de a XXI. században a sikeres nemzet fejlődésében is.

– Többen Illés Zoltánt, a Fidesz környezetvédelmi szakértőjét látták volna szívesen a Zöld Tagozat elnökeként, azonban Medgyesy Balázst választották tagozatvezetőnek. Túljutottak ezen a kezdetekkori apró koccanáson?

– Nincs tudomásom semmilyen koccanásról. Illés Zoltánnal jól dolgoztunk együtt korábban is, és most is aktív munkakapcsolatban vagyunk. Egyébként se szűkíthető le csupán két ember munkájára a Zöld Tagozat tevékenysége, hiszen már a megalakuláskor is igen sok, a környezetvédelemért elkötelezett szakértő és politikus csatlakozott hozzánk. Természetesen akkor fog igazán hatékonyan működni a tagozat, reményeim szerint nagyon rövid időn belül, amikor az összes megyei szervezet megkezdi a tényleges munkát. Azonban ha valaki figyelte a belpolitika eseményeit, akkor megtapasztalhatta a Zöld Tagozat markáns véleményét, legyen szó Paksról, Bős-Nagymarosról vagy legutóbb Medgyessy Péter és Nastase román miniszterelnök vadászatáról.

– Politikai, értelmiségi vagy harcos környezetvédőnek vallja magát?

– Naphosszat gondolkozhatnék ezen.

– Azért kérdeztem ezt, mert sokak szerint a politikusok többsége a szavazatokért vallja magát környezetvédőnek. Az értelmiségiek nem egyszer sznobizmusból, divatból állnak a környezetvédők táborába, és vannak a harcos Greenpeace aktivisták.

– Jómagam egyértelműen a természetvédelem iránti elkötelezettségemből lettem környezet- és természetvédő. Azonban nem szűkítjük le a tagozat munkáját, mint ahogy a saját tevékenységemet sem, bármelyik, a kérdésében megfogalmazott szempontok által meghatározottakra. Ha mégis a személyemre vonatkozóan kell válaszolnom, azt mondhatom, harcolni fogok, amennyiben az éppen aktuális ügy ezt kívánja meg, és nem fogom tanulmányok írásával tölteni az időmet, keresve a választ a nagy elméleti kihívásokra. Megpróbálom azokat az utakat megtalálni, amelyekkel a rendkívül sürgető környezetvédelmi problémákat a lehető legrövidebb időn belül, nyilván a lehetőségek tudomásul vételével, kezelni lehet valamiféleképpen, vagy talán javítani a helyzetükön. Annyiban szerencsés helyzetben vagyok, mert megmerítkezhettem ebben a hazai zöldkörnyezetben.

– Melyikben a sok közül?

– Már a rendszerváltás előtt is részt vettem a bős-nagymarosi demonstrációkban, de az Ökoszolgálatnál végzett munkám révén együtt dolgoztam a Magyarországon meghatározó környezetvédő mozgalmakkal. Rengeteg barátom van ezekben a szervezetekben.

– Hogyan tapasztalja, a környezetvédelemre is jellemző a nagypolitikában meglévő megosztottság, létezik baloldali és jobboldali környezetvédő?

– Racionálisan nézve a környezetvédelem politikasemleges, mert a vegyszer, a légszennyezettség, a sugárzás nem a pártpreferenciák szerint károsítja a környezetet. Viszont a gyakorlati válaszokban már megjelenik egyfajta politikai megosztottság a mozgalmak között. A hatalom részéről pedig, legyen szó minisztériumokról vagy a kormányzatról, megpróbálnak politikát vinni a környezetvédelembe.

– Függetlenítheti magát a környezetvédő a hatalmon lévő kormánytól, amely végül is a legtöbbet tehetne ezen a területen is?

– Semmiképpen sem. Végső soron nem lehet függetleníteni a környezetvédelmet a politikától, mert minduntalan értékválasztási kérdésekbe bonyolódunk, és találkozunk azzal a dilemmával, hogy felvállalja-e mondjuk a kormányzat a környezetvédelem szempontjából lényeges kérdéseket. Aktuális példával élve, csodálkozom azon, hogy egy XXI. századi demokráciában miképpen fordulhat elő az, hogy ne engedjék meg a környezetvédelmi mozgalomnak, hogy részt vegyen az igen súlyos probléma nyilvános kivizsgálásában.

– A paksi történéseket vizsgáló parlamenti bizottságra gondol?

– Igen. De más esetben is megtörtént már ez. Rendkívül sajátos demokráciafelfogás, amikor azt mondják a kormánypárti képviselők, például az Energiaklub esetében, hogy a zöldmozgalom ellenérdekelt. Ez értelmezhetetlen, hiszen e mozgalmak legfontosabb ismérve a függetlenség, illetve hogy az emberek egészségét és környezeti biztonságának érdekeit képviseljék. Ezért furcsának tartom, hogy miközben a mértékadó nemzetközi szervezetek, sőt a nemzetközi jogszabályok is előírják, kiemelt szerepet szánnak a környezetvédő mozgalmaknak, a mostani kormányzat egyfajta érdekképviseleti szervezetként akarja kezelni a környezetvédőket. Persze lehet ilyen funkciójuk is, de nem ez a lényege a dolognak. Sajnos a jelenlegi hatalom semmibe veszi, meg se hallgatja a mozgalmak véleményét, a kormány kizárja a szervezeteket a döntéselőkészítésből és a döntéshozatalból is. Így nem mondhatják el a véleményüket, javaslataikat a társadalom egészét, az ország sorsát is alakító kérdésekről.

– Levonható az a következtetés ebből, hogy a kormányok, és nemcsak Magyarországon, jobbára szavakban környezetvédők, tetteikben távol állnak attól, amit a környezetvédelmi mozgalmak, de legfőképpen maga a környezet megkövetelne?

– Bármiféle következtetést le lehet vonni, de nagyon óvakodnék az általánosításoktól. Ennek inkább az a lényege, hogy maga a folyamat olyan legyen, ahol a környezetvédelem érdekei hangsúlyosan jelennek meg, és hogy a mozgalmak elmondhassák a véleményüket, részt vehessenek a társadalmi vitákban. Nagyon sok kormányzatról elmondható, hogy nem a helyén kezeli a környezetvédelmet, a természetvédelem ügyét.

– Például a Medgyessy vezette szocialista-liberális kormányról?

– A mostani kormányzat semmilyen értelemben nem kezeli a környezet- és természetvédelem helyzetét. Ha megnézzük, hogy milyen eredmények születtek ezen a területen az elmúlt másfél évben, akkor azt tapasztaljuk, hogy nincs jövőkép. Immár a második költségvetést fogadja el a baloldali többségű parlament, de még mindig nincs nemzeti környezetvédelmi program. Nem létezik egy átfogó, a különböző alternatívákat felmutató dokumentum, amely megmutatná, hogy mit kellene tenni a hazai környezet- és természetvédelemben. Hogyan lehetne összehangolni a költségvetésből a rendelkezésre álló forrásokat a tényleges feladatokkal. Ráadásul a környezetvédelemre fordított összeg majdnem a felére esett vissza a Medgyessy-kormány ideje alatt. Közvetlen az EU-ba való belépés előtt, 2004-ben több mint 40 százalékkal kevesebb jut környezetvédelemre.

– Állított le olyan programot a Medgyessy-kormány, amit a polgári ciklus alatt indítottak el?

– Természetesen, hiszen a forrásmegvonás azzal jár, hogy az akkori időben elkezdett fejlesztések vagy teljesen leálltak, vagy annyira lelassultak, hogy már veszélyeztetik a megvalósításukat. Ez sok területen szembeszökő.

– A paksi üzemzavar is a pénzhiány miatt következett be?

– A Pakson történteknek nem annyira költségvetési okai vannak. Viszont az nem kétséges, hogy mégis ehhez a kormányhoz köthető a súlyos üzemzavar. Mind a nemzetközi, de a hazai hatóság, sőt Paks saját vizsgálati jelentése is tükrözte, hogy vezetői hibák sora vezetett az üzemzavar kialakulásához. Mégpedig azért, mert egy előkészítetlen szerződést kötöttek, nem nézték meg, hogy mi lesz a szerződés következménye, és hogy megfelelő-e a műszaki tartalma. A hazai szakemberek be se avatkozhattak ebbe a folyamatba. Sajnos a politika azóta is rányomja a bélyegét erre a területre, hiszen a hibát hibára halmozók máig a helyükön vannak. Illetve a most megkötött és a súlyos üzemzavar felszámolásáról szóló szerződés előkészítése is kísértetiesen emlékeztetett az üzemzavarhoz vezető szerződés előtti állapotra. Most sincs műszaki tartalma a szerződésnek, és még az ügyben érintett miniszteri biztos szerint is legalább egy évbe telik, amíg előkészítik a lehetséges megoldás műszaki terveit.

– A környezetvédelmi mozgalmakat, köztük a Fidesz-MPSZ Zöld Tagozatát is meghívta a kormány vagy bármelyik hivatalos szerv, hogy tájékoztatást adjon számukra a Pakson történtekről?

– Nem tudok arról, hogy a zöldszervezeteket tájékoztatták, egyáltalán bevonták volna a paksi probléma megoldásába, a parlamenti meghallgatásokon biztosították a lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel a paksi vezetőknek. Azonban ekkor se a tájékoztatási, hanem a félretájékoztatási, elhallgatási erőfeszítéseket kell kiemelni a kormányzat részéről. Gál. J. Zoltán szóvivő, aki a Fidesz frakcióvezetőjének kérdésére hányaveti, a kérdés súlyához nem mérhető módon – ma már egyértelműen bebizonyosodott – hamis válaszokat adott Pakssal kapcsolatban. Számos alapvető dologban megpróbálta elterelni a figyelmet, és Áder Jánosnak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének kérdéseire úgy reagált a szóvivő, hogy azok a hangulatkeltést szolgálják. Az emberben ilyenkor felmerül, hogy a kormány látványos semmittevése mögött az húzódik meg, hogy egyszerűen nem tudja megvédeni a Pakson történtekkel kapcsolatos álláspontját.

– Pedig a környezettel, az élettérrel gondos gazdaként kellene bánni.

– Pontosan.

– A Medgyessy-kormány nem ilyen?

– Bős-Nagymaros vagy Paks esete egyértelműen megmutatta, hogy nem érzékeny az ökológiai problémák iránt. A romániai aranybányák környezetszennyezése továbbra is létező valami, ugyanakkor a kormányfő szereti hangsúlyozni, hogy fontos a jó együttműködés és a baráti kapcsolat Romániával. Sajnos még nem tapasztaljuk ennek pozitív hatását a környezetvédelemben. Ezen a területen is a kivárás, a halogatás, vagy éppen a semmittevés jelei látszódnak a kormány munkájában. Ráadásul az önkormányzatok lehetetlen anyagi helyzetbe kerülve, nem igazán tudnak mit kezdeni a környezetszennyezés problémáival.

– Legkönnyebb a környezetvédelemre szánt pénzeket csökkenteni a költségvetésben.

– Csakhogy mindennek megvan a maga következménye. Amikor az EU-val való tárgyaláson lezártuk a környezetvédelmi fejezetet 1998-ban, az európai és a hazai szakemberek, tisztségviselők egyöntetűen azt nyilatkozták, de sokáig azt harsogták a balliberális médiumok is, hogy a környezetvédelem lesz az EU-csatlakozásunk gátja. A polgári kormánynak nem kis feladata volt abban, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, finanszírozási lehetőséget, időrendet, amely az EU számára is megmutatta, hogy be tudjuk hozni lemaradásunkat. És nemcsak a jogalkotásra, az intézményrendszerre gondolok, hanem az infrastruktúrára is, ami az egyik legigényesebb, legköltségesebb beruházási terület. Most a lecsökkent források miatt ezeknek a vállalásoknak a hitele is erodálódott.

– A nemrégiben elhunyt Teller Ede, mint utólag kiderült, hamisítványlevelében szerepelt Illés Zoltán, aki veszélyesnek tartja az atomenergiát, és Paks bezárását követeli. Mi a véleménye erről?

– Pakssal kapcsolatban egyelőre az a legfontosabb, hogy megszüntessék az üzemzavart, biztonságosan eltávolítsák a megsérült fűtőelemeket. Ennek tükrében a bezárás vagy nem bezárás kérdése érdektelen, hiszen egy ötödik reaktor van a Paksi Atomerőműben, amivel kezdeni kellene valamit. Ez pedig teljesen független az atomerőmű további működtetésétől. Az üzemzavar megoldására, az ötödik blokknak a felszámolására egyáltalán nincs megnyugtató válasz.

– Mi az az ötödik blokk?

– Az a rész, vagyis az atomerőmű manipulátor medencéje, amelyben bekövetkezett az üzemzavar. Ott, szó szerinti értelemben, egy 5. blokk működik, méghozzá ellenőrizetlenül. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint is úgy alakult ki a veszélyes helyzet, hogy a medencében zajló folyamatokat se a paksi, sem a kivitelező francia fél nem tudta befolyásolni.

– Felmerült önben vagy a zöldtagozat bármelyik képviselőjében, ahogy a Greenpeace aktivistái odaláncolták magukat az atomerőműhöz, hogy valami hasonlót tegyenek?

– Nekünk eredményesnek kell lennünk.

– Milyen eredményről számolhat be harc nélkül?

– Sajnos, miután a parlamenti képviselők is hamis válaszokat kaptak a polgárok sorsát érintő kérdésekben, nehéz az előrelépés bármilyen irányban. Az MSZP sokáig húzta az időt, akadályozta a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ennek is köszönhető, hogy a nem megfelelő döntéseket hozók, elsősorban az atomerőmű vezetői máig élvezik a kormány bizalmát, a káros folyamatok tovább tartanak. A bizottságban lévő képviselőink és a Zöld Tagozat is mindent megtesz azért, hogy Pakson visszaálljon a biztonság abban az értelemben is, hogy a legsúlyosabb kockázati tényezőkként ható, az ott tevékenykedő és döntéseket hozó vezetést eltávolítsák. Többször nem engedhető meg az, hogy újabb rossz döntéseket hozzanak. Erre felhívjuk a kormány figyelmét, és igyekszünk megismertetni az emberekkel a tagozat véleményét e kérdésben. Itt hadd jegyezzem meg, ha már az eredményesség és a környezetvédők harcossága szóba került, hogy például a Medgyessy-Nastase vadászatról a környezeti nevelés eszközével próbáltunk Medgyessy Péternek segíteni. Nevezetesen, hogy a saját maga által is elismert etikai és erkölcsi mércének megfelelhessen a későbbiekben, miután úgy látjuk, hogy ez nem sikerült neki a közös vadászaton. Nem az első, és nem is az utolsó akciónk volt ez. A megelőző hetekben pedig Bős-Nagymarosról, a mai napig rendezetlen problémáról tartottunk rendezvénysorozatot a Szigetközben.

– Mennyiben érdekes még ez?

– Hosszabb távon, és természetesen más értelemben, a szigetközi kérdés ugyanolyan veszélyeket hord magában, mint Paks, vagy számos más terület, ahol agyonhallgatják a tényleges problémákat, miközben talán súlyosabb helyzet alakult ki a térségben, mint a rendszerváltás óta bármikor. És nemcsak az ökológiai katasztrófára gondolok, hanem arra az eddig példátlan, soha elő nem fordult hozzáállásra, amit a mostani kormány képvisel. Ugyanis másfél éve vannak hatalmon, de a szlovák fél megkeresésére még nem válaszoltak érdemben.

– Ezt hogyan érti?

– Létezik egy hágai nemzetközi bírósági ítélet, amely kimondja, hogy Magyarországnak is igaza volt annyiban, miszerint nem kell alsó duzzasztás, nem kell a Dunakiliti védmű, nincs szükség erőműre a Duna alsó szakaszain. De arról is döntöttek Hágában, hogy Szlovákiának is annyiban igaza van, hogy energiát termeljen, de a Szigetközben több vizet kell juttatnia. Ezt betartandó, egyeztetési kötelezettséget írt elő a hágai bíróság mindkét fél részére.

– Ez alól bújik ki a Medgyessy-kormány?

– Igen. És ezzel Magyarországnak, de elsősorban a Szigetközben élőknek okoz súlyos károkat, mert csökken a talajvízszint, csökken a mezőgazdaság életfeltétele, az egész régió élővilága és környezete megváltozik, rendkívüli módon károsítva Magyarország egyik legnagyobb ivóvízkészletét. Hihetetlen nemzeti, nemzetgazdasági problémák tornyosulnak Bős-Nagymaros ügyében, és napról napra romlik a helyzet. Miközben a szlovák kormány által kijelölt tárgyaló delegáció, néha a szlovák miniszterelnökkel karöltve bejelentkezik, és elmondja, hogy milyen kár, hogy másfél éve nem kapnak érdemi választ Magyarországtól, nincs kivel tárgyalniuk. Ez kedvező számukra. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a magyar kormány mégis odafigyelne a bősi problémára és felvállalná a nemzeti értékeket is képviselő külpolitikát, megkezdenék a tárgyalásokat a szlovákokkal, több vizet követelnének a Szigetközbe. Akkor a szlovák fél joggal érvelne, hogy a magyaroknak két évig egyáltalán nem volt fontos ez. Vagyis azt gondolhatják, nem jelenthet akkora problémát Magyarországnak, hiszen a mostani magyar kormány semmit nem tesz a rendezés érdekében. Ez rontja az esélyeinket, amelyek bizonyos értelemben szinte már most is visszafordíthatatlanná váltak. Arról nem is beszélve, hogy ez a kormányzati magatartás ellentétes a nemzetközi bíróság ítéletével, az ENSZ alapokmányával és minden idevágó jogi normával, legyen az hazai országgyűlési határozat vagy nemzetközi dokumentum.

– Mit kíván tenni a Fidesz-MPSZ Zöld Tagozata, hogy a Medgyessy-kormány odafigyeljen erre?

– Egyhetes rendezvénysorozatot és bejárást tartottunk a szigetközi települések polgármestereivel, képviselőivel, majd sajtótájékoztatón ismertettük a tapasztalatainkat. Az egy más kérdés, hogy egyik vagy másik médiumnak mennyire volt érdekes ez.

– A balliberális médiumoknak nem érdekük, hogy a Medgyessy-kabinet elleni akciókról beszámoljanak…

– Összességében ez lehet a kép, bár voltak közülük, amelyek tudósítottak az eseményről. De itt is az a kérdés inkább, hogy a gyakorlatban hibát hibára halmoz a kormány, és a szocialista-liberális koalíció ezt úgy ellensúlyozza, hogy egy idő után az emberek fásulttá válnak. Ezért van óriási szerepe az állandó figyelemfelkeltésnek a környezetvédelemben.

– Hány olyan aktivistája van a Fidesz-MPSZ Zöld Tagozatának, aki valóban képes lenne arra, hogy bármikor felvegye a harcot a környezetvédelem érdekében a saját településén vagy régiójában, tágabb értelemben az országban?

– Amint mondtam, az elkövetkező rövid időszak alatt naponta megalakul egy-egy megyei szervezet. Az alakuló üléseken pedig általában megkétszereződik a létszámunk. Folyamatosan jönnek a jelentkezési ívek, még nem mondhatok pontos számot. Mindenkit várunk, aki szeretne tenni valamit a környezete, a környezetünk, a természet védelméért.

– A tagozatba jelentkezők tagjai lesznek a Fidesz-MPSZ-nek?

– Így van. A formális tagok a Szövetséghez is csatlakoznak egy sajátos értékrenddel, és olyan sajátos területen, a környezetvédelemben, ami valamennyiünket érint.

– Tudna olyan helyet mondani Magyarországon, amely valamilyen módon nem veszélyeztetett környezetvédelmi szempontból?

– Nem, és sajnos nem csak Magyarországon, sőt nem csak Európában. A legutóbbi időszakban megtapasztalhattuk az aszályt. De az éghajlati változásokon kívül sokkal közelebbi téma a rengeteg helyen megtalálható környezetszennyezés, a máig felszámolatlan hulladéklerakók, és sok más kisebb-nagyobb helyi környezeti veszélyforrás. Számos településen nem foglalkozik az önkormányzat azokkal a területekkel sem, ahol egyértelműen látható, miképpen lehetne kivédeni a káros hatásokat.

– Egy statisztika szerint, Románia 80 év, Magyarország 34 év alatt lenne képes felzárkózni Európához, és ebben benne van a környezetvédelem is. Jól látják az unióban?

– Tény, hogy azon az úton, ahol nem foglalkoznak a környezetvédelemmel, ahol a költségvetés nem ad elegendő pénzt a veszély, a szennyezés elhárítására, ahol látványosan elhanyagolják a környezetvédelmet, bizony ez az idő még több is lehet. Azon az úton viszont, amit a polgári kormány elindított, és amit megtett, létezett egy jól körvonalazott program, amelyben az ágazati tárcákat is sikerült bekapcsolni a környezetvédelmi feladatok megoldásába. Azon az úton tartható lett volna az EU-s kötelezettségek határideje. Persze voltak olyan területek, amelyeken bizonyos átmeneti időszakot kaptunk a lemaradásunk pótolására. De ezek az időhalasztások, ha a mostani kormány így áll a környezetvédelemhez, nemhogy elegendők lennének, inkább megduplázódnak. És ha nem adják oda a hazai forrásokból az uniós társfinanszírozásokhoz szükséges összeget, akkor nagyon sokára lesz az, amikor Magyarország környezetvédelemben európai léptékűvé válik.

– A zöldtagozatnak el se kellene mozdulni a parlament elől.

– Én nem így látom. Bár elismerem, lehetne tiltakozni akár naphosszat is. Csakhogy szerintem nem ez a jó megoldás, mert a képviselőink ott vannak az Országgyűlésben, és a legkülönbözőbb indítványokkal bombázzák a kormányt környezetvédelmi témákban is. Nekünk a Zöld Tagozatban nem az a feladatunk, hogy létrehozzunk egy második demokráciát Magyarországon, hanem hogy megerősítsük azt a demokráciát, ami van, és ami bizonyos területeken a Medgyessy-kormányzat alatt eltűnni látszik. Szerencsére megvan az a lehetőségünk és esélyünk, hogy a Szövetség keretén belül együttműködjünk a parlamenti képviselőinkkel, és nagyon örülök annak, hogy sok képviselő tagja a zöldtagozatnak, felvállalja a környezet- és természetvédelem ügyét is. Az önkormányzatok egy jelentős részében is kifejthetjük a véleményünket, alternatívákat mutathatunk fel, részt vehetünk a helyi döntésekben. Másik fontos célkitűzésünk, hogy minél több embert közvetlenül bevonjunk a döntéshozatalba, a munkába. És természetesen a környezetvédelmet elhanyagoló baloldali politikai döntéshozóknak pedig felhívjuk a figyelmét, hogy a polgárok tudják, számukra igen fontos az egészséges környezet. Nem mindegy, hogy dugóban rostokolnak az autósok, hogy milyen a közlekedéspolitika, a tömegközlekedés, és hogy Magyarország környezeti biztonságát garantálja-e a szocialista külpolitika. Tehát az a feladatunk, hogy ne a parlament előtt, esetenként talán ott is, hanem a településeken, és minden olyan helyen elérhetők legyünk és felemeljük a szavunkat, ahol környezetszennyezés történik.

– Ha kimennénk bármelyik településre és ott megkérdeznénk valakit, tud arról, hogy létezik a Fidesz Zöld Tagozata, mit válaszolna?

– Szerintem sokan tudnak rólunk, és sokan keresik is a kapcsolatot velünk. Segítünk, ha szeretnének valamit tenni, de esetleg úgy érzik, hogy önmaguk ezt egyedül nem lennének képesek megcsinálni. Egyedül nem lehet megváltoztatni a világot, de ha látják a polgárok, hogy egy közösség felvállalja a problémáik megoldását, és ahhoz csatlakozhatnak is, akkor ez komoly építőmunkát hozhat a környezetvédelemben. Sőt, nagy előrelépést is, hiszen a Fidesz-MPSZ Zöld Tagozatának megvan a lehetősége, hogy nemcsak ott helyben, hanem országos szinten is képviseljen egy adott ügyet. Ma nagy szükség van arra, hogy erősítsük a demokráciát, mert a döntéshozók az információkat elzárják, és a polgárok nem vehetnek részt a döntésekben. Igen fontosnak tartom tehát a környezetvédelem markáns megjelenítését mind a helyi, mind az országos politikában.

– Az aszálytól nem fakult ki és nem halványodott el a tagozat zöldje?

– Nem. Az aszály csak megerősített bennünket abban, hogy komoly munkánk van, amit a megoldásig kell végeznünk környezetvédelemben.