A Békemenet üzenete egyértelmű: NEM! a háborúra
A hagyományoknak megfelelően sajtótájékoztatót tartottak a Békemenet szervezői, akik többek közt elmondták: miután Oroszország megtámadott egy szuverén államot, most talán még nagyobb jelentősége van a megmozdulás elnevezésének, mint eddig valaha.
A mostani menetnek különleges aktualitást és súlyt ad a szomszédos országban dúló háború. A béke melletti kiállás most igazán fontossá vált, mint ahogy annak is lesz jelentősége, hogy Magyarország legnagyobb lélekszámú közéleti és politikai rendezvénye csak pár héttel előzi meg az országgyűlési választásokat – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője elmondta, a nehezen kivívott szabadságot ma talán még nehezebb megvédeni; az orosz-ukrán háború mindent felülír, de a béke mindig győz. Emlékeztetett: az európai államok egységesen elítélik az orosz inváziót, ez alól Magyarország sem kivétel. Teljes szolidaritással fogadja hazánk a háború elől menekülőket, és az európai polgárok egyöntetűen követelik a béketárgyalások folytatását.
Békemenetünk üzenete egyértelmű: NEM! a háborúra.
Mint mondta, Lengyelországból autóbuszokkal, személygépkocsikkal érkeznek, az olasz UGL is csatlakozik a küldöttséghez a spanyol Solidaridaddal egyetemben. Hozzátette, a CÖF 250 ezer forintot utal át a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek a menekültek segítésére.
Bencsik András elmondta, ahol lőnek és emberek halnak meg, ott bizony nagy a baj, nekünk azonban meg kell őriznünk a hitünket. A Demokrata főszerkesztője szerint a Békemenetek akkor szoktak megmozdulni, amikor sorsfordító ponthoz érkezünk el.
Április 3-án nemcsak egyszerűen választunk, hanem az élet és a halál között kell döntenünk. A rossz döntés a háborúba való sodródást is támogatja.
Mint mondta, nagyon fontos, hogy a Békemenettel erőt adjunk egymásnak, hiszen valójában mindenki főszereplője a Békemenetnek, mindenki, aki végighalad, az cselekvő hőse Magyarországnak.
Bayer Zsolt szerint a Békemenet mint elnevezés soha nem volt annyira aktuális, mint most.
A publicista elmondta, egyetlen normális politika létezik ma, az pedig a béke igenlése: mindent meg kell tenni, hogy ez a háború a lehető leghamarabb befejeződjön. Kiemelte: a másik nagyon fontos politikai támpont az, hogy az oroszok elleni szankciók ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafele sülhetnek el. Mint említette, a német politika végre ráébredt arra, amit a magyar miniszterelnök a háború kirobbanása óta hangoztatott: hogy csak olyan szankcióknak van értelme, amelyek nem sújtják a szankciókat bevezető országokat.
Nagyon aktuális most a mi nevünk, hátborzongató és iszonyatos, ami Európa területén zajlik. Amit Magyarország a békéért meg tud tenni, azt megteszi, de mi nem keveredhetünk fegyveres konfliktusba.
Végezetül elmondta, akinek eddig nem volt világos, az most minden nap láthatja képfelvételeken, mi a különbség egy háború elől menekülő kétségbeesett tömeg és egy jobb élet reményében hazájukat elhagyó, köveket dobáló horda között.
Aki pedig ezt nem látja, az nem lát semmit sem.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a baloldal 1989 előtt is és 1989 után is rendre a magyar emberek érdeke ellen politizált, és most is ezt tapasztaljuk: fegyvereket küldenének Ukrajnába, veszélyeztetnék a magyar állam integritását. Mint mondta, az energiakapacitással kapcsolatban tett kijelentéseik is egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók, így a Békemenet egy másik, nagyon fontos üzenete a józan ész táptalaján maradni.
Fricz Tamás politológus elmondta, az alapvető értékeket és kérdéseket bár felülírja a háború, de attól még nem szabad elfelejtenünk azokat. Ilyenek például az LMBTQ kérdése, vagy a nemzeti szuverenitás fennmaradása, ezért arra kell törekednünk, hogy ennek a háborúnak minél előbb vége legyen.
Magyarország példásan áll helyt ebben a nehéz szituációban, elvárható hát, hogy az Európai Unió ezt a későbbiekben értékelje. Érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megéri-e nekik Magyarországgal és Lengyelországgal szemben ez az állandó hajcihő.
Stefka István lapigazgató szerint a Békemenet célja nem változott a tíz évvel ezelőttihez képest: továbbra sem leszünk gyarmat. Véleménye szerint ez akkor azért volt fontos, mert meg akarták dönteni a független szabad kormányt. Ma viszont kétféle veszély tapasztalható: keletről a háború, nyugatról pedig a globalizmus és liberalizmus, amely be akarja kebelezni azokat az államokat, amelyek ragaszkodnak hagyományaikhoz.
Egyrészt a békéért, másrészt a függetlenségünkért, szabadságunkért vonulunk. Mi egy szabadságszerető nép vagyunk, az egész történelmünk erről szól.
A Békemenet március 15-én, délután 2 órakor indul a Margit híd budai hídfőjétől a Parlamenthez, ahol a nemzeti ünnep alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.
A Békemenet pontos útvonaláról írt cikkeinket ITT és ITT tudják elolvasni.
