Fotó: MTI/Mohai Balázs
Hirdetés

Budapesten óriásit lépett előre az uniós választásokon a Momentum és a DK, miközben az eddig meghatározó ellenzéki pártok (a fővárosban az MSZP és az LMP, országosan pedig a Jobbik) támogatottsága zuhant. Az új arcok keresésének biztos jele, hogy az egyébként alig-alig megnyilvánuló Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is megelőzte az LMP-t és a Jobbikot, sőt közel feleannyi szavazat elérésére volt képes, mint az MSZP–Párbeszéd-szövetség.

Míg az országos listán a Fidesz (52 százalékkal) abszolút többséget szerzett, a fővárosban messze nem ekkora a fölény, a kormánypárt 41 százaléka csupán duplája a DK húszszázalékos eredményének, és alig több mint duplája a Momentum 17 százalékának. Az MSZP–P 9 százaléka teljes összeomlást jelent a szocialisták számára, az MKKP közel négy százalékkal pedig jócskán rávert a 3 százalék környékén ragadt Jobbikra és LMP-re. Ráadásul az eredmények kerületenként sem mutatnak különösebb szórást: a mélypontot jelentő Angyalföld kivételével a Fidesz mindenhol 38-46 százalék körüli eredményt ért el, vagyis az ellenzéki összefogás még azokban a kerületekben is megszorongathatná a kormánypártot, ahol a 2014-es önkormányzati választásokon nagy fölénnyel nyertek a fideszes polgármesterek. Újpesten, Terézvárosban, Erzsébetvárosban, Ferencvárosban, Angyalföldön, Zuglóban és Kispesten pedig egy szimpla Momentum–DK-összefogás is elegendő lehet a balliberális oldal győzelméhez – ezek közül jelenleg csak Angyalföldön és Zuglóban (valamint a Belvárosban, Kispesten, Újpalotán és Soroksáron) van ellenzéki polgármester.

Az I. kerületet, vagyis a budai várnegyedet az egyik legjelentősebb fölénnyel nyerte a Fidesz (45,3%). Itt Nagy Gábor Tamás 21 éve őrzi a polgármesteri tisztséget. Esélyei most is jók, az uniós választási számok alapján ugyanis még egy teljes balliberális összefogás, vagyis a Momentum, a DK és MSZP együttes szavazatai sem érik el a Fideszre adott voksok számát. A mérleget csak az billenthetné át, ha az LMP vagy az MKKP hívei is betagozódnának a Fidesz-ellenes táborba – a kutyapárt azonban eddig sehol semmilyen jelét nem adta a másokkal való együttműködésnek, sőt a valós politizálásnak sem.

A II. kerület már kiélezettebb küzdelmet hozhat. Az említett teljes balliberális összefogás ugyanis hajszállal a Fidesz fölé kerekítheti az ellenzéket: a kormánypárt egyébként jelentős, 44,2 százalékos szavazatarányt szerzett, a három másik párt együttes szavazata azonban 45,6 százalékot hozna, vagyis Láng Zsolt fideszes polgármester széke nem tűnik betonstabilnak. Érdekesség, hogy csakúgy, mint a Várnegyedben, a II. kerületben is megugrott a Momentum, és az ellenzék vezető ereje lett, 20,9 százalékot szerezve. A tavalyi országgyűlési választásokhoz képest ez óriási átrendeződést jelent, hiszen akkor még csak tizedennyi szavazatot kapott a liberális egyetemi párt. Egyébként azzal az időszakkal összevetve a Fidesz is növelni tudta 3 százalékponttal szavazatai számát, a DK viszont az országgyűlési választásokhoz képest itt szavazatai felét elveszítette. Az összefogás azért sem látszik esélytelennek, mert tavaly a szocialista jelölt visszalépett a DK-s Niedermüller Péter javára.

A III. kerületben, Óbuda-Békásmegyeren a tavalyi választáshoz képest szintén 3 százalékponttal tudta növelni szavazati arányát a Fidesz (39,4%-ra). Bár a kerületet 13 éve a KDNP-s Bús Balázs vezeti (előtte pedig Tarlós István), figyelmeztető, hogy a teljes balliberális összefogás (DK, Momentum, MSZP) nyolc százalékpontot verne a kormánypártra. Ahogy már a tavalyi országgyűlési választáson is jelentős fölényt hozott az ellenzéknek a kerületben megvalósított együttműködés: miután a DK, az LMP és az MKKP sem indított jelöltet, a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea 12 százalékpontos előnnyel nyerte el a képviselőséget.

A IV. kerület, Újpest kilenc éve áll a fideszes Wintermantel Zsolt vezetése alatt. Itt a Fidesz szintén 3 százalékponttal tudta növelni szavazati arányát az országgyűlési választásokhoz képest (38,2%-ra), mégis ez az egyik kerület, ahol a DK (25,6%) és a Momentum (15,1%) szimpla összefogása is elegendő lehet egy ellenzéki győzelemhez. Hasonlóan ahhoz, ahogy 2018-ban is a DK-s Varju László nyerte el az országgyűlési képviselői helyet, miután az MSZP szimpatizánsainak támogatására is számíthatott.

Az V. kerületet, Belvárost-Lipótvárost ugyanakkor a friss eredmények szerint visszaszerezte a kormány, a 45,4 százalék ugyanis valamivel több, mint a három fő ellenzéki párt összesített szavazatainak a száma. A fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett kerületben az országgyűlési választáson még robbantani tudott az ellenzék: a teljes balliberális–zöld összefogás eredményeként az LMP-s Csárdi Antal nyert – most pártja csupán 3,2 százalékot kapott.

A VI. kerület, Terézváros hagyományosan nehéz terep a kormánypártok számára. A fideszes Hassay Zsófia a 2010-es nagy fordulat során vette el a polgármesteri tisztet a szocialistáktól, és 2014-ben közel 50 százalékos eredménnyel vert 17 százalékpontot az egyesült baloldal jelöltjére. Most megint nehezebb küzdelemre számíthat: a Fidesz 38,9 százalékát már a Momentum (21,7%) és a DK (18,0) együttes szavazatszáma is meghaladja, az MSZP-vel (8,2%) együtt pedig jelentőssé válik az ellenzéki fölény.

A VII. kerületet, Erzsébetvárost csak egy mellékutca választja el Terézvárostól, és az országgyűlési választáson is egy választókerületet alkotnak. A kerületet szintén 2010 óta vezeti a fideszes Vattamány Zsolt, aki 2014-ben szintén aránylag könnyen, tíz százalékpontos előnnyel tudott újra nyerni (44,2%). A Fidesz 37,7 százalékára most két százalékpontot verne a Momentum (21,5%) és a DK (18,2%) szavazatszáma – amihez még további 8,7 százalékot tehet az MSZP. Terézváros és Erzsébetváros közös országgyűlési helyét egyébként nem is tudta elnyerni tavaly a kormánypárt: a DK-s Oláh Lajos 8,5 százalékponttal nyerte a voksolást.

A VIII. kerületben a 2010-ben diadalmaskodó Kocsis Máté után egy éve a fideszes Sára Botond a polgármester, aki tavaly hatalmas fölénnyel, 62,6 százalékkal nyert az összellenzéki összefogás által támogatott liberális Győri Péter ellen (36,6%). Szintén határozott előnnyel nyerte a Fidesz a tavalyi országgyűlési választást, bár a képhez hozzátartozik, hogy ebben a kerületben alig működött az ellenzéki összefogás. A kormánypárt most bő egy százalékponttal több szavazatot kapott, mint tavaly (41,9%), és a Momentum (19,8), valamint a DK (16,9%) mellett az MSZP (7,6%) híveinek szavazatára is szükség lenne az ellenzéki győzelemhez.

A IX. kerület, Ferencváros a rendszerváltás után két évtizeden át liberális polgármestert választott, de a 2010 előtti események itt is a Fidesz jelöltjét, Bácskai Jánost vezették győzelemre. Aki 2014-ben csupán minimális fölénnyel, egy százalékpontos előnnyel tudta megvédeni posztját az egyesült baloldal jelöltjével szemben. Ezúttal is kemény csatára készülhet, hiszen a Fidesz eredményét (38,3%) már a Momentum (22,8%) és a DK (17,1%) együttes eredménye is meghaladja. Egyébként a fővárosban itt érte el a legerősebb eredményt a Momentum, ahogy általában is a pesti belvárosban volt kiugróan sikeres az ifjú párt.

A X. kerület, Kőbánya polgármesteri címét szintén 2010-ben nyerte el a fideszes Kovács Róbert, aki ekkor és 2014-ben is közel 50 százalékot kapott. A tavalyi országgyűlési választáson ugyanakkor a Fidesz jelöltje egy százalékponttal alulmaradt az MSZP-s Burány Sándorral szemben. A kormánypárt most két százalékponttal jobb eredmény elérésére volt képes (41,7%), ugyanakkor egy háromtagú ellenzéki összefogás (DK 22,3%, Momentum 14,0%, MSZP 8,5%) akár sikerre is vezethetne.

A XI. kerület, Újbuda polgármestere 2010 óta a fideszes Hoffmann Tamás. Eddigi két megválasztása során meg­győző többséggel utasította maga mögé szocialista riválisát. A tavalyi ország­gyűlési választáson azonban a fideszes Simicskó István csak két százalékponttal tudta megelőzni a DK indulóját – utóbbi mögé az ellenzéki pártok közül az MSZP állt még be. A mostani választás erős, de nem feltétlen Fidesz-sikert valószínűsít: a polgári párt 42,4 százalékát a Momentum (19,5%) és a DK (17,9%) együtt sem éri el, az MSZP-vel (8,6%) kiegészülve ugyanakkor már többségbe kerülhet az ellenzék.

A XII. kerület, Hegyvidék továbbra is erős bázist jelent a Fidesznek. Pokorni Zoltán polgármester aránylag nyugodtan alhat, pártjának szavazati arányát (45,6%) együtt sem éri el a három balliberális párt, a győzelemhez még az LMP szavazóinak felére is szüksége lenne az ellenzéknek. A 2006 óta polgármester Pokorni egyébként utoljára elsöprő fölénnyel, 57,3 százalékkal nyert, ötször annyi szavazatot kapva, mint a második helyezett. Ehhez képest a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz jelöltje, Gulyás Gergely csupán 3 százalékponttal tudta legyőzni a DK-s Bauer Tamást – és akkor a Jobbik és az LMP, illetve természetesen a Momentum sem szállt be az ellenzéki együttműködésbe.

A XIII. kerület, Angyalföld 25 éve a szocialista Tóth József stabil vezetése alatt áll. A 2014-es önkormányzati választást például 69,9 százalékos többséggel nyerte meg az MSZP-s politikus, és a tavalyi országgyűlési választáson is 56,5 százalékkal nyert a pártot képviselő Hiszékeny Dezső. Most meglepő módon a Fidesz–KDNP győzött a kerületben, ám 31,7 százalékos eredménye még laza ellenzéki összefogás ellenében sem elég: a Momentum és a DK egyaránt 21,4 százalékot szerzett. A baloldal áttagozódását látványosan mutatja, hogy a szocialisták 13,5 százalékkal itt is csupán a negyedik helyre futottak be – bár ez a fővárosi legjobb eredményük lett.

A XIV. kerületben, Zuglóban állt az egykori SZDSZ székháza, 2002 óta mégis felváltva választottak hol fideszes, hol liberális polgármestert. A Párbeszéd politikusa, Karácsony Gergely 2014-ben szoros versenyben, 3 százalékponttal nyert (42,5%), a tavalyi országgyűlési választáson viszont a szocialisták jelöltje (a DK visszalépése mellett) 12 százalékponttal előzte meg a Fideszt. Most a Fidesz győzött (37,7%), előnyét azonban a DK (20,1%) és a Momentum (18,6%) összefogása teljesen kiegyenlítené, az MSZP csatlakozásával (11,2%) pedig erős balliberális többség alakulna.

A XV. kerületben, Rákospalota-Újpalota-Pestújhelyen a teljes baloldali összefogás által támogatott Németh Angéla tavaly szoros versenyben nyerte meg az időközi polgármesteri választást (50,9%) a fideszes László Tamás előtt (47,8%). A kerületben egyébként a rendszerváltozás óta csak egyszer tudott győzni a Fidesz, és a párt jelöltje a tavalyi ország­gyűlési választáson is öt százalékponttal szorult a DK-s Hajdu László (42,2%) mögé. A polgári párt eredménye most épp ennyivel lett jobb (42,3%), amit a friss eredmény szerint a DK (25,5%) és a Momentum (11,5%) szövetsége sem tudna megingatni. Az MSZP csatlakozásával (7,5%) ugyanakkor már enyhe balliberális többség jöhetne létre.

A XVI. kerület tizenhárom éve a fideszes Kovács Péter irányítása alatt áll, ő öt évvel ezelőtt is hatalmas fölénnyel, 60,5 százalékkal hosszabbította meg polgármesterségét. A baloldali összefogást azonban a tavalyi országgyűlési választáson csak kicsi, két százalékpontos előnnyel verte meg a fideszes Szatmáry Kristóf (41,9%). Most a Fidesz 46 százaléka az egész főváros legjobb eredményét jelenti, és azért is meggyőző, mert meghaladja a teljes balliberális összefogás szavazatainak számát, még az LMP voksainak hozzászámításával is.

A XVII. kerület, Rákosmente polgármestere szintén 13 éve a fideszes Riz Levente, aki rendkívül meggyőzően, 64,8 százalékkal nyerte az öt évvel ezelőtti megmérettetést. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson a Fidesz jelöltje, Dunai Mónika négy százalékpontot vert az egyesített baloldal jelöltjére. Most a polgári párt 44,7 százalékos eredménye szintén több, mint a három balliberális párt szavazatainak összessége.

A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre a fideszes Ughy Attila irányítása alatt áll 2010 óta. A kertvárosi részeknél tapasztaltnál azonban itt kisebb a polgári párt előnye, a politikus öt évvel ezelőtt például 43,3 százalékot ért el a 35,2 százalékos szocialista riválisával szemben. A tavalyi országgyűlési választáson pedig a teljes baloldali és zöld összefogás által támogatott Kunhalmi Ágnes 6,5 százalékpontot vert fideszes ellenfelére. A mostani megmérettetést a Fidesz nyerte (43,5%), eredményét a DK (20,1%) és a Momentum (13%) összefogása megközelíteni sem tudja, sőt még az MSZP csatlakozásával (10,3%) is maradna egy minimális kormánypárti fölény.

A XIX. kerület, Kispest polgármestere tizenhárom éve a szocialista Gajda Péter. A városvezető öt évvel ezelőtt is erős fölénnyel, 60,6 százalékos szavazati aránnyal újította meg tisztségét a baloldali összefogás élén. A kerületet ezúttal a Fidesz nyerte (39,8%), sőt a DK (20,7%) és a Momentum (13,8%) együttes ereje is kevésnek látszik a kormánypárt beérésére. Az MSZP szavazóival kiegészülve (12,1%) ugyanakkor már felülkerekedhet az ellenzék.

A XX. kerület, Pesterzsébet polgármesteri címét még szocialistaként nyerte el 1998-ban (és azóta még négyszer) Szabados Ákos, a politikus azonban 2015-ben kilépett a pártból. A kerület töretlen baloldali irányultságát mutatja, hogy a tavalyi országgyűlési választáson Hiller István is nyerni tudott, hat százalékpontot verve fideszes ellenfelére. A mostani választás viszont a kormánypárt jelentős fölényét hozta, a Fideszt (42,6%) a DK (22,6) és a Momentum (12,5) együtt sem tudja megszorongatni, az MSZP 9,1 százaléka ugyanakkor már fordulatot hozhatna.

A XXI. kerület, Csepel szintén baloldali elkötelezettségű volt a rendszerváltozás utáni két évtizedben, 2010 azonban fideszes győzelmet hozott az önkormányzati választáson, Borbély Lénárd pedig 2014 óta a kerület polgármestere. A politikus akkor 47,1 százalékot kapott, 12 százalékpontot verve a baloldali összefogást képviselő DK jelöltjére. A tavalyi országgyűlési választáson ugyanakkor már a baloldali összefogás által támogatott Együtt-jelölt, Szabó Szabolcs (42,4%) győzte le öt százalékponttal a fideszes Németh Szilárdot. A mostani megmérettetésen megint a Fidesz lett a legerősebb (41,8%), a kormánypártot még a teljes balliberális összefogás is csak minimális többséggel előzné meg.

A XXII. kerület, Budafok-Tétény polgármestere, Karsay Ferenc hatalmasat nyert 2010-ben és 2014-ben is, mindkétszer a szavazatok 48,3 százalékát megszerezve. A fideszes polgármester utoljára több mint háromszor annyi szavazatot szerzett, mint az őt követő DK-s Gréczy Zsolt. Ehhez képest meglepetés volt, hogy a tavalyi országgyűlési választáson a kerület választókörzetét szoros küzdelemben, 1,5 százalékpontos fölénnyel a szocialista Molnár Gyula vitte el. A városrész most jelentős Fidesz-győzelmet hozott (44,8%), amit még a három balliberális párt összefogása sem tudna beérni – csupán az LMP csatlakozásával kerülhetne minimális többségbe az ellenzék.

A XXIII. kerület, Soroksár polgármestere immár 25 éve a függetlenként induló, ám baloldali támogatottságú Geiger Ferenc. A politikus azonban idén már nem indul újra a választáson. A mostani választás erős Fidesz-fölényt mutat: a kormánypárt 43,8 százalékát a teljes balliberális összefogás sem tudná beérni, csak az LMP-vel együtt szerezhetne minimális többséget az ellenzék.

Fotó: MTI
Cseh Katalin, a Momentum listavezetője és Fekete-Győr András, a párt elnöke

Az egyes kerületi eredmények elemzésekor érdemes szem előtt tartani, hogy az országgyűlési választásokon egy-egy egyéni választókerület határai nem azonosak a budapesti kerületek közigazgatási határaival. Az esélyek latolgatásánál lapunk nem vette figyelembe a Jobbikra leadott, egyébként csekély arányú szavazatokat, az egykori nemzeti radikális párt szavazóit ugyanis politológusok szerint kevésbé vonzza a balliberális oldalhoz való csatlakozás – a párt visszalépése esetleg éppen a Fideszt hozhatná kedvezőbb helyzetbe. S bár az MSZP–DK-egyezségek hagyományosan megbízhatóan működtek az elmúlt választásokon, kérdés az is, hogy a Momentum új arcaiban bízó protestszavazók mennyire hajlandók a Gyurcsány-párt támogatására. Nem vehettük figyelembe azt sem, hogy elemzők szerint az uniós választásokon a szavazók hajlamosabbak a kísérletezésre, vagyis nem biztos, hogy az önkormányzati választáson szintén ekkora fölényre számíthat például a Momentum, vagy akár a DK. Mint ahogy sokat jelenthet, akár felülírhatja a pártpreferenciákat is régóta hatalmon levő polgármesterek személyes népszerűsége is.