A családtámogatás köszöni, jól van

„Családpolitikánk kulcsa, hogy ösztönözzük az első gyermek minél korábbi megszületését, ugyanis ha ez az anya fiatalabb korában történik, nagyobb esély van testvér, testvérek érkezésére. Ezért döntött úgy a kormány, hogy jövőre csak a 30 év alatti nők számára, ugyanakkor 10 millió forint helyett 11 millió forintos összeghatárral biztosítja a babaváró támogatást. Amennyiben az anya elmúlt 30 éves, de még nem töltötte be a 41. életévét, és igazolja várandósságát, továbbra is jogosult a támogatás igénybevételére 2024. december 31-ig” – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a minap a babaváró támogatás átalakításával kapcsolatban, miután a Magyar Közlönyben is megjelentek a korábban Kormányinfón bejelentett változtatások. A kormány tehát családpolitikai célok alapján nyúlt hozzá a családtámogatásokhoz, több friss lehetőséghez hasonlóan – mint a 30 év alatti anyák szja-mentessége és diákhitel-eltörlése – még inkább előtérbe helyezve a törekvést, hogy fiatalabb korban vállaljanak gyermeket a nők, és a gyereknevelésnek ne lehessen anyagi akadálya.

Megszorított családok

Az Orbán-kormány 2019-es családvédelmi akciótervének zászlóshajója, a demográfiai szempontból is legsikeresebbnek bizonyuló támogatás új életkori szabályait ugyanakkor most éppen azok a baloldali szereplők vették célkeresztbe, akik kormányzásuk idején mindig a családokon, a nagycsaládokon spóroltak először, és 2010 előtt a segélyezésen kívül gyakorlatilag teljesen leépítették a családoknak adható anyagi juttatások rendszerét.

Az MSZP és az SZDSZ, majd mostani utódaik eleve mindig szociálpolitikaként tekintettek a családpolitikára, vagyis a segélyezés és nem a valódi támogatás volt figyelmük homlokterében. Ráadásul válság, nehéz gazdasági helyzet idején bizony a meglévő családi juttatásokat is alaposan megkurtították. Sokan máig élénken emlékeznek az 1995-ben bejelentett Bokros-csomagra, amely éppen a gyermekesekből akart a legtöbbet kisajtolni. A neoliberális közgazdászok által utóbb is bezzegpéldaként emlegetett megszorítócsomag az addig alapvetően munkaviszonyon alapuló ellátások jelentős részét megszüntette, a családi pótlék és a gyes csak egy adott szintnél alacsonyabb jövedelműek számára vált hozzáférhetővé. A szülési szabadság idején folyósított tgyás (a mai csed – a szerk.) megmaradt ugyan, de a gyermek kétéves koráig igényelhető gyedet teljesen megszüntették. Vagyis a középosztálybeli, keresőtevékenységet folytató szülők gyakorlatilag semmit nem kaptak az államtól, ha gyermekük született vagy gyermekeket neveltek. Mindemellett a Bokros-csomaggal általános tandíjat is bevezettek a felsőoktatásban.

Gyurcsányi hazugságok

A 2002 utáni MSZP–SZDSZ-kormányok szintén a családtámogatásokhoz nyúltak először, ha baj volt. A kampány­ígérgetésből fakadó osztogatás után nem sokkal jelentősen csökkentették a családok adókedvezményét, és hamar kivezették az első Orbán-kormány otthonteremtési programját a kedvező forinthitelekkel, helyette a devizahitelezést ajánlották a családoknak – tragédiák sorát idézve elő néhány évvel később. Majd jött Gyurcsány Ferenc.

Bár a DK elnöke egy minapi ATV-s interjúban hetykén arról beszélt, hogy a 2008-as válságot „Gyurcsány nem okozta, hanem megoldotta”, ez finoman szólva is nagyon távol áll a valóságtól. Hiszen a következő országgyűlési választások után, 2006. május 25-én elhangzó, leginkább a trágársága miatt citált őszödi beszéd is arról szólt, hogy gazdaságilag mennyire vakvágányra vitték az országot – pedig akkor még a kanyarban sem volt a 2008–2009-es világgazdasági válság. „Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi” – mondta Gyurcsány a kormányüdülőben, megjegyezve, hogy „az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük”. A 2006-os kampányban még adócsökkentést ígérő akkori kormányfő aztán brutális adóemeléseket vezetett be, de 2006-ra már úgy fordult rá az ország, hogy teljesen átalakították az akkor a családok által igénybe vehető segélyeket és támogatásokat. Ezekkel a módosításokkal lényegében minden család rosszul járt, de talán mondani sem kell, hogy ezúttal is leginkább a dolgozó, gyermeket nevelő középosztálybeliek húzták a legrövidebbet. Az egy- és kétgyermekes családoknál a családi adókedvezményt kivezették, és a három vagy több gyermeket nevelőknél is mindössze négyezer forintra csökkent ennek a havi összege.

„Szívtelen és gonosz” kormány

Ilyen előzmények ismeretében érdemes felidézni, miket mondtak a balliberális politikusok – álságos módon leghangosabban éppen a Gyurcsány-párt képviselői – a babaváró mostani átalakítása apropóján. A változtatásokat a június 22-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és már aznap fájdalmas hangvételű, éles üzenetet tett közzé közösségi oldalán Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) korábbi miniszterelnök-jelöltje, EP-képviselője. „Az a kormány, amelyik kizárja a 30 feletti nőket a babaváró hitelből, az szívtelen és gonosz! Mi több, semmibe veszi azokat, akiknek bár lehet, hogy minden vágyuk, hogy anyák lehessenek, de hol egészségügyi, hol családi, hol más okok miatt erre csak a 30-as éveikben van lehetőségük” – írta Gyurcsány Ferenc felesége, aki könnyedén átsiklott afelett, hogy a Gyurcsány-kormány idején éppenséggel nem az volt a fő gond, hogy 30 éves kor felett vagy az alatt lehet-e jogosult valaki egy családtámogatási formára, hanem az, hogy a családi pótlékon kívül lényegében semmivel nem támogatták a családalapítást, a gyermekvállalást. Egyébként is erős csúsztatás, hogy Dobrev azokkal a fiatal nőkkel érezne együtt, „akiknek ezekben az órákban törték össze az álmuk, hogy anyagi biztonságban családot alapíthassanak”. Az idei év végéig ugyanis semmilyen változás nincs a három gyermek születése esetén vissza nem térítendő támogatássá alakítható szabad felhasználású kölcsön feltételeiben, vagyis azt a feleség 18–41 éves kora között igényelni lehet, akkor is, ha még nem is jön a baba. Ebben az esetben el kell kezdeni a törlesztést, de a gyermek érkezéséig öt éve van a házaspárnak.

Dobrev Klára után néhány nappal a virtigli életellenes megnyilvánulásaiért citált Ráczné Földi Judit is megszólalt. „Már a családalapításra vagy újabb gyermek vállalására készülő házaspárokat sem kímélik Orbán Viktor megszorításai: egyetlen tollvonással eltörölték a babaváró hitelt a jogosultak több mint kétharmada, a 30. évüket betöltő házas nők számára” – közölte a DK országgyűlési képviselője, ismét bizonyságot téve róla, hogy egy csipet demagógiáért nem kell a szomszédba mennie. Újabb néhány nap elteltével Ráczné ugyanis már odáig jutott, hogy a babaváró eltörléséről beszélt. Sőt felszólította a kormányt, nyíltan mondja meg, milyen „családellenes megszorításokat fog még végrehajtani a csok és a babaváró hitel eltörlése után”.

Tényleges szándékok

Bár az MSZP gyakorlatilag már nem tényező a hazai politikában, mivel az MSZP-kormányok családokat sújtó intézkedéseit idéztük néhány bekezdéssel ezelőtt, érdemes megnézni, a szocialisták miként reagáltak a családtámogatások körüli változásokra. A stílus náluk egészen más, a kemény odamondás helyett rögtönzött demográfiai elemzést publikáltak. „A társadalom szempontjából valóban fontos volna, hogy lehetőség szerint minél előbb vállaljanak gyereket a fiatalok, ennek ösztönzése is üdvözlendő lenne, ugyanakkor a kormány a 30 év feletti kismamák »büntetésével«, a nekik járó támogatás megvonásával próbálná elérni a kívánt célt. Ez azonban alapvetően hibás hozzáállás, hiszen így a harmincas éveikben járó, a családalapítás tényleges szándékával rendelkező párokat bünteti a kormány és nem segíti elő, hogy az esetlegesen kívánt második, harmadik, negyedik gyermek megérkezhessen a családba.” Írta mindezt az az MSZP, amelyet 2002 és 2010 közötti regnálásuk idején még sokkal kevésbé érdekelt, hogy „a családalapítás tényleges szándékával rendelkező párokat” büntette a kormány, és nem segítette elő, hogy „az esetlegesen kívánt második, harmadik, negyedik gyermek megérkezhessen a családba”.

A pártreakciók mellett cikkek tucatjai jelentek meg a balliberális médiumokban is arról, hogy a kormány hogy kibabrál a fiatal párokkal. A különböző statisztikákat és elemzéseket idéző cikkek legfőbb problémája szintén a hiteltelenség, hiszen ugyanezek a sajtótermékek például a gyurcsányi megszorítások idején nem sokat törődtek a családok bajaival. Az elmúlt öt-tíz év rendkívül gazdag családtámogatási rendszerének kiépítése után igencsak hamis a siratóének, amit az Orbán-kormány családpolitikája felett búgnak. Például a Népszavában 2006 környékén sokkal indokoltabb lett volna ezt a fejtegetést olvasni, mint amit most a babaváró átalakítása apropóján leírtak: „Ha van a családpolitikának valamiféle receptje, akkor az, hogy legyen stabil, amit bővíteni lehet, de visszavágni nem, hiszen a gyermekvállalás egy 20-25 évre szóló projekt.”

Öt és fél év hozzáférés

Néhány szempontot azonban a ténylegesen megváltozó feltételek ellenére is érdemes szem előtt tartani. Mindenekelőtt ezt a példátlan, sok millió forintos családtámogatási formát, amely szabad felhasználású kölcsönként igényelhető, de három gyermek születése esetén vissza nem térítendő támogatássá alakítható, nem más, mint éppen az Orbán-kormány vezette be a családvédelmi akcióterv részeként 2019 júliusában. Ráadásul az intézkedést a kabinet akkor deklaráltan időkorlátosan hozta meg, eredetileg csak 2022. december 31-ig lehetett volna igényelni. A babaváró meghosszabbításával ugyanakkor el lehet mondani, hogy a 30–41 éves női korosztálynak már négy éve volt és további másfél éve van rá, hogy éljen vele. A fiatalabb hölgyeknek pedig nyitva marad korlátlanul a lehetőség.

A minisztérium összegzése szerint a támogatást eddigi négy éve alatt csaknem 220 ezer család vette igénybe 2125 milliárd forint összegben, és eddig mintegy 130 ezer vágyott gyermek vállalásához járult hozzá. Ez utóbbi számot érdemes összevetni azzal, hogy Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára a Rákóczi Szabadegyetemen nemrég arról beszélt, hogy ha 2002 és 2010 között a termékenységi ráta nem zuhan be, 150-200 ezerrel több gyerekkel több született volna meg akkor.

A Demokrata Demagógia díjasa: Arató Gergely

Cikkünkben igyekeztünk tényszerűen bemutatni a babaváró támogatás körüli változások politikai fogadtatását. Nehéz azonban objektívnak maradni egy olyan szereplő megnyilvánulását látva-hallva, aki már korábban is egészen hajmeresztő megállapításokkal vétette észre magát. Arató Gergely – merthogy róla van szó – a múlt pénteken közleményben jelentette be, hogy a svédek NATO-csatlakozása ügyében rendkívüli parlamenti ülést szorgalmazó ellenzéki kezdeményezéshez a DK is csatlakozik. A Gyurcsány-párt frakcióvezető-helyettese azonban mást is felvetett.

„A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktornak a parlament előtt kell számot adnia arról az általa aláírt kormányhatározatról, amely szerint soha nem látott megszorításokkal készülnek a magyar családok ellen: a csok és a babaváró hitel eltörlése után következik a családi adókedvezmények és a családi pótlék megvágása”, ami „súlyosbítja az orbáni infláció okozta megélhetési válságot” – írta valamifajta váteszként Arató Gergely. A gyurcsányista politikustól azonban e béljósló közlése ellenére is megmarad személyes kedvencünknek az a parlamenti írásbeli kérdése, amelyet 2020 őszén a frissen kinevezett Novák Katalin családügyi miniszternek címzett Miért nem emeli a kormány a családi pótlékot? címmel. Ne felejtsük, ekkor már évek óta volt jelentős összegű családi adókedvezmény, csok, alig egy éve vezették be a hétpontos családvédelmi akciótervet, Novák Katalin pedig miniszteri meghallgatásán már bejelentette, hogy minden idők legnagyobb családi otthonteremtési programján dolgoznak – ami aztán meg is valósult. Nos, ekkor sikerült Arató Gergelynek többek között ezt a mondatot papírra vetnie: „A dübörgő gazdaság és a jobban teljesítő Magyarország több mint tíz év alatt elfeledkezett a családokról.”