Jelezte: a részletszabályokat most dolgozzák ki, és erről is egyeztetnek még a Magyar Orvosi Kamarával. A miniszter korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és rámutatott: 2021. január 1-jétől – az orvosi bértáblából kiindulva – 125 százalékos növekedés valósulhat meg.

Kifejtette: egy három éve dolgozó rezidensnek, akinek nincs szakorvosi végzettsége, január 1-től bruttó 613 ezer forintos bére lesz, egy negyven évet meghaladó szolgálati idővel bíró orvos közel bruttó 1,7 millió forinttal számolhat.

2022. január 1-től a három éve dolgozó rezidens bruttó 788 ezer forintot, a több mint 40 éve dolgozó orvos bruttó 2,1 millió forintot várhat. Egy 11 éve dolgozó orvosnak 1,260 millió forint lesz a bértábla szerinti bére – mondta.

Kitért arra is, hogy 2023. január 1-jével az említett kategóriák közül az elsőben 875 ezer, a másodikban közel 2,4 millió forint lesz a bér, míg a harmadikban mintegy 1,4 millió forint lesz a jövedelem.

Jelezte: felfelé 20 százalékos eltérítésre van lehetőség, eszerint az orvosi bértábla szerinti legmagasabb bér – ügyeleti díj nélkül – 2,8 millió forint felett lesz.

Ez nagy lépés, korszakhatár az egészségügy történetében az 1990 utáni időszakot tekintve – értékelt. Kiemelte, hogy ezzel a hálapénzt ki tudják vezetni a rendszerből, és külön örömnek nevezte, hogy mindez a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg.

Megjegyezte: a kormány a legkedvezőbb bértáblajavaslatot fogadta el.

Kormányinfó (2020. október 8.)

Kormányinfó (2020. október 8.)

Gepostet von Magyarország Kormánya am Donnerstag, 8. Oktober 2020

Gulyás Gergely hangsúlyozta: olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig szintén az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki.

A járványügyi védekezésről szólva ismertette: 36 kijelölt járványkórház van az országban, az átvezénylések arányát tekintve „még messze vannak” az egészségügyi dolgozók egy százalékától.

Elmondta: ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Azt mindenképpen szeretnék ugyanakkor megszüntetni, hogy egy orvos három helyen rendeljen, és mellette 8 órában dolgozzon.

Szavai szerint abból érdemes kiindulni, hogy 10-12 óránál hosszabb időben nehéz felelősségteljes munkát végezni.

Gulyás Gergely az orvosok vezényelhetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: egy egészségügyi válsághelyzetben, járványügyi készültség idején a vezénylés indokolt és valószínűleg elkerülhetetlen, ugyanakkor békeidőben, normálisan működő egészségügy mellett ez egészen kivételes eszköz.

Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át – mondta a miniszter, aki szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek.

Jelezte azt is, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával. Kitért arra is: novemberben valamennyi rendeletet el akarják fogadni, a szülészet és nőgyógyászaton kívül viszont nem lát olyan területet, ahol nagyon eltérő szabályokat kellene megalkotni.

A háziorvosok béremeléséről szólva a miniszter közölte: itt még nehezebb megmondani, hogy mennyi a jövedelem, mert annak egy része a kártyapénz, ami pedig attól is függ, kinek mekkora a praxisa.

Itt ezért egységes béremelésről beszélni értelmetlen, azt tudjuk rögzíteni, hogy ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja – tette hozzá, jelezve, hogy a részletes szabályok most készülnek.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: összesen 72 százalékkal emelkedik az ápolók bére ebben a kormányzati ciklusban, ilyenre korábban soha nem volt példa. Kifejtette: november 1-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése, 2022-ben pedig további 30 százalékos emelést kapnak.

Kiemelte: a jelenlegi helyzetben az orvosoknak és az ápolóknak hatalmas a felelőssége, ezért jó, hogy olyan törvényt sikerült elfogadni az orvosi béremelésről, amelyet illetően egyetértés van a politikában és a szakmával is.

A miniszter közölte: fontos a hálapénz kivezetése, és az, hogy olyan orvosi bértáblát fogadtak el, amely az elvándorlást is lassítja, sőt ha világos viszonyok lesznek az egészségügyben, sokan lehetnek, akik szerint megéri külföldről hazatérni.

A járványhelyzetről azt mondta, hogy Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van.

A legfontosabb összehasonlítási alap az elhunytak száma, és e tekintetben Nyugat-Európa több nagy és gazdag országa mesze elmarad Közép-Európa mögött, Magyarország pedig a közép-európai átlagot hozza – mutatott rá.

Megjegyezte: Magyarországon 90 haláleset jut egymillió főre, ez az adat a térség átlagának felel meg.

Gulyás Gergely kiemelte: azért, hogy a második hullám idején ne romoljanak a számok, mindenkit a szabályok betartására kérnek, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy a lehető legkevesebben betegedjenek meg és a lehető legtöbb életet meg tudják óvni.

Az első hullámban a legfontosabb cél az időnyerés volt az egészségügy felkészítése érdekében, de most a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a személyi és fizikai feltételek is adottak – jelentette ki.

Hirdetés

Kiemelte: a magyar gazdaságvédelem a munkaerőpiac tekintetében az egyik legsikeresebb, a munkanélküliségi ráta sokkal jobban alakul, mint az Európai Unióban.

A miniszter közölte: a munkahelyek és a családok védelme, a vállalkozások támogatása továbbra is kiemelten fontos a kormánynak. Az elmúlt időben a kormány 1,4 millió álláshely megvédéséhez vagy létrejöttéhez járult hozzá, ennek is köszönhető, hogy jelenleg több mint 4,5 millió ember dolgozik, ami alig marad el a mindenkori legnagyobb foglalkoztatástól – mondta.

Megjegyezte: az EU-ban 7 százalék felett, 7,5 körül van a munkanélküliség aránya, Magyarországon 3,9 százalék.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormányülésen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter ismertette a terveit, és egy hét múlva konkrét előterjesztést tesz.

Közölte: az építési eljárást egyszerűsítik, lesznek olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenlegi engedélyezési eljárás egyszerűsödjön.

Elmondta: benyújtják az Országgyűlés elé a hitelmoratórium meghosszabbításáról szóló javaslatot, e szerint továbbra sem kell törlesztenie annak, aki nyugdíjas, gyermeket nevel vagy közfoglalkoztatott, illetve azoknak a cégeknek, amelyek bevétele több mint 25 százalékkal visszaesett.

Gulyás Gergely a nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve közölte: a legtöbb válaszadó – 83 százalék – a maszkviselés szabályait támogatja a védelmi intézkedések közül. 79 százalék támogatja a rendezvények korlátozását és a határok lezárását, 78 százalék a távolságtartást, 64 százalék az eszközök kivitelének korlátozását, 62 százalék az időseknek fenntartott idősávot, 61 százalék az ingyenes parkolást és 59 százalék a kijárási korlátozást.

A miniszter köszönetet mondott, hogy ilyen sokan kitöltötték a nemzeti konzultációt. Azt mondta, ez volt a második legnagyobb részvétel, és ez is mutatja, hogy a kormány javaslata a társadalmi párbeszédre beváltotta a reményeket.

Korábban írtuk

Arról, hogy Gajda Péter kispesti polgármester tudott arról, hogy egyik munkatársa kábítószert fogyasztott, azt mondta: ez bűncselekmény Magyarországon, ha a gyanú fennáll, büntetőeljárásnak kell indulnia.

A politikai következtetéseket pedig a baloldalnak kell levonnia – mondta, hozzátéve: azt látják, hogy például sem az antiszemita kijelentés, sem a kábítószer-fogyasztás nem kizáró ok, hogy a közösségük része legyen valaki.

A finanszírozási források biztosítását tudják ígérni, minden egyéb rajtuk kívülálló – reagált egy másik, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzetet felvető kérdésre.

A nyugdíjprémiumra tervezett idei 20 milliárd forint sorsáról azt mondta, minden hasonló tétel a gazdaságvédelmi alapba került. A nyugdíj-kiegészítés pontos forrásáról a kormány vonatkozó döntése után ígért tájékoztatást.

A mátrai erőmű sorsáról jelezte: a kormány támogatja azokat az átalakításokat, amelyek összefüggésben vannak a Magyarország által vállalt klímacélokkal.

A rémhírterjesztés szélsőséges formájára jelenleg is alkalmazható a közveszéllyel fenyegetés büntetőjogi eljárása – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogyan lehet fellépni a vírustagadókkal szemben. Hozzátette: a kormány a szigorú szabályt rendkívüli helyzetre tartotta indokoltnak, de ha konszenzust lehet teremteni egy, a jelenleginél szigorúbb szabályozás elfogadásában, a kormány erre készen áll.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az unió az év végéig fogadjon el szigorú szankciókat az uniós források felhasználási szabályainak megsértőire. Azonban a forráshoz jutás összekötése a jogállami előírásokkal a politikai zsarolásra teremt lehetőséget a jobboldali kormányokkal szemben – reagált az Európai Parlament e heti döntésére.

A kaszinóknak is be kell zárniuk este 11-ig, az erről szóló rendelet várhatóan még a héten megjelenik – ismertette a kormánynak az operatív törzs javaslatára hozott döntését.

Az úzvölgyi katonatemető tulajdonlását érintő, Csíkszentmártonnak kedvező ítéletről szólva közölte: üdvözlendő a döntés, és remélhető, hogy Romániában is végrehajtják majd a bírósági döntéseket.

Ha nem így lesz, a magyar kormány nemzetközi fórumokon teszi majd azt szóvá – tudatta. Közölte: a román hatóságoktól joggal várható el, hogy fellépjenek az előre várható nacionalista fenyegetés ellen.

A miniszter „súlyos ügynek” nevezte, hogy a tiszaújvárosi időközi választáson ellenzéki színekben induló Bíró László azután nem fizette ki a varrónőit, hogy a vállalkozása felvette az 50 millió forintos állami támogatást. Közölte: le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat.

A háziorvosokra is új szabályozást fogunk elfogadni januártól, most dolgozzuk ki a részleteket.

Gepostet von Magyarország Kormánya am Donnerstag, 8. Oktober 2020

A Miniszterelnökséget vezető miniszter – kérdésre válaszolva – a tiszaújvárosi ellenzéki jelölttel, Bíró Lászlóval kapcsolatban egyedülálló botránynak nevezte, hogy a teljes baloldal és Karácsony Gergely főpolgármester is beállt egy olyan jelölt mögé, aki Budapestet „Judapestnek” nevezi és egyértelmű antiszemita megnyilatkozásokat tesz.

Ez a baloldal elmúlt harminc évben gyűjtött nagyon kevés hitelességét teljes egészében semmisíti meg – fogalmazott, hozzátéve, hogy a főpolgármester személyes felelőssége, hogy ebben részt vesz.

Gulyás Gergely a főpolgármester által felvetett félszázalékos iparűzésiadó-emelést úgy kommentálta: a baloldali válságkezelés mindig adóemeléssel jár, ezzel szemben a jobboldali-konzervatív-kereszténydemokrata kormány az adócsökkentés kormánya.

Hozzátette: ha a főváros spórolni akar, akkor egymilliárd forintot is megtakaríthat, ha visszaállítja a főpolgármester-helyettesek korábbi számát.

A Radetzky-laktanya épületének felújításáról elmondta: a főváros javára fog válni a beruházás, amelynek során szállodát és irodaházat alakítanak ki, úgy, hogy az épület Duna felőli eredeti arculatát megőrzik.

Azt, hogy a Marosvásárhely magyar polgármesterének a Momentum románul küldött gratulációt, a miniszter úgy kommentálta: ez logikus folytatása annak, hogy a Momentum a kampányban az RMDSZ-szel szemben román pártot támogatott.

A Momentumra is joggal tekintünk a gratuláció után román pártként – jelentette ki.

A CEU-val kapcsolatos európai bírósági döntésről szólva Gulyás Gergely elmondta: vizsgálják az ítéletet és annak megfelelő szabályozást fognak elfogadni. Arra a felvetésre, hogy CEU ügyében az EU bírósága túlterjeszkedhetett, Gulyás Gergely közölte: a szolgáltatási irányelv értelmezésével kapcsolatban komoly szakmai viták lesznek, mert ha csak az uniós joganyagot vették volna figyelembe, akkor nem lehetett volna meghozni ezt ítéletet. Jelezte: van lehetőség az ítélet pontosítását kérni, ezzel a kormány szerinte élni fog.

Azt, hogy Soros György próbaper indítására szólította fel az EU-t Magyarországgal szemben, Gulyás Gergely úgy értékelte: a próbaper az európai jogban ismeretlen fogalom, így nem értelmezhető.

Az Áder János köztársasági elnök esetleges utódjára vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: a miniszterelnök a Fidesz elnökségi ülésén egyértelművé tette azt a határozott szándékot, hogy 2022. január 1-jéig ne legyen szó az államfőválasztásról és -jelöltekről sem.

A miniszter véleményét arról is kérdezték, hogy a Kúria új elnöke, Varga Zsolt András személyében olyan ember lehet, aki nem ítélkezett bíróságon.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: 2012-től az Alkotmánybíróság érdemi bíráskodó-ítélkezési tevékenységet végez, így aki ezt követően töltött be alkotmánybírói tisztséget, annak az ítélkező tevékenység rendelkezésére áll.

Hozzátette: Varga Zsolt András az egyik legtekintélyesebb magyar jogászprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár, a Velencei Bizottság tagja, így aligha van alkalmasabb nála a Kúria vezetői tisztségére.