Latorcai Csaba szerint ahhoz, hogy a környező településekkel ellentétben Eger ne csak stagnáljon és az itt élők otthon érezhessék magukat a városban, szükség van fejlesztésekre. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a vármegyeszékhelynek olyan vezetése legyen, amely a belső viták helyett Eger jövőjére koncentrál.

Hirdetés

Az államtitkár kiemelte: a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban Heves vármegye 73 milliárd forint fejlesztési forrásból gazdálkodhat, ebből 9 milliárd forint áll Eger rendelkezésére.

A vármegye három nagyobb városa közül Eger lemaradni látszik a beruházásokban, holott a kormány számos alkalommal tett tanúbizonyságot arról, hogy fontos számára a város és térsége fejlesztése – fogalmazott.

Jelezte: a kabinet most is nyitott a vármegyeszékhely és környéke fejlesztésének folytatására. Nem csupán turisztikai területen, hiszen emellett is számos térségi szemléletű beruházás lehetősége vár a városra, kiaknázásuk nem a kormányon, hanem Eger mindenkori vezetésén múlik.

Korábban írtuk

Az államtitkár példaként említette a közműhálózat korszerűsítését, az elkerülőút építéséhez kapcsolódó intermodális csomópont megvalósítását és a térséget meghatározó Eger-déli, kerecsendi, valamint nagytályai ipari park fejlesztését.

Latorcai Csaba kitért arra is: számukra meghatározó szempont, hogy Egerben is a helyiek elképzelésein alapuló fejlesztések valósuljanak meg. Ezért vállalták a Modern városok programban az uszoda modernizálását, ami végül szintén nem a kabinet miatt nem történt meg – mondta.

Az államtitkár újságírói kérdésre közölte: amikor a kormány döntött a Modern városok program lezárásáról, kénytelen volt a meg nem valósult beruházásokat leállítani, illetve átütemezni. Ez Egert is érintette, ugyanakkor a kormány a helyiek igényeit figyelembe vevő, konstruktív városvezetés mellett továbbra is nyitott a korábban tervezett fejlesztések támogatására.

Közlése szerint a 2014-2021-es uniós költségvetési időszakban felhasználható forrásokat veszteség nélkül, sikeresen felhasználta, illetve le tudja hívni Magyarország. Ez reményt ad a mostani ciklusra, hiszen a kohéziós források egésze rendelkezésre áll, míg a többit a hazai költségvetés előfinanszírozza. Így az utóbbiakból megvalósítani tervezett beruházások is haladhatnak, ha nem is olyan ütemben, ahogyan akkor tudnának, ha „korlátozások nélkül férhetne hozzá hazánk ezekhez a pénzekhez” – mondta Latorcai Csaba.