Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

Hazánkban korábban nem volt olyan állandó kiállítás, amely a teljes Mindszenty-életművet felölelte volna. A Modern Városok Program keretében létrejött látogatóközpont megnyitásával a város méltó emléket szeretett volna állítani a bíboros világszerte ismert, sokrétű munkásságának. Ahogy Balogh Margit történész fogalmazott: „Mindszenty József a halála után is építi Zalaegerszeget!

Az életművet bemutató mellett a Mindszentyneumban megtekinthető az Egyházüldözés a kommunista diktatúrában című állandó kiállítás is. A pinceszinten elhelyezett tárlat pedig a Zala megye területén előkerült középkori kincsekről mesél.

A városépítő

Mindszenty, eredeti nevén Pehm József esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros pappá szentelése után két évvel, 1917-ben, 25 évesen érkezett a városba, ahol a Zalaegerszegi Állami Főgimnázium (ma Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium) hittan-, majd latintanára lett. Újabb két esztendő múlva vehette át apátplébánosi kinevezését. A Mária Magdolna-templom plébánosa több mint negyedszázadon át, egészen veszprémi püspökké választásáig rendkívüli oda­adással látta el szolgálatát.

– Szigorú jellemű, puritán életvitelű egyházi vezetőként tartózkodott a hivalkodó pompától, ellentmondást nem tűrően gyakorolta hitét, és ezt a hozzáállást a gyülekezet tagjaitól is elvárta, akiket rendszeresen látogatott – hangsúlyozza Csengei Ágota, a Mindszenty József Látogatóközpont vezetője. – A hitélet erősítése és az erkölcsi rend megszilárdítása mellett a szociális ügyek felkarolójaként, illetve városépítőként is lenyűgöző teljesítményt nyújtott. Modernizálta a plébániát, kezdeményezésére épült fel a Jézus szíve ferences templom és kolostor, a városba hívta a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend nővéreit, hogy iskolakomplexumot hozzanak létre a helyi lányok számára, megalapozta a Göcseji Múzeum helytörténeti gyűjteményét, kultúrotthont alapított, miközben nem feledkezett meg a szegényekről sem. Az időseknek hívta életre a Szent József Szeretetotthont, de támogatta a szegény sorsú tehetséges gyerekek taníttatását is. A legényegylettől a színjátszó körön át a kórusokig mintegy harminc civil szervezetet patronált. Célja az volt, hogy valamennyi társadalmi réteget megszólítsa.

Korábban írtuk

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Az üldözött

A látogatóközpont első emeletén berendezett életműtárlat a csehimindszenti születéstől a politikai üldöztetés korszakán át az Ausztriában töltött utolsó évekig, tematikus keretek között mutatja be a bíboros életútját.

A szülőfalujából származó földből készített keresztelőkútnál egy Szűz Máriá­hoz könyörgő csehimindszenti asszony loretói litániáját halljuk eredeti hangfelvétel alapján. A keresztelőmedence környezetében egykori miseruhája és azok a liturgikus kegytárgyak láthatók, amelyeket maga Mindszenty használt a zalaegerszegi egyházi szertartásokon.

A bíboros bensőséges kapcsolatot ápolt édesanyjával, akinek fekete fejkendős alakja a kiállítás több fotóján is megjelenik. Kovács Borbála halálakor már az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségén élt, ahol az 1956-os forradalom leverését követően kért menedékjogot. Élete végéig fájlalta, hogy bár nagyon szeretett volna, politikai üldöztetése miatt nem vehetett részt 1960-ban elhunyt édesanyja gyászszertartásán…

Különlegesen értékes kordokumentu­mok azok a régi mozgóképfelvételek, amelyek segítségével életre kel és szinte kézzelfogható közelségbe kerül a főpap szikár, méltóságteljes alakja, például püspökké avatása, illetve érsekké szentelése alkalmából.

Az életmű-kiállítás kétségkívül legsokkolóbb része a „Gyűlölet fala”, ahol korabeli újságrészletek idézik meg a kommunista diktatúra egyházüldözésének éveit. „Katasztrófapolitikus”, „országrontó”, „a megbékélés fő akadálya”, „Mindszenty jövő évi kenyerünket veszélyezteti”, „reakciós és demokráciaellenes”, „üzérkedő és kémkedő”, „békebontó”, „ügynök”, „esztergomi árnyék” – hangoztatta a kormányt kiszolgáló propagandagépezet, miközben tanai titokban terjedtek hívei között, és paptársai közül is többen igyekeztek szót emelni mellette.

A bíborosként választott címtemplomát, Róma egyik legrégebbi bazilikáját, a Santo Stefano Rotondo-templomot megidéző Mindszenty téren maga a bíboros szól hozzánk azon az eredeti hangfelvételen, amelyet 1949-ben lefolytatott pere során rögzítettek. Úgy áll vádlói előtt összekulcsolt kezekkel, mintha egyedül Istennek tartozna elszámolással. Az államellenes tevékenységgel vádolt, megkínzott, majd életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt egyházi vezető az utolsó szó jogán is a megbékélést hirdeti:

„…Uram, adj békét ezekben a napokban! Nem a közeli vagy távol-jövőbe, hanem érdekes, ez az ősi imádság azt mondja: ezekben a napokban. S ezt a békét én kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is. Ezt a békét kértem a magyar államnak, amely iránt való engedelmességemet megmutattam; s ezt a békét kérem a magam lelkének is…

A szórványmagyarság lelkipásztora

Mindszenty az 1956-os felkelés leverése után 15 évig élt az amerikai nagykövetségen. 1971-ben szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán örökre elhagyta Magyarországot. Úgy vélte, ha szülőhazájának hercegprímása nem lehet, akkor a világban szétszóródott magyarság lelkipásztora lesz. Bár lehetősége lett volna a Vatikán biztonságában maradni, annak érdekében, hogy szabadon utazhasson, Ausztriában telepedett le. Szinte felfoghatatlan, hogy a három évvel később bekövetkező haláláig, megromlott egészségi állapota ellenére is mennyi szórványban élő magyarok lakta országot látogatott meg, körbeutazva a világot. Végrendeletében azt kérte híveitől, hogy a szovjet csapatok távozása után hamvait hozzák haza a híres mariazelli zarándokhelyről. Hamvai végakarata szerint az Esztergomi Bazilika altemplomában nyugszanak.

Mindszenty boldoggá avatásának folyamata jelenleg is zajlik, a tárlat dokumentumai erről is tanúskodnak. A kiállítás utolsó életképe egy szimbolikus kápolnába vezet, ahol a Csehimindszentről hozott földről tekintetünk a jelképes fehér ajtóra vándorol, amely a Mennyországba vezeti pásztorát. Amint Mindszenty fogalmazott: „Akarok jó pásztor lenni, aki ha kell, életét adja juhaiért.

Balaicz Zoltán polgármester a látogatóközpont átadóján felidézte, hogy Mindszenty József posztumusz díszpolgár emlékét Zalaegerszegen szobor, iskola és közterületek is őrzik. Bár a hercegprímás 1944-ig élt a városban, 1948-ban, életében utoljára a Boldogasszony éve ünnepség keretében újra ellátogatott régi híveihez. Az általa celebrált szentmisén a politikai hatalom tiltása ellenére is 25 ezren vettek részt.

Emlékirataiban a következőképpen vallott szeretett városáról:

Életem jó része, sok tevékenységem, kenyerem java, munkám dandárja ide fűződik. Ha aludtam a fegyházban, a legtöbb álmomnak Zalaegerszeg volt a színtere. Kedves munkatársaim, az ottani emberek, az előkelő és az egyszerű családok jelentkeztek álmomban. Még édesanyámmal is legtöbbször ott találkoztam. Zalaegerszeget örökre a szívembe zártam!