A magyarok többsége elégedetlen Gyurcsányék árnyékkormányával
A magyar választók közel kétharmada úgy véli, Gyurcsány Ferencék árnyékkormánya nem több egy kommunikációs trükknél – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából.A magyar választók hatvan százaléka elégedetlen a Demokratikus Koalíció árnyékkormányával, szerintük az elmúlt egy évben rosszul teljesített Gyurcsány Ferenc politikai formációja.
Ezt a lesújtó véleményt csak megerősíti a tény, miszerint a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) úgy véli, az árnyékkormány nem több egy kommunikációs trükknél
– ismerteti az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásának eredményét a Magyar Nemzet.
Hétvégén ünnepelte fennállásának 12. évfordulóját Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció, mely egy éve hozta létre saját brandjét, az árnyékkormányt, aminek eredeti célja egy koherens kormányzati program megalkotása volt. A baloldali közbeszédet is csak mérsékelten érdeklő árnyékkormányzással Gyurcsány Ferenc pártja egészen odáig ment, hogy az igazi Kormányinfó mintájára, nagyjából kéthetente árnyékkormányinfókat tartott.
A kezdeti lendület hamar érdektelenségbe fulladt, egy év elteltével pedig már a magyarok többsége (hatvan százalék) nemcsak elégedetlen a formáció tevékenységével, hanem közel kétharmaduk (64 százalék) egyenesen egy politikai reklámterméknek, kommunikációs trükknek tartja.
Erős visszajelzés a Gyurcsány-párt számára, hogy még az ellenzéki összefogás szavazóinak harmada, valamint a „rendszerkritikusnak” kikiáltott fiatalok (18–29 évesek) 58 százaléka is úgy véli, rosszul teljesített a DK politikai brandje.
Az Alapjogokért Központ szerint csak tetézi az eredménytelenséget, hogy a magukat centrumszavazóként identifikálókat sem sikerült megszólítani, ugyanis 58 százalékuk kommunikációs trükként gondolt a Gyurcsány párt formációjára.
Bár a számok tükrében az „árnyékkormány” kifejezetten találó név, hiszen a Demokratikus Koalíció beárnyékolta a baloldalt; igaz, ezen túlmenően sem politikai népszerűséget, sem kormányzóképességet nem hozott az ellenzéknek az Alapjogokért Központ szerint. Mint írják, az árnyékminiszteri pozíciók lényege a pártprogram világossá tétele kellett volna, hogy legyen, ám míg a DK lépten-nyomon élt a szociális demagógia eszközével, addig Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter éppen a minimálbér-emelés ellen, a megszorítások mellett tette le a voksát – az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok pedig sötétben hagyták a valódi célokat.