A magyarok négyötöde szerint visszaeséshez vezetnek a szankciók

Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, melynek feloldása érdekében – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése. Több jel is arra mutat azonban, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, szeptember 14-én tartott évértékelő beszédében, világossá tette, hogy érvényben maradnak a szankciók, valamint előrevetítette, hogy az elkövetkező időszak nehéz lesz az európai családoknak, a vállalatoknak pedig több nehéz döntést kell meghozniuk.

Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját ugyanakkor jelentős elutasítottság övezi Magyarországon. A Századvég kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszországot célzó szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, melynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. A szóban forgó összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

Ezzel párhuzamosan a megvalósított és tervezett szankciók, az európai polgárok számára, a hétköznapokban is kézzel fogható negatív következményekkel jártak szerte Európában, mely állítást a felmérés eredményei is alátámasztják. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében.

Kijelenthető továbbá, hogy a közvélemény Európa gazdasági kilátásainak további romlásával kalkulál, amennyiben a büntetőintézkedések politikája folytatódik. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 83 százaléka gondolja úgy, hogy az említett brüsszeli szankciók és szankciós tervek hatására Európában 2023-ra súlyos gazdasági visszaesés, recesszió alakulhat ki, ezzel szemben 13 százalékuk szerint erre nem kell számítani.

Az elemzés eredetileg a Századvég honlapján jelent meg, azt IDE KATTINTVA érhetik el.