Hirdetés

A csoportok összetételéről szólva a lap azt írja: „vannak közöttük keményvonalas neonácik és cigányüldöző polgárőrök egyaránt. Közös bennük, hogy makacsul tartják magukat a meghirdetett céljaikhoz, és megkérdőjelezik az erő használatának állami monopóliumát. Néha közvetlenül az állammal szemben cselekszenek, néha pedig azt állítják, hogy segítenek az államnak, mivel az híján van a megfelelő kapacitásnak.”

A milíciák állítólagos hazai reneszánsza ellenére a Népszava egyetlen szervezetet sem említi meg, írását pedig egy 2007-es, Magyar Gárdáról készült fotóval illusztrálja. Hogy a baloldali napilap nem közöl neveket, aligha véletlen, hiszen az eredeti tanulmány állításainak utánközlése esetén borítékolhatóan vesztes perek sorának nézne elébe. 

A hivatkozott dolgozat szerzője, a cseh Matej Kandrík (a Népszava Kundrik néven és szlovákként említi…) a brnói egyetem oktatója. A tanulmány Magyarországra vonatkozó alfejezete a már feloszlatott, rendőrgyilkosság miatt elítélt Györkös István által vezetett Magyar Nemzeti Arcvonalat említi meg, majd kitér a már szintén feloszlatott Magyar Gárdára, illetve Új Magyar Gárdára. Az állampolgárokat ma is rettegésben tartó szervezetekként a Betyársereget, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat és a Légió Hungáriát sorolja fel, Toroczkai Lászlót pedig a Nemzeti Légió nevű „paramilitáris szervezet alapítójaként” nevezi meg.

Ezen csoportok a tanulmány szerint „paramilitáris tevékenységet folytatnak”, ideológiájuk pedig a „neonácizmus, identitarianizmust , konzervatív autoriterség, fehér felsőbbrendűség, antiszemitizmus, cigányellenesség, rasszizmus és irredentizmus” elemeit viseli magán. A tanulmány a fenti csoportokat a Kelet-Ukrajnában működő, fegyveres, háborús tevékenységet szélsőjobboldali milíciákkal említi egy lapon.

Korábban írtuk