Hirdetés

A tárcavezető az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor arról számolt be, hogy Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül egyszerre, s a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása.

„Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival (…) Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez” – fogalmazott.

„Mivel a kollégák döntő többsége már tapasztalt, ezért most itt azt a mondatot szerencsére nem kell elmondanom, hogy aki úgy gondolja magáról, hogy nem fogja bírni a nyomást, az inkább most szóljon (…) A magyar külpolitika továbbra is magyar lesz és továbbra is szuverén lesz. Ebből semmilyen módon nem engedünk, kizárólag a nemzeti érdek jelenti az igazodási pontot” – tette hozzá.

Majd biztatónak nevezte, hogy míg világszerte súlyos nyomásgyakorlásnak, lejáratókampányoknak és külső beavatkozásnak vannak kitéve a nemzetközi liberális fősodorral szemben állást foglaló pártok, az egyetlen kivétel a tavalyi magyarországi választás volt, amikor ezen erőfeszítések kudarcot vallottak.

Korábban írtuk

Szijjártó Péter kiemelte, hogy különösen nagy lesz a nyomás hazánkon két ügyben. Az egyik az ukrajnai háború, amely – noha a kormány elítéli azt, támogatja az ország területi integritását és a szuverenitás elvét – nem Magyarország háborúja.

„Nincs felelősségünk benne, ezért senki nem követelheti, hogy mi fizessük meg az árát. Ezért továbbra sem vagyunk hajlandók ebben a háborúban részt venni” – mondta.

Illetve úgy vélekedett, hogy az egyetlen morálisan védhető külpolitika irány az, hogy az emberéleteket meg kell védeni, és azt csakis békével lehet.

Kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztására is, az anyanyelvi oktatás súlyos korlátozására az idei tanévtől, rámutatva, hogy a nemzeti iskoláknak innentől kezdve ukrán iskolákként kell működniük.

„Mindig mondtuk, mindig előre jeleztük, mindenhol beszéltünk róla, és a szövetségeseink, a barátaink, az EU-s tagtársaink mind nem voltak hajlandóak tudomást venni erről, hogy diplomáciailag kulturált kifejezést használjak” – közölte.

Majd figyelmeztetett, hogy az EU-csatlakozáshoz a közös értékek és jogszabályok tiszteletben tartására van szükség, aminek a nemzeti kisebbségek védelme is fontos része.

„Amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval. Hatalmas nyomásgyakorlás lesz mindenkin, mindenhol, de az a helyzet, hogy ki kell tartani” – szögezte le.

Továbbá aláhúzta, hogy fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, máskülönben a békének még a reménye is elillan. És azt is közölte, hogy a kormány nem fogja felmondani az ország működőképességéhez szükséges energiamegállapodásokat, nem enged a nyomásgyakorlásnak.

„A szankciós politika megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára” – mondta.
A miniszter végül rámutatott, hogy az elmúlt nyolc-kilenc év munkája nyomán Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált, ami biztosítékot jelent a gazdasági növekedésre az új világgazdasági korszakban.

„Itt is nagy nyomás lesz rajtunk, mégpedig azért, mert nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezeket a beruházásokat maguknak akarják” – jelentette ki.

„Mivel ők (egyes nagy nyugat-európai országok) is akarják ezeket a beruházásokat, ezért aztán mindenféle dolgokat fognak mondani rólunk. El fogják mondani, hogy a Kínával való gazdasági együttműködést be kell fejeznünk, persze azért, hogy ők a helyünkre lépjenek, és a sok ezer, tízezer embernek munkát adó beruházásokat magukhoz tudják vonzani” – fogalmazott.

„De mi sem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, nem a 6:20-assal jöttünk (…) A helyzet az az, hogy ezekért a beruházásokért továbbra is versenyben kell lenni” – összegzett.