A volt köztársasági elnök A fenntarthatósági szemlélet beépítése a gazdaságfejlesztésbe címmel tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolc évvel ezelőtti megállapodás idején a szakemberek tisztában voltak azzal, hogy nem reális az akkor optimális célként megjelölt 1,5 Celsius-fokos küszöbérték teljesítése. Emlékeztetett: november 17-én első alkalommal haladta meg a 2 Celsius-fokot a globális átlaghőmérséklet emelkedése az EU Kopernikusz éghajlatfigyelő adatai szerint.

Hirdetés

Áder János jelenlegi formájában értelmetlennek nevezte az ENSZ klímakonferenciáit (COP), amelyek az évtizedek során „kézzelfogható eredmények nélkül zárultak”. Indoklásként megemlítette, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja az első, 1958-as berlini klímacsúcs idején 361 ppm volt, mára ez történelmi csúcsra, 418 ppm fölé emelkedett, a konferencián részt vevők száma pedig a korábbi pár ezerről 40 ezer fölé bővült. A klímacsúcsoknak így ebben a formában semmi értelmük sincs, a „politikai turistáskodás részévé váltak” – mondta.

Áder János szerint megkérdőjelezhető az EU üvegházhatású gázokra (ÜHG) vonatkozó céljainak realitása is. A következő hét évben nagyjából ugyanakkora kibocsátáscsökkenést kellene elérni (25 százalék), mint amekkorát 1990 és 2021 közötti 30 évben (30 százalék). A tagállamok vállalták, hogy 2030-ra kibocsátásukat az 1990-es érték 55 százaléka alá szorítják.

Áder János feltette a kérdést: fenntarthatók-e a gazdasági folyamatok akkor, amikor száz év alatt a világ népessége négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.

Korábban írtuk

A fenntarthatósági célok elérése a zöld átállással érhető el, de a realitásokat is figyelembe kell venni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a napelemek vagy szélturbinák gyártásának karbonlábnyoma is jelentős. A napelemek – tartozékkal együtt – működésük első hat évében azt az energiamennyiséget termelik meg, amely a gyártásuk során keletkezett.

Egy 130 méter 6 megawattos széltorony előállítása 300 tonna acélt, 12 tonna rezet, 1 tonna alumíniumot és 2000 tonna beton szükséges – sorolta, és hozzátette azt is, a megújulóknál az energiafelesleg tárolásáról is gondoskodni kell.

Áder János szerint sokan csodaszerként tekintenek a hidrogénre, de nem veszik figyelembe, hogy a jelenlegi földgázvezeték-hálózat nem alkalmas a hidrogén szállítására. Jelenleg a hidrogén alig 1 százaléka úgynevezett zöld hidrogén, amelynek előállítása teljesen megújuló energiaforrásokból valósul meg.

A szintetikus üzemanyagok kapcsán pedig megjegyezte, hogy ezek elterjedését nagyban gátolja drágaságuk.

A volt köztársasági elnök szerint nem fenntartható a képmutatás és a kettős mérce alkalmazása a klímavédelmi kérdésekben. Miközben az Egyesült Államok minden fórumon a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását ígérte, addig folyamatosan növeli a palagáz és palaolaj kitermelését, utóbbi esetében jövőre a kitermelés új rekordot érhet el.

Az uniós pénzek visszatartására utalva elmondta, hogy míg Magyarország a források 42 százalékát a zöld átállásra – a tagállamok közül a negyedik legnagyobb arányban – fordítaná, még egy fillért sem kapott politikai okok miatt.

Az EU az Oroszországtól való energiafüggés csökkentését tűzte ki célul, mégis „egy tollvonással” húzták ki a támogatandó projektek listájáról a Mol technológiai beruházását, amely a Brent típusú kőolaj finomítását is lehetővé tenné – mondta.

A Kék Bolygó kuratórium elnöke előadása végén féltucat olyan magyar céget mutatott be röviden, amelyek az idén második alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Expón (Planet Budapest) mutatkoztak be. Hangsúlyozta: ezek a magyar vállalkozások létező és működő megoldásokkal segíthetik a fenntarthatósági célok élérését.