Arányosabb, igazságosabb

Szabadi István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője, „az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében” nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés december 12-én elfogadott. Ennek értelmében júniusban a budapestiek a fővárosi közgyűlés tagjaira listán szavazhatnak. Az önkormányzati választási rendszer 1990 óta érvényben lévő szabályait 2014-ben változtatta meg az országgyűlés. Azóta a huszonhárom kerületi polgármester automatikusan tagja a fővárosi közgyűlésnek, amely még a közvetlenül választott főpolgármesterből, valamint kilenc kompenzációs listáról bekerült képviselőből tevődik össze. Idén a budapestiek eggyel több szavazólapot kapnak, mint az előző két önkormányzati választáson, és csakúgy, mint 2014 előtt, nemcsak a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, valamint a kerületi egyéni képviselőjelöltre, hanem pártlistára is szavazhatnak.

Esélyt ad a kisebb pártoknak

A törvényjavaslat benyújtója szerint a tisztán arányos választási rendszer bevezetésével lehet elérni, hogy „Budapest valóban a budapestieké lehessen, a város ne váljon politikai zsarolás, önkény és csaták színterévé”. Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint pedig azért van szükség a listás rendszerre, mert véget vetne a félszázalékos társadalmi támogatottságú, önállóan indulni is képtelen Párbeszéd túlhatalmának, amelynek a „torz választási rendszer miatt” kerületi polgármestere és főpolgármestere is lehet. Fodor Gábor, a Horn-kormány oktatási minisztere, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő szerint azért kell visszaállítani a listás rendszert a fővárosban, mert jelenleg a kerületi polgármesterek dominanciája azt eredményezi a testületben, hogy a tőlük független, fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben. Hozzáteszi, ellenzéki vezetők is elégedetlenek a főpolgármester tevékenységével, mert a közgyűlés összetételéből fakadóan a testület nem tudja „kitalálni” Budapestet, mivel eltér a kerületi és a fővárosi nézőpont.

A balliberális ellenzék nem szavazta meg a listás rendszert. Nehéz érvelésükben logikát találni, mert egyrészt azzal utasították el a javaslatot, hogy csak a Fidesznek kedvez, és a baloldal így biztosan veszíteni fog a fővárosban, másrészt azt magyarázzák szavazóiknak, mindegy, milyen a rendszer, úgyis nyerni fognak. A balliberális elemzőműhelyek alaposan górcső alá vették, hogy a reform miként befolyásolhatja a fővárosi választások kimenetelét. A baloldali Vox Populi választási és közvélemény-kutatási blog, amelynek szerkesztője Tóka Gábor, a CEU Politikatudományi Tanszékének munkatársa, arról ír, hogy az arányos rendszer „nem kedvez senkinek, hiszen szavazatarányosan osztja el a mandátumokat, ezért igazságos.” A blog számításai szerint ha 2019-ben is arányos lett volna a rendszer, akkor a Fidesznek a fővárosi közgyűlésben a tizenöt helyett csak tizennégy mandátum jutott volna, az ellenzékének pedig eggyel több. Az elemzés szerint csupán egyetlen biztosra vehető hatása lesz az arányos rendszernek, „mégpedig az, hogy esélyt ad kisebb pártoknak is az önálló mandátumszerzésre a fővárosi közgyűlésben, ami rendjén is való, hiszen sok szavazat esik rájuk”. A blog a Medián 21 Kutatóközpont 2023. szeptemberi közvélemény-kutatási adataival készített mandátumbecslést a listás rendszerrel számolva. Eszerint egy most tartandó fővárosi választáson az ötpárti baloldali összefogás tizennégy mandátumot szerezne, míg a kormánypártok tizenhármat. Három jutna a Kutyapártnak és kettő a Mi Hazánknak, így a baloldalnak csak a Kutyapárttal együtt lenne többsége a harminchárom fős közgyűlésben.

Nem hoz a Fidesznek pluszmandátumot

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz úgy látja, hogy Karácsony Gergely duplázását már nem lehet megakadályozni, ezért az arányos választási rendszer bevezetésével legalább a baloldali többséget igyekszik gátolni. Szerinte a régi-új szisztéma „járulékos haszonélvezője” a Magyar Kétfarkú Kutya Párt lesz, mert könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy sem a Karácsony Gergelyt támogató pártoknak, sem a Fidesznek nem lesz meg a többséghez szükséges tizenhét mandátum. A baloldali elemző a legreálisabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy megmarad Karácsony Gergely többsége, de elképzelhető, hogy csak a Kétfarkú Kutya Párttal kiegészülve. Lehetséges, ám kevésbé valószínű forgatókönyvnek tartja, hogy a Fidesz a Mi Hazánkkal együtt többséget alkothat a fővárosi közgyűlésben. „Miért változtatták meg a budapesti választást, ha a Fidesznek nem hozna pluszmandátumot?” – tette fel a kérdést a balliberális Telex portálon belül üzemelő Választási Földrajz című blog, és arra jutott, ha már 2019-ben is listán szavaztak volna a budapestiek a fővárosi közgyűlés tagjaira, pontosan ugyanannyi mandátuma volna a Fidesznek, mint amennyit a most megszüntetett rendszerben elért.

Egy másik modellben a 2022-es országgyűlési választások eredményeit is figyelembe vették, és az jött ki, hogy a Fidesz csak tizennégy mandátumot szerzett volna a listás rendszerben, tehát eggyel kevesebbet, mint a jelenlegiben. „De akkor miért állt a Fidesz a kezdeményezés mellé?” – értetlenkednek. A blog szerint a Fidesz célja a reformmal nem a mandátumszerzés, hanem „az ellenzéki nyilvánosság megzavarása, a választások áttematizálása és emiatt a közös lista vagy külön lista körül kialakuló újabb hosszan tartó polémia és minden olyan hatalomtechnikai kérdés felszínen tartása, amiből az ellenzéki választóknak már jó ideje elegük van”.

Látható, hogy a balos agytrösztök számításai nem igazolták a baloldali politikusok érveit, miszerint a listás rendszerrel csak a Fidesz fog jól járni. Azt viszont minden mandátumbecslés biztosra veszi, hogy a listás rendszer egyértelműen azoknak a kis pártoknak kedvez, amelyek át tudják lépni az ötszázalékos küszöböt, így az új szisztéma mindenképpen átrajzolja a fővárosi közgyűlés jelenlegi palettáját. A Mi Hazánk és a Kutyapárt a 2014 óta alkalmazott választási rendszerben nem jutna kompenzációs mandátumhoz, kerületi polgármesteri posztot pedig még annál is nehezebben szerezne, így esélyük sem lenne a fővárosi közgyűlési tagsághoz annak ellenére, hogy ketten együtt a közvélemény-kutatási adatok alapján bőven tíz százalék feletti eredményre számíthatnak. Ha viszont a listás rendszerben átlépik az ötszázalékos küszöböt, a Mi Hazánk legalább egy, a Kutyapárt legalább két mandátumra esélyes.

Együtt vagy külön?

Érdekes kérdés lehet még, hogy az új választási rendszer mennyiben változtatja meg az ellenzéki pártok stratégiáit. Kiszelly Zoltán a Demokratának elmondta, a listás, arányos rendszerrel felálló új közgyűlés jobban tükrözi majd a pártok fővárosi támogatottságát, viszont önmagában az arányos rendszer bevezetése nem változtatja meg az ellenzék taktikáját: az összefogás vagy külön indulás dilemmája továbbra is fennmarad, a listás rendszer egyiket sem erősíti vagy gyengíti.

– A dollárbaloldal nem egységes. Míg az MSZP és a DK összefogáspárti, addig a többi párt inkább a cseh vagy a lengyel modellt favorizálja, ahol a baloldali szivárványkoalíció kettő, illetve három blokkban indult – mondta a politológus. Hozzátette, a kis pártok – a Jobbik, az LMP és a Kutyapárt – túlélési stratégiát keresnek, és egyértelműen az ellenzékváltó szavazatokra pályáznak. Emlékeztetett rá, hogy a 2021-es baloldali előválasztás bebizonyította, aki ellenpólust tud képezni Gyurcsány Ferencék összefogásában, az számíthat az ellenzékváltó szavazatokra, Márki-Zay Péter így tudta legyőzni Dobrev Klárát. Úgy látja, az LMP egy jó főpolgármester-jelölttel – mint például Vitézy Dávid – be tudna vonzani ellenzékváltó szavazatokat. Szerinte 2024 egyik nagy kérdése, hogy a DK meg tudja-e tartani az ellenzéken belüli vezető szerepet.

– A DK érdeke, hogy megakadályozza egy ellenzékváltó pólus kialakulását, így továbbra is azt hangoztatják, hogy aki kimarad az összefogásból, az a Fidesz szekerét tolja. A Momentum még hezitál, nekik van a legnagyobb veszítenivalójuk. Ha részt vesznek az összefogásban, azzal bár teljesítették a baloldali törzsszavazók és a szponzorok óhajait, elveszthetik saját profiljukat, Donáth Anna politikailag teljesen lenullázódhat. Ha külön indulnak, lenne esélyük egy ellenzékváltó pólus felépítésére, ami akár azt is eredményezheti, hogy a dollárbaloldal 2026-ban nem közös, hanem két vagy három listán indulna – magyarázta Kiszelly Zoltán. Hozzátette, ha a Momentum külön indul, akkor a Kutyapárt és az LMP esélyeit is rontja, mert az ellenzékváltó szavazók a Momentum mögé állnak.