Az Amnesty vezetése Magyarország lejáratásán dolgozik
Nem csak a külső szemlélő számára látszik egyértelműnek, hogy az Amnesty International Magyarország vezetése Magyarország lejáratásán dolgozik, ezt a vélekedést maga a szervezet korábbi igazgatója erősítette meg. Jeney Orsolya egy nyilvánosságra került Skype-interjúban beszélt hosszasan arról, hogy a papíron civil szervezet politikai megrendeléseket teljesít. Az Amnesty ellenzéki szerepvállalása tovább erősödött azóta, hogy a több száz milliós adócsalással gyanúsított exügyvéd testvére, Vig Dávid tölti be az igazgatói posztot, írja a Magyar Nemzet.Politikai megrendeléseket teljesít a civil jogvédő szervezetnek álcázott Amnesty International Magyarország, amelynek vezetője a progresszív liberális és baloldali iránymutatással összhangban támadja a magyar kormányt. Ezt bizonyítja számos olyan kampány, nyilatkozat, írás és közösségimédia-bejegyzés, amelyekről a Magyar Nemzet több cikkben is beszámolt.
Vig Dávid Amnesty-vezér azért került kínos helyzetbe, mert november végén elfogták a praxisától eltiltott ügyvéd testvérét, akit egy több szász milliós számlagyár működtetésével hozott összefüggésbe az adóhatóság. A NAV Vig Mórt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja, a bíróság pedig elrendelte a letartóztatását.
Politikai szerepet vállal az Amnesty
A Magyar Nemzet felidézi, hogy Vig Dávid az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, illetve rövid ideig a spekuláns által támogatott Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját is vezette.
Az Amnesty jó ideje tudatosan rombolja hazánk nemzetközi megítélését. Pár héttel ezelőtt például hét másik „civil” szervezettel együtt felszólították az Európai Unió illetékes minisztereit, hogy szigorúbban lépjenek fel a kormány ellen.
A közös közleményben – amelyben részt vett Soros alapítványa, az Open Society Foundations – arra szólítottak fel, hogy a 7. cikk szerinti eljárás alapján vonják felelősségre a magyar kormányt.
Korábban a gyermekvédelmi népszavazás ellen indítottak kampányt, amelynek külföldön is volt visszhangja. 2022 januárjában az Amnesty, illetve több LMBTQ-szervezet (köztük az ellenkampány másik főszervezője, a Háttér Társaság) közös közleményt adott ki, amelyben arra buzdítottak, hogy az emberek szavazzanak érvénytelenül a gyermekvédelmi népszavazáson. Szerintük ugyanis a referendumban megfogalmazott kérdések sértették az LMBTQ-emberek méltóságát.
A kampányba Vig Dávid is gőzerővel beszállt és úgy nyilatkozott, hogy érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Víg Dávidnak a balliberális sajtóban megjelent cikkei és a közösségi oldalán látható bejegyzései is egyértelműen igazolják, hogy az Amnesty politikai szerepet vállal.
Ezt a tényt a szervezet korábbi igazgatója is elismerte egy interjúban, amit még 2022 februárjában a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. A lap akkor tényfeltáró sorozatban mutatta be, hogy a különböző NGO-k milyen módszerekkel tájékoztatják félre a külföldi sajtót és festenek hamis képet Magyarországról.
Ennek a szerteágazó dokumentumhalmaznak a részeként ismertették azt a Skype-interjút, amiben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója tárta fel a szervezet működésének valódi céljait és mozgatórugóit. Mint elmondta, erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.
Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.
Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat.
– Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést
– fogalmazott.
Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott. A volt igazgató a közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette.
– A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el
– hangsúlyozta Jeney Orsolya. Szerinte annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.
A volt igazgató az interjúban kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik. A távozását követően szinte minden akadály elhárult a nyomásgyakorlók elől.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.