Az Amnesty volt igazgatója: A szervezet az ellenzék részeként viselkedik

Jeney Orsolya a Magyar Nemzet birtokába jutott Skype-interjúban közölte, az Amnesty International Magyarország igazgatójaként erős belső nyomás helyeződött rá, hogy kvázi ellenzéki szerepben, akár indokolatlanul is bírálja az Orbán-kormányt a médiában.

Egyszer azt a jelzést kaptuk belülről, hogy sokkal hangosabbak legyünk Orbán ellen

– közölte, hozzátéve: ez a kérés túlment az Amnesty keretein. – Azt mondtam, már bocsánat, de ki vagyok én, hogy felülírjam az Amnesty mandátumát?

Szavai szerint előfordult az is, hogy azt várták el, konkrét, politikusokkal megtörtént esetekre reagáljon, ám szerinte a jogvédő szervezeteknek inkább az a feladata, hogy rendszerszintű jelenségekkel foglalkozzanak.

Az egykori igazgató felidézte, hogy a migrációról szóló népszavazás előtt – más szervezetekkel együtt – az Amnesty távolmaradásra buzdította a választópolgárokat.

Arra próbálták rábírni az embereket, hogy ne menjenek szavazni. Ám, mivel az Amnesty egy emberi jogi szervezet, én azt vallottam, hogy tisztelnünk kell az emberek jogait és a szabad gondolkodásét. Nem kellene megmondanunk az embereknek, hogy mit tegyenek. Nekünk annyi a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket bizonyos ügyekre, amiből aztán ők le tudják vonni a megfelelő következtetést

– fogalmazott.

Jeney Orsolya az Amnestyn belüli viszonyokat azzal is érzékeltette, hogy a szervezet egy olyan kommünikét adott ki a nevében, amelyet át sem olvashatott.

Kattintásvadász címek

A közvélemény nemkívánatos befolyásolásának egy másik példájaként a szenzációhajhász kormányellenes megnyilvánulásokat említette. 

A különböző kattintásvadász címekkel könnyen lehet befolyásolni a kormányt nagyon utáló olvasóközönséget, akik hajlamosak bármit elhinni, ami Orbán Viktor ellen szól, és sokszor magát a cikket sem olvassák el. Ez olyan hiba, amit egy politikán kívül működő szervezet nem követhet el

– húzta alá a szervezet egykori vezetője.

Mint Jeney Orsolya rámutatott, annak következményeként, hogy a hazai politikai élet szereplői eltúlozva és a kontextusukból kiragadva tálalnak bizonyos dolgokat, torzul Magyarország nemzetközi megítélése. Kiemelte, hogy például az Európai Parlament is az említett beszámolók alapján tárgyalja az itteni ügyeket.

A túlzó bírálatok egyik példájaként az egészségügyet említette, „amely bár nagyon rossz állapotban van, de nem lehet azt mondani, hogy ez Orbán Viktor műve lenne”.

Ellenzéki szerepben

A volt igazgató kijelentette, az elmúlt időszakban az Amnesty International a korábbinál erősebben átpolitizált szervezetté vált, és sokkal inkább az ellenzék részeként viselkedik.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tízórányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket, azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról és Lengyelországról a nemzetközi sajtóban.

Intellektuális lustaság

Andrej Nosko, a Soros-alapítvány volt vezetője kendőzetlenül elmondta, hogy hazánkat és Lengyelországot egy kalap alá véve, gyakran alaptalanul bírálják. Szerinte mindez összefüggésben van a nemzetközi sajtó színvonalának süllyedésével, az intellektuális lustasággal.

Problémának nevezte azt is, hogy sok külföldi újságíró nem beszéli a magyar nyelvet, másodlagos forrásokra támaszkodnak, méghozzá a velük azonos politikai álláspontot képviselőkre, ezért torzítanak a magyar kormányról szóló tudósítások is.

Arról is beszélt a Soros-alapítvány volt igazgatója, hogy a nemzetközi baloldal és a hozzájuk kötődő sajtó kettős mércét alkalmaz a közép-kelet európai térség országaival szemben, attól függően, hogy milyen színezetű kormány irányítja az adott államot.

A baloldali vezetésű országok esetében elnézik a jogsértéseket is, míg a jobboldali kormányokat akkor is támadják, ha annak semmi alapja nincs.

Kettős mérce

Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa is erről beszélt az egyik Skype-interjúban, és Robert Ficoval példálózott. A névleg szociáldemokrata volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mégis a saját emberüknek tartották, mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak – fejtette ki Rohac.

Szerinte ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője arra mutatott rá: bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

Megvett újságírók

Egy másik Skpe-interjúban Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa azt mondta, hogy a különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.

Nem lehet tudni, hogy az adott újságíró éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából

– érzékeltette a befolyásolás módját Kálmán. A Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű szervezetet említette konkrét példaként azon NGO-k közül, amelyek minél nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.

Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks cikksorozatban feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi sajtóban is megjelentek hasonló írások.

A további részletekről IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashat.