Az emberiség „öltözködik”
Túl vagyunk a harmadik hullámon, a sokak által korainak tartott terasznyitás sem vetette vissza a járványügyi mutatók javulását, köszönhetően az oltásoknak és a védelmi intézkedéseknek. Mégis újra és újra felmerülnek kétségek a különböző vakcinák hatásosságával kapcsolatban. Egy virológust és egy biológust kérdeztünk a témában, többek között arról is, veszélyes-e az indiai variáns, kombinálhatóak-e az oltások, és mi lesz szeptemberben.
– A harmadik hullám enyhülésében biztosan közrejátszott a magasabb arányú átoltottság – állítja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa.
– Az adatok azt mutatják Angliában, Skóciában, Dániában, Izraelben, hogy az oltások kihúzzák a járvány méregfogát, kevesebb a fertőzött, de főként csökken a kórházi ápolásra szorulók száma, ezzel együtt a halálozás is. Az Egyesült Államokban most már el is hagyhatják a maszk viselését a vakcináltak, ami mérföldkő. Az mRNS-vakcinák, a Pfizer és a Moderna esetében immár többféle vizsgálat is bebizonyította, hogy a beoltottak jellemzően kevesebb mint egy százalékban kapják el mégis a vírust. A tünetmentes fertőződésre is igen kicsi az esély, vagyis az oltottak nagyon kis eséllyel adhatják tovább észrevétlenül a betegséget. Tehát, hála a magas átoltottságnak és a járvány visszaszorításának, ők az Egyesült Államokban levehetik a maszkot.
Fegyverarzenál
Ám közben újabb variánsok bukkannak fel, amelyek egy része csökkentheti egyes oltások hatékonyságát. A szakember szerint ezért hasznos, hogy többféle vakcinával van átoltva a magyar populáció, nem csupán egyfélén áll a védelme.
– Az biológiailag nem lehetséges, hogy egy új változat teljesen kikerülje ezeket az oltásokat. Viszont lecsökkentheti a hatásukat, erre már láttunk példát: a Novavax 94 százalékban védett eredetileg, de a dél-afrikai változat ellen csak 47 százalékban. Az AstraZeneca hatékonysága ez ellen hasonlóképpen csökkent, így Dél-Afrikában a Johnson & Johnson vakcinájával oltottak, amivel viszont sikerült leszorítaniuk a járványt. Tehát a probléma megoldható, pánikra semmi ok. Szükség esetén kaphatnak új oltást az érintettek – magyarázza Kemenesi Gábor.
Viszont éppen ezért nem dőlhetünk hátra, védenünk kell majd azokat, akik nem kértek vagy nem kaphattak oltást. Tehát az új mutációkat meg kell próbálni országon kívül tartani, szükség esetén újra védekezni maszkkal, távolságtartással.
– A mostani, harmadik hullámhoz hasonló időszak valószínűleg már nem lesz Magyarországon – nyugtat meg bennünket Kemenesi Gábor. – Ami az indiai variánst illeti, nem szükségszerű, hogy nálunk is elterjedjen. A brit mutációt Magyarországon például nem ütötte ki a dél-afrikai. Ezek versenyeznek egymással, összetett folyamat, melyik válik egy adott populációban uralkodóvá, melyiknek van tere éppen elterjedni. Hogy mekkora járványt okozott Indiában, nemcsak a fertőzőképességén múlott, hanem a helyi viszonyokon is. Ettől függetlenül persze elterjedhet, Angliában is emelkedik az aránya a brithez képest, tehát fel kell rá készülnünk, de ez benne van a pakliban: mindig jön majd egy újabb variáns. Azt már tudjuk, hogy az indiai változatra tesztelték a Pfizert és az AstraZenecát is, ezek hatásosságát nem csökkenti. Ha mégis akadna olyan vakcina, ami gyengébbnek bizonyul ellene, a populáció nagyobb része akkor is védett lesz, tehát könnyebb lesz elfojtani a járványt. Mi tényleg nagyon jól állunk, Spanyolországban még csak most kezdik oltani a hatvanéves korosztályt. A közeljövőben pedig az a korszak jön, hogy a nyugati, jól átoltott országoknak kint kell tartaniuk a variánsokat, amelyek a kevésbé átoltottakban keletkeznek.
Országos vizsgálat
Nagyon sokan ellenőrzik oltás után az ellenanyagszintjüket gyorsteszttel vagy laborban. Nem ritka, hogy az eredmény negatív, láttunk már ilyet nemcsak a kínai oltásnál, de az AstraZenecánál is. De mit jelent ez? Nem hatott a vakcina?
– A védelmet jelentő immunitás sokkal összetettebb az antitesteknél, amelyekből az elérhető tesztek ráadásul csupán egyfélét mérnek. Sőt, ezek a tesztek sem sztenderdek, más-más mérték szerint mérnek, nincs közöttük egységes határérték sem, és még nem is definiáltuk, pontosan mennyi az elég. Másrészt a védelemnek fontos része a sejtes immunválasz is, amit viszont körülményesebb mérni. Egyelőre tehát nem mond sokat a mérés, bízzunk abban, hogy itthon és más országokban is azt látjuk, van hatása az oltásoknak – mondja Kemenesi Gábor.
Végül el is indult egy komplex, országos vizsgálat, ami Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere bejelentése szerint minden hazánkban hozzáférhető vakcinára vonatkozik. Tizenkét hónapon át követik a beoltottakat, figyelve az ellenanyagok szintjét és a sejtes immunválaszt is. A vizsgálatokban a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Infektológiai Intézet, az Országos Korányi Intézet és a Pécsi Egyetem is részt vesz.
Ezenfelül ha valaki valami biztosat akar tudni a védettségéről, érdemes jelentkeznie plazmadonornak. Ugyanis ahogy a gyógyultak vérével, úgy az oltottakéval is lehet kezelni a súlyosan fertőzött betegeket. Mielőtt azonban jókora mennyiségű plazmát levesznek valakitől, természetesen alaposan megvizsgálják, valóban gyógyít-e a vére. Méghozzá a legalaposabb módszerrel: a mintát bizonyos hígításban ráöntik a vírusra, és megnézik, inaktiválja-e. Lacza Zsombor, a kutatás vezetője szerint egyelőre nem vizsgáltak sok oltott jelentkezőt, de mindegyik, hazánkban elérhető vakcinával védett személlyel találkoztak már, és eddig mindenkinél találtak ellenanyagot.
Van másik!
A vizsgálatra azért is lenne szükség, mert a kínai Sinopharm kapcsán többször is felmerült kétség: az Egyesült Arab Emírségekben harmadik adagot is kap az oltottak egy része, Szerbiában fontolgatják ugyanezt.
– Ez megint csak egy hír, nem valami tudományos kutatás, nehéz vele mit kezdeni – szögezi le Kemenesi Gábor. – Nem tudni, hogy milyen vizsgálat alapján és miért döntöttek így, az oltottak mekkora részéről van szó.
Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kínai oltás esetében a tüskefehérje kimutatásán alapuló tesztek nem adnak teljes körű képet az antitestalapú védettségről.
– A SARS-CoV-2 koronavírust illetően a tesztek többsége a tüskefehérje ellen képződött antitesteket mutatja ki, de vannak olyanok is, amelyek a vírus nukleokapszidja, illetve a teljes vírus ellen képződött antitesteket detektálják. Ez utóbbiak főleg az első generációs vakcinák esetében fontosak, mint amilyen a Sinopharm is, ami jóval többféle antigén ellen indukál antitesteket, szemben a harmadik generációs, vírusvektor- és mRNS-alapú vakcinákkal. Magyarul, a tüskefehérje detekcióján alapuló tesztek a kínai vakcina által kiváltott immunválaszt alulbecslik. Érdekes, hogy a Sinopharm vakcinát valójában eredetileg háromdózisúra tervezték, mégis kétdózisúként került a piacra. A harmadik oltás nem az ördögtől való, a Pfizer is felvetette már az ötletet. Mindenesetre a kínai vakcina nagy eséllyel megakadályozza a komoly betegség kialakulását és az elhalálozást, ezért a hazai bevezetése véleményem szerint indokolt volt.
Erre utalhatott Orbán Viktor miniszterelnök is a péntek reggeli interjújában, amikor úgy fogalmazott, nem tudjuk, hogy kell-e a harmadik oltás, de ha kell, akkor őszre és a következő év első negyedévére lesz tartalék e célra. Nem emelte ki egyik vakcinát sem, általánosságban fogalmazott. A Koronavírus Sajtóközpont korábbi tájékoztatása szerint is az oltási munkacsoport olyan vakcinagazdálkodási stratégiát dolgoz ki, amely garantálja a harmadik dózis lehetőségét.
– Többször felmerült már a különböző vakcinák kombinálása is, de egyelőre nem gondolom, hogy ilyen módon kellene orvosolni a problémát – mondja Kemenesi Gábor. – Ezzel kapcsolatban egyelőre folynak a vizsgálatok. Ez egy teljesen új vírus, semmi hasonlóval nem találkoztunk még soha. Immunológiai szempontból pucéran állunk vele szemben, mintha ki kellene mennünk meztelenül a hidegbe. Tegyük fel, hogy csak egy rongyos ruha jutott nekünk. De az is melegít valamennyire, sőt, életet menthet. Most öltözködik az emberiség, és egyáltalán nem baj, ha nem mind ugyanazt vesszük fel, mert még nem tudjuk, mikor milyen ruha válik be.
Az analógiára jó példa a világ egyik leginkább átoltott országa, a Seychelle-szigetek, ahol a lakosság több mint hatvan százaléka kapta meg az AstraZeneca indiai változatát, illetve a kínai Sinopharmot. Az elmúlt hetekben elkezdett náluk terjedni a vírus, fel is kapta a világ a fejét, hogy íme, nem hat a kínai oltás. A fertőzött esetek több mint harmada az oltottak közül került ki, de a tesztekkel igazoltak mindössze 15 százaléka volt tünetes, a súlyosak között pedig majdnem mindenki oltatlan volt, és eddig egyetlen olyan lakos sem hunyt el a betegségben, aki mindkét oltásán átesett. Tehát a fertőzést nem, de a súlyos eseteket meg tudták előzni ezek az oltások is.