Futó Barnabás ügyvéd a Nomentana-ügyről és annak lehetséges következményeiről – Gyurcsány Ferenc maga mondta: jelentsék fel! Vajon működik kettős mérce a magyar igazságszolgáltatásban?

– Egy hétköznapi ember betéti társaságát korlátolt felelősségű társasággá akarta átalakítani, de ezt a cégbíróság visszautasította. Ennek ellenére két éven át kft.-ként folytatta tovább tevékenységét. Szerződéseket kötött, nagy értékű ingatlanokat lízingelt. Mindez kiderült, mire számíthat az elkövető?

– Lehet büntetőjogi folytatása a cselekménynek, mivel a cégbíróság által be nem jegyzett társaság jogilag nem létezik, így ha annak ügyvezetője szerződést kötött, okirat-hamisítást követett el és megtévesztette üzleti partnereit. Polgári jogi szempontból a fantom cég által aláírt megállapodások semmisek. Az ügynek lehetnek további vetületei is, előfordulhatott adócsalás, sérülhetett az adózás rendjéről szóló törvény.

– Mire számíthat hasonló helyzetben egy milliárdos üzletember, aki mellesleg hazánk kormányfője?

– Korai lenne még erről beszélni. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Gyurcsány Ferenc közel két évig egy jogilag nem létező cég, a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt. Valójában csak egy hasonló nevű betéti társaság létezett, mivel 1993 szeptemberében a cégbíróság elutasította a jelenlegi kormányfő bejegyzési kérelmét akkori cége kft.-vé alakulásáról. Gyurcsányék mégis a kft. nevében üzleteltek.

– Gyurcsány Ferenc elkövethette a közokirat-hamisítás bűntettét?

– Tény, hogy ez megvalósult. Egy úton menekülhet ebből a helyzetből a kormányfő, ha úgy dönt az ügyészség, hogy a bűncselekmény elévült. Ez azon múlik, hogy az okirat-hamisításnál hivatalos személy segítségét igénybe vették-e, mert akkor minősített esetről van szó, amelynek az elévülési ideje nem három, hanem öt év. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Gyurcsány Ferencék még 2002-ben is használták a nem létező cég hamis adószámát. A nyomozás eredményétől függően lehet, hogy már tavaly elévült, minősített okirat-hamisítás esetén azonban csak jövőre beszélhetünk a bűncselekmény elévüléséről. Azt is feltétlenül meg kell vizsgálnia a nyomozóhatóságnak, hogy indult-e ezen időszakban büntetőeljárás a társasággal szemben, mert az megszakítja az elévülési időt. Ez csak a cégiratok áttekintése után derül ki. Ha a nyomozás végén úgy látja az ügyészség, hogy bűncselekmény történt, de az már nem büntethető, az sem változtat erkölcsi szempontból azon a tényen, hogy törvénybe ütköző cselekedetet követett el Gyurcsány Ferenc.

– Polt Péter legfőbb ügyész gyors nyomozást ígért. Az ön által említett vizsgálati szempontok alapos vizsgálata a jogban járatlan ember számára is elég időigényesnek tűnik.

– Rövidesen eldől, hogy a választások közeledtével az ügyészség az érintett személye miatt gyors vagy inkább alapos vizsgálatot akar lefolytatni. Tanúkat kell kihallgatni, sőt vizsgálni kell az adócsalás lehetőségét is, mivel 1995-től 2002-ig az akkor már kft.-ként valóban bejegyzett Nomentana, a korábbi fantomcég adószámát használta. Gyurcsány Ferenc azt hangsúlyozza, hogy senkit nem ért kár. Vannak olyan bűncselekmények, amelyben valóban nincs károkozás. Ez, ha esetében valóban be is igazolódik, nem változtat azon a tényen, hogy okirat-hamisítás, vagyis törvénytelenség történt.

– Mi lett volna Gyurcsány cége esetében a jogkövető magatartás, miután nem jegyezte be a kft.-t a cégbíróság?

– Ha egy átalakuló cég bejegyzési kérelmét elutasítják, a társaságnak be kell nyújtania a cégbíróságnak a mérlegét, és le kell adóznia ezt az átalakulási időszakot is, valamint vissza kell adni a kft. számára kiállított adószámot. Ezután működhetett volna bt.-ként tovább a cég, megszűnhetett volna vagy újra kérvényezhették volna a korlátolt felelősségű társassággá alakulást. Ahogy azt meg is tették 1995-ben.

– Miért nem derült ki éveken keresztül, hogy a Nomentana Bt. nem létező kft.-ként, hamis adószámmal működik?

– 1993-ban másként intéződtek a cégügyek, mint most. A cégbíróság és az APEH nem használt közös adatbázist. Tíz évvel ezelőtt, amikor benyújtották az átalakításról szóló szerződést a cégbíróságnak, utána az ügyfélnek külön kellett bemennie az adószámért az adóhatósághoz. Ha most utasítja el a cégbíróság egy társaság bejegyzését, arról azonnal, jelzést kap az APEH. Ettől függetlenül érdekes, hogy 2002-ig egy be nem jegyzett társaság adószámát használhatták a hivatalos ügyintézésben a Nomentana tulajdonosai, és ez nem derült ki senki, például az APEH számára sem.

– Az adóhatóság és a Miniszterelnöki Hivatal számára sem, amellyel 1994-ben lízingszerződést kötött Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülőre és a Szalay utcai képviselői klubra is.

– Gyurcsány Ferenc az Aldo Kft. nevében kötötte ezeket szerződéseket. Ez a cég is jogellenesen működött, mert az Aldo Kft.-nek egyik tulajdonosa, a nem létező Nomentana Kft. volt. Ez külön érdekes szála az ügynek, mivel a privatizációs szerződéseknél az államot képviselő Miniszterelnöki Hivatalnak friss és hiteles cégdokumentációt kell a vevőtől kérnie. Ezeken az iratokon látniuk kellett volna, hogy a cégbíróság 1993 szeptemberében elutasította a kft. bejegyzési kérelmét. A Miniszterelnöki Hivatal pedig ezután 1994 januárjában és májusában adta el Gyurcsány Ferencnek a két nagy értékű állami ingatlant. Ezt az ügyészségnek szintén vizsgálnia kellene majd.

– Ha a nem létező cég kötött szerződések semmisek, akkor a balatonőszödi kormányüdülő és a Szalay utcai Képviselői Klub viszszaszállhat az állam tulajdonába?

– Ha a bíróság megállapítja, hogy a Nomentana Kft. fantomcégként tevékenykedett 1993-1995 között, bárki határidő nélkül megtámadhatja a cég szerződéseit. Nem létező vállalkozás nem köthet üzletet sem, így az ingatlan visszakerül az eladó, vagyis a magyar állam tulajdonába. Azt reméltem, hogy az állam képviseletében a Miniszterelnöki Hivatal megteszi ezt a lépést és megtámadja a szerződést.

– Mi a jelentősége annak, hogy okirat-hamisítás miatt az V. kerületi rendőrség kezdett nyomozni, majd az ügyészség magához vonta az ügyet?

– A hatályos büntetőeljárási törvény szerint az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy magához vonja az ügyet. Korrekt döntésnek tűnik az ügyészségtől, mert a rendőrség a belügyminiszter felügyelete alá tartozik. A belügyminiszter pedig alárendeltje a lehetséges gyanúsítottnak, így nem várható, hogy elfogulatlanul nyomozzon ebben az esetben a rendőrség.

– Öt évvel ezelőtt az akkori kormányfőjelölttel, Medgyessy Péterrel szemben is indult rendőrségi nyomozás a Gresham-ügyben. Végül szép csendben, bűncselekmény hiányában megszűnt a választások után a nyomozás. Gyurcsány Ferenc is heteken belül kormányfőjelölt lesz. és az első választási forduló is elég közel van…

– Medgyessy Péterrel szemben befolyással való üzérkedés volt a gyanúsítás alapja. Feltételezhető volt, hogy az V. kerületi szocialista képviselőknél eljárt cégén keresztül – és ezért pénzt kapott -, hogy támogassák az egyik befektetőt a Gresham-palota értékesítésénél és felújításánál. Az ügy azért szűnt meg, mert addig húzódott az eljárás a rendőrségnél, amíg megváltozott a befolyással való üzérkedés törvényi tényállása. Ekkor a volt kormányfővel szemben már nem állt fenn az említett vád, és az ügyet lezárták. Medgyessy és Gyurcsány ügyében is az időnek döntő szerepe volt és van. Két hét múlva, ha Gyurcsány Ferencet az MSZP kongresszusa az országos listája élére állítja, akkor a mostani kormányfőt is megilleti a képviselő-jelölteknek járó mentelmi jog. Ha netán meggyanúsítják a kormányfőt, akkor mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottságnak (OVB) kell dönteni. Ha nem adja ki a kormányfőt a testület, ebben az esetben ez eljárás megszűnik, mert a mentelmi jog a büntethetőséget kizáró ok.

– Az Országos Választási Bizottságot a belügyminiszter által jelölt, a kormánypártok által támogatott tagokból álló testület alkotja. Miért adná ki az egyik megbízóját?

– Ez valóban fából vaskarika helyzetnek tűnik, de ha azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy ő áll a nyomozás elé, akkor nem hiszem, hogy az OVB ebben a szándékában megakadályozná. A döntés nagymértékben a kormányfőé, ha meggyanúsítják, kéri-e a kiadatását. Volt már olyan ügyem, amikor parlamenti képviselő ellen kezdeményeztünk eljárást, a sajtónak nagy hangon azt nyilatkozta, hogy áll a nyomozás elé, majd a mentelmi bizottságtól azt kérte, hogy őt aztán ne adják ki a hatóságoknak.

– Ha bebizonyosodik, hogy Gyurcsány Ferenc törvénysértést követett el és az még nem évült el, akkor is megúszhatja a felelősségre vonást, ha a mentelmi joga mögé bújik?

– Így van. Ez érdekes helyzetet teremtene, mivel Gyurcsány Ferenc a vagyongyarapodását vizsgáló bizottság ülésén azt mondta nagy pátosszal Deutsch Tamásnak, ha férfi a talpán, jelentse fel. Azt sugallta Gyurcsány ezzel, hogy ő nem zárkózik el attól, hogy tisztázzák az ügyet. Kijelentésének ismeretében nem lenne logikus, hogy most a mentelmi joga mögé bújjon.

– Ha mégis megteszi, márpedig a kormányszóvivő nyilatkozata erre utal, fel kell tenni a kérdést: hol van itt a jogegyenlőség? Ha mindezt egy átlagember követi el, amit az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján Gyurcsány Ferenc, akkor őt már valószínűleg súlyos pénzbüntetéssel vagy netán szabadságvesztéssel büntették volna.

– A mentelmi jog elvileg arra szolgál, hogy a képviselők munkáját ne zavarja, hogy a legapróbb ügyekben is büntetőeljárást indíthat bárki velük szemben. Az a gyakorlat alakult ki, hogy a magánvádas ügyekben, mint például a rágalmazás, becsületsértés nem függeszti fel a mentelmi bizottság a képviselő védettségét. Korrupciós ügyekben viszont ki szokták adni a honatyát, és akkor elindul a büntetőeljárás ellene. A mentelmi jog mögé sem bújhat mindig a képviselő, mert ha megszűnik a mandátuma, de az általa elkövetett törvényellenes cselekmény még nem évült el, akkor újra lehet indítani az eljárást ellene.

– A magánszemélynek nincs mentelmi joga, hasonló esetben börtönbe vonul?

– Vagy képviselőnek választatja magát. A viccet félretéve, az APEH honlapján egy rövid ideig volt egy hasonló jogeset, mint Gyurcsány Ferencé, érdekes lett volna megismerni az ügy szankcióit. Ám levették az oldalról az ügyet, gondolom, hogy ne befolyásolják a rendőrséget a nyomozásban.

– Gyurcsány Ferenc és a Nomentana elleni ügyben vizsgázik-e az igazságszolgáltatás az állampolgárok előtt?

– Mindenképpen. Erkölcsileg visszatetsző lenne, ha azt mondaná az ügyészség, hogy megvalósult a közokirat-hamisítás, de az elévült, nem büntethető, mert későn derült ki. Sok cégtulajdonos felháborodott már eddig is az eset miatt, ők tudják, hogyan működik a cégeljárás, és milyen kemény büntetésekre számíthatnak a legkisebb hibáért, mulasztásért. Itt van a mentősök példája, a Base Kft. csak napokkal később jelentette, hogy megváltozott a telephelye. Ez kiderült, és komoly büntetésre kell számítaniuk. Most kiderül, hogy az igazságszolgáltatásban is működik a hírhedt kettős mérce, és az elkövetett cselekményre helyezik a hangsúlyt vagy a lehetséges elkövetőre. A politikai elit is vizsgázik, nyugati országokban volt már hasonló ügy, vezető politikusokkal szemben eljárás indult, majd jogerős bírósági ítélet született. Az érintettek lemondtak a posztjukról…

S. Cs.