Bajban a fogaskerekű

Sok egyéb, a Karácsony Gergely főpolgármesterségéhez köthető fővárosi intézkedéshez hasonlóan ez a történet is elég furcsán kezdődött. Először csak akadozott a fogas közlekedése. Járt, majd leállt, azután újraindult, ismét leállt. „A fogaskerekű nem közlekedik” – ezt mondták be kisebb-nagyobb megszakításokkal idén márciustól valamennyi, a Széll Kálmán teret érintő BKV-járaton. Meghibásodott? Felújítják? Mi a gond vele? Csak nem akarják végleg megszüntetni? – fordult meg a gondolat az arra járók fejében.

Mára kiderült, hogy Karácsony Gergely főpolgármester döntésének megfelelően a téli időszakban teljesen leáll a fogaskerekű. A döntés miatt hatalmas a felháborodás: nem érhet véget ily dicstelenül a fogaskerekű története.

A kezdetektől számítva másfél évszázados múltról beszélhetünk, ami egybeforrt Buda, ezen belül a Svábhegy fejlődésének történetével. Ma már nehéz elképzelni, de a XIX. század közepéig a Svábhegy és környéke erdővel borított hegyvidéki terület volt, ahova elsősorban vadászni jártak az arisztokrácia és a nagypolgárság tagjai. Ekkor néhány tehetősebb budai polgár villákat épített a hegyoldalban, kihasználva a város közelségét és élvezve az innen nyíló panorámát.

Idővel egyre többen költöztek a hegyre, és felmerült az igény a közlekedés fejlesztésére. Addig ugyanis csak lovas kocsival lehetett feljutni a kúriákhoz, ami nagyon kimerítette a lovakat, épp ezért sokáig is tartott. Ennek emlékét őrzi az Istenhegyi úton a Lóitató kút.

A vasútépítésről szóló szerződést 1873 májusában írták alá a svájci Gesellschaft für Bergbahnen in Basel céggel, amely 1874. április 22-én meg is kezdte a munkálatokat. Ami igazán döbbenetes mai szemmel nézve: az egész vonal mindössze két hónap alatt készült el, így létrejött a harmadik fogaskerekű a világon! Ekkor még csak a Városmajor és a Svábhegy megállók között közlekedett a gőzös fogas, amelynek mozdonya maga előtt tolta fel a kocsikat. A Városmajor végállomás nem véletlenül került a budai villamosok egyik kitérő vágánya mellé, mindmáig ez köti össze a város keringésével a fogaskerekűt.

A svájci technológiával épült vasút rendkívül népszerű lett. Eleinte csak naponta két járat indult, egy reggel a munkába menőknek, egy meg délután, hazafelé. A millennium környékén terjedt el az egynapos kirándulások divatja, ekkor hosszabbították meg a vonalat a Széchenyi-hegyig, a vonatok többsége azonban még mindig csak Svábhegyig közlekedett.

A második világháború idején súlyos károk érték a fogaskerekű épületeit és szerelvényeit, pár hónap alatt azonban helyreállították az üzemet, és ki is használták, mivel a romokban heverő város újjáépítéséhez szükséges fát a fogaskerekű segítségével juttatták le a hegyekből a városba.

Az utolsó korszerűsítés 1990-ben történt, ekkor a régi biztosítóberendezést korszerű számítógépes irányításúra cserélték. Az újabb korszerűsítés tehát időszerű, a tervek 2017 óta készen vannak. A mostani döntés azonban épp az ellenkező irányba mutat. Az indok a takarékosság. Konkrétan 120 millió forint, ami aprópénz ahhoz képest, hogy a főváros közlekedése évi 200 milliárd forintba kerül. Ezzel az intézkedéssel tehát még fél ezreléket sem tudnak megtakarítani!

Kérdés továbbá, hogy mekkora kiadással jár, ha buszokkal pótolják a kieső járatokat, illetve hogy ennek a költségét is beleszámolták-e a fenti összegbe. Mert ha nem, akkor még az is kiderülhet, hogy rá fogunk fizetni erre a bezárásra a jelenlegi üzemanyagárak és -hiány miatt. De ha megspórolnak is valamennyit, az összeg akkor sincs arányban azokkal a kellemetlenségekkel, amelyeket a főpolgármester a környéken lakóknak, a kirándulóknak és a sportolni vágyóknak okoz. A káros­anyag-kibocsátásról már nem is beszélve. A kötött pályás közlekedés köztudottan környezetbarát, fejleszteni kell, nem pedig megszüntetni.

Fürjes Balázs miniszterhelyettes szerint a lakossággal való kiszúrás és a hátrány sokkal nagyobb, mint a haszon. Véleménye szerint Karácsonynak Budapest csak eszköz a kormány elleni politikai háborújában. Haladéktalanul intézkednie kell a fővárosnak a fogaskerekű átmeneti kisbuszos pótlásáról, a teljes fogaskerekű mihamarabbi újraindításáról és a közlekedési rend mielőbbi visszaállításáról, írja közösségi oldalán Fürjes Balázs. Ő és Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere már több hete szóvá tették, helytelennek tartják, hogy Karácsony Gergely főpolgármester leállítja a fogaskerekű közlekedését, mindezt úgy, hogy közben nem kínál semmilyen megoldást.

Télen, hóesésben a fogaskerekűt nehezen lehet nélkülözni: a budai hegyek egyes útszakaszai könnyen járhatatlanná válnak, a közúti közlekedés leállhat, ha nagyobb vastagabb hó- vagy jégréteg alakul ki, netán ónos eső esik. Akik pedig Budapest egyetlen igazi szánkópályáját, a Normafát szeretnék felkeresni egy kis közeli séta, szánkózás vagy síelés reményében, a fogaskerekű kiesése miatt lehet hogy letesznek erről és inkább otthon maradnak.

A fogaskerekűvel utazni már önmagában is élmény. A vasút meredeken kapaszkodik felfelé, olyan meredeken, amilyenre csak a siklók, a drótkötélpályás felvonók képesek. Ha ugyanis a terepviszonyok miatt 25 százalékosnál meredekebb az emelkedő, az kizárólag a tapadás segítségével már nem győzhető le gazdaságosan, ezért kötélpályát, siklót vagy fogaskerekű vasutat kell építeni. Ez utóbbinál a két szélső sín közé – amelyeken a mozdony és a kocsik kerekei gördülnek – fogas síneket fektetnek. Ezeken a fogas síneken kapaszkodik fel a szerelvény. Völgymenetben ugyanígy ereszkedik lefelé, miközben lélegzetelállító, pompás kilátás nyílik a fővárosra.

Nem véletlen, hogy a fogaskerekű svájci segítséggel épült: a világ legmeredekebben közlekedő fogaskerekű siklója Svájcban működik, a Pilatus-hegyre kúszik fel, a helyenként 48 százalékos meredekségű hegyoldalon Alpnachstad és Pilatus Kulm között és májustól novemberig közlekedik. Összesen 1635 méteres szintkülönbséget hidal át a négy és fél kilométeres szakaszon közlekedő vonat, amely ötvözi a fogaskerekű és a sikló előnyeit. Utóbbiak közé tartozik, hogy a leszálló vonat súlya kompenzálja a felfelé haladóét vagy egy részét, így a vontatáshoz szükséges energia viszonylag alacsony marad.

Sajnos a budai fogaskerekű pályája jelenleg elhasználódott állapotban van, így rendbehozatala igencsak időszerű: egyre gyakoribbak a teljes vágányzárral járó karbantartások a vonalon. De működőképes, ráadásul a járműpark egy részét a 2000-es évek elején felújították, a kocsik új belső burkolatot és festést kaptak, elektronikus jegykezelőkkel, egyedi ajtónyitással, hangos és vizuális tájékoztató berendezéssel szerelték fel őket. 2014-ben újabb felújításon estek át: 16 kerékpár szállítható a hegy felőli kocsi völgy felé eső végében.

A legnagyobb hiányosság az, hogy a fogaskerekű vonala már nem illeszkedik a főváros mai közlekedési struktúrájába: ahogy mondani szokás, a semmiből a semmibe vezet. Ezért tervek születtek arra, hogy a Széll Kálmán tértől a Normafáig meghosszabbítsák a fogaskerekű vonalát, mert így buszjáratok nélkül lehetne elérni Budapest leglátogatottabb kirándulóhelyét, amely ekkor mindössze 17 percre volna a 2-es metró Széll Kálmán téri végállomásától.

Csakhogy februárban lejárt a fogaskerekű felújításának és meghosszabbításának építési engedélye, amelyet pedig már 2017-ben megszerzett a vonal felújítását előkészítő Tarlós István főpolgármester által irányított budapesti városvezetés. A végleges építési engedély öt évig volt hatályos. A BKK-nak egy kérelem benyújtásával lehetősége lett volna a meglévő engedély hatályát még a lejárta előtt három évvel kitolni, de elmulasztották.

Szerencsére a hatalmas felháborodás és az azt követő aláírásgyűjtés nem volt hiábavaló: a BKK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Közlekedési Hatóság időközben meghosszabbította a fogaskerekű felújításának építési engedélyeit, ezzel elhárult a járat korszerűsítésének és a pálya kétirányú kibővítésének jogi akadálya. A kivitelezés a kormányon múlik, ám a fogaskerekű felújítása mindeddig egyetlen olyan hazai vagy uniós finanszírozású projektlistára sem került fel, amelynek megvalósítását a kormány támogatná. Tipikus baloldali taktika: a főváros a kormányra és a brüsszeli pénzekre mutogat, miközben bejelenti, hogy a fogaskerekűt leállítja.

A leállítás hírére a hegyvidéki önkormányzat alpolgármestere, Fonti Krisztina megdöbbenéséről tájékoztatta Karácsony Gergelyt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 135 éves fogaskerekű védendő és megtartandó érték, működtetése pedig kötelező feladata a Fővárosi Önkormányzatnak.