Bóka János: A magyar kormánynak nem érdeke a konfliktus az EU-val
A magyar kormánynak nem érdeke konfliktus fenntartása az Európai Unióval, abból csak az EU-s intézmények profitálnak – mondta az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szombaton Esztergomban.
Bóka János a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén válsággyárhoz hasonlította az EU intézményeit, mert – mint mondta – a válságokból mindig ezek kerültek ki megerősödve, a tagállamok önállóságának, hatásköreinek rovására.
„Ezt a partnereknek is jelezni kellene” – vélekedett vitapartnere, Szent-Iványi István, a Kodolányi János Egyetem nemzetközi kapcsolatok és Európa-tanulmányok tanszékének vezetője. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi tusványosi beszéde Brüsszel hibáztatásával és „a durván kritikus hangnemével” nem azt tükrözi, hogy a magyar kormánynak nem érdeke a konfliktus fenntartása az unióval.
Bóka János szerint az Európai Bizottságnak, a nettó befizető államoknak és a hazai ellenzéknek áll érdekében a konfliktus, ők az okai a kialakult helyzetnek. Bóka János szerint a Bizottság és a magyar kormány közötti konfliktus oka az EU természetéről és működéséről vallott eltérő nézetek, a Bizottság „politikai” szerepfelfogásából ered. A konfliktus nem az érdekérvényesítési képességünk hiányát, hanem elvszerű álláspontunkat jelzi.
Szent-Iványi István szerint nem működik az a megközelítés, hogy mindenki hibás, csak mi nem. „A fékek és ellensúlyok rendszere nyugati blabla” orbáni mondat véleménye szerint szembemegy az Európai Unió demokratikus alapértékeivel.
„Ellenzék igazából nincs” – tette hozzá, de ezek a pártok is azt szeretnék, ha Magyarország hozzájutna az uniós forrásokhoz, de szerintük nem mindegy, milyen áron.
A kilépés az Európai Unióból nem reális – ebben a két vitapartner egyetértett, Bóka János hangsúlyozta, „a kérdés nem létezik, (…) ezzel senki nem érvel, erről senki nem beszél”.
Szent-Iványi István szerint sokkal valóságosabb annak veszélye, hogy az ország kisodródik, kiszorul az EU-s intézményekből és elveszíti befolyását, erre a visegrádi államok (V4 – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetséget hozta fel példának, mely szerinte „tetszthalottá” vált.
Bóka János ezzel ellentétben azt emelte ki, hogy a V4-ek szövetsége „épp legutóbb erős életjeleket mutatott” a migrációs ügyekben és az ukrán mezőgazdasági termékek kontroll nélküli beáramlásának elutasításában.
Szent-Iványi István ellenvetése szerint a Orbán Viktor tusványosi beszéde után szinte az összes környező ország nemtetszését fejezte ki. Azt mondta, EU-s ügyekben hat év alatt az összes vétó hatvan százalékával Magyarország élt, ez szerinte azt mutatja, hogy gyenge az ország érdekérvényesítési képessége, mert „a vétó a gyengék fegyvere”.