Budapesten lassan az éjszaka az egyetlen olyan napszak, amikor nincs a városban kisebb-nagyobb dugó. Erre a helyzetre megoldást jelenthetne, ha minél többen választanák a tömegközlekedést autózás helyett. Csakhogy hiába kerül 7350 forintba egy dolgozó havibérlete, 230 forintba egy vonaljegy, az átlagember tárcájához mérten borsos árért számos kisebb-nagyobb probléma keseríti meg az utasok életét.

Idén szokatlanul meleg nyarat kell elviselnünk. Az amúgy is embert próbáló klíma a tavaly megvásárolt Combinókon még elviselhetetlenebb, nemegyszer több mint 45 fokot mértek a kocsikban. A villamoson egyébként hatalmas ablakok vannak, ám ezek elhúzható része annyira kicsi, nagyjából 15 centi széles, hogy alig jön be rajtuk levegő. Ez nem lenne baj, ha lenne a járműveken klímaberendezés. De nincs. Demszky Gábor néhány héttel ezelőtti beismerése, miszerint rossz döntés volt légkondicionáló nélkül Combinókat vásárolni, sovány vigasz a járművön utazók számára. Egyes BKV-vezetők szerint nem anyagi okok miatt spórolták ki a klímaberendezést, hanem mert a Nagykörúton olyan közel vannak egymáshoz az állomások, olyan gyakran kell nyitogatni a villamos ajtóit, hogy nem érné meg a légkondicionáló működtetése. Ennek a kijelentésnek azonban ellentmond Demszky nyilatkozata, amelyben elmondta, a takarékoskodás következtében 42 milliárd helyett csupán 40 milliárd forintba kerültek a nagykörúti villamosok, de ma már tudják, kell a légkondi. Javulás csak jövőre lesz tapasztalható, a légkondicionálók beszerelése ugyanis 2008 májusára lesz kész. De hát mit számít ez ahhoz képest, hogy Budapesté a világ leghosszabb villamosa? Ezt csinálja utána Debrecen!

A klímaberendezés hiánya vagy éppen hibája nem csupán a Combinóknál okoz gondot. Az új Volvo buszokon ugyan van légkondicionáló, ám az egy hónappal ezelőtt az ötvenből húsz járművön elromlott. A szakemberek szerint a buszokba önszabályozó berendezést építettek, amely megóvja a klímaberendezést a túlterheléstől, és lekapcsolja, ha túlságosan nagy a meleg kint. Nyilván a svéd klímára méretezték őket…

Mindezek fényében talán meglepő, hogy újabb milliárdos befektetést tervez a BKV. A közlekedési társaság néhány hete műhold alapú utastájékoztatási rendszert épített ki a 86-os autóbusz vonalán. Az újításnak köszönhetően a buszra várakozók egy elektronikus táblán láthatják, hogy a legközelebbi jármű hány kilométerre van a megállótól, hány perc múlva ér oda, illetve a haladását térképen is figyelemmel követhetik. Vannak, akik szerint ez a jövő útja, mások azt mondják: inkább új járművekre, vagy az imént említett légkondicionálóra kellene költeni, mintsem ilyen látványberuházásokra.

– Ez nem luxusberuházás – mondta megkeresésünkre Kiricsi Karola, a BKV szóvivője. – Arról van szó, hogy eddig az úgynevezett Automatikus Vonali Megfigyelőrendszerrel (AVM), illetve URH-rádiós alapú TIR-rendszerrel lehetett követni a járművek haladását, elhelyezkedését. Ám ez az AVM-rendszer nagyon elmaradott, és mivel a gyártó cég megszűnt, a felújítása, karbantartása is lehetetlenné vált. Ezért döntöttünk egy új technológia mellett, amelynek központját már ki is építettük a Szabó Ervin téri forgalomirányító központunkban. Emellett valósult meg tesztjelleggel a 86-os busz vonalán látható utastájékoztatási rendszer.

Kiricsi Karola hozzátette, a GPS-rendszernek számtalan előnye van. Eddig ugyanis százméteres pontossággal tudták meghatározni, egy-egy jármű hol jár, azonban ha kiépül a teljes GPS-rendszer, a hibahatár három méterre csökken. Így bármilyen forgalmi akadály esetén azonnal közbe tudnak avatkozni a forgalomirányítók.

– Ami pedig az utastájékoztatást illeti: az a cél, hogy a fővárosiak közül minél többen válasszák a közösségi közlekedést az egyéni közlekedés helyett. Ehhez az az út vezet, ha a tömegközlekedésben minél magasabb színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani. Az az elképzelésünk, hogy a felszíni járművek körülbelül 4700 megállója közül azokba, amelyek a gerincvonalakon, illetve a kiemelt csomópontokban vannak, ilyen utastájékoztatási rendszert építünk ki – folytatta a szóvivő. – A teljes beruházás mintegy nyolcmilliárd forintba kerülne. De úgy tervezünk, hogy erre uniós támogatást is kaphatunk, így a BKV-t a költségek húsz százaléka, vagyis csak 1,6 milliárd forint terhelné.

Kiricsi Karola hozzátette, a BKV-nak nem egy kasszája van, tehát azt a pénzt, amit a GPS-rendszerre költenek, nem a járműberuházásoktól veszik el. Olyannyira nem, hogy várhatóan jövőre újabb buszok vásárlását javasolja a fővárosi vezetésnek a közlekedési társaság. Ennek előzményeként körülbelül egy hónapja kezdték el tesztelni a fővárosban a világ leghosszabb buszát, az úgynevezett Kékhernyót. A duplacsuklós busz csak külön útvonalengedéllyel közlekedhetett, mivel hossza eléri a 24 métert, s az alacsony padlós jármű csaknem 230 utast képes szállítani. Hogy mennyit vásárolnának az egyenként nyolcvan-kilencven millió forintba kerülő buszokból, nincs tisztázva, Kiricsi Karola szerint idén már nem is foglalkoznak a kérdéssel (egy megjegyzés: ehhez képest 820 millióba került a kétszer olyan hosszú Combino villamos. Akkor most vagy a Kékhernyó aránytalanul olcsó, vagy a Combinó aránytalanul drága – a szerk). A tesztidőszak egyébként egy hónap helyett egyetlen hétig tartott, azonban ennek okáról a BKV szóvivője nem beszélt. Talán a közlekedési társaságnál belegondoltak, hogy egy 24 méter hosszú busz a fővárosnak alig néhány utcáján tud befordulni. De az is lehet, hogy túl olcsó volt.

Mindemellett egy másik járművet is teszteltek július közepétől, a Neoplan Duo elnevezésű, gázolajjal és árammal is működtethető trolibuszt, amelynek nagy előnye, hogy egy felsővezeték-szakadás sem okoz neki gondot. Van viszont vele más baj: a lausanne-i közlekedési társaság azért vonta ki 26 darab ilyen típusú járművét a forgalomból, mert kettő közülük kigyulladt. A lobbanékony Ikarusok után talán újabb izgalmakra vágynak a BKV-nál?

De nem csupán a járművekkel vannak problémák, hanem az utóbbi időben számtalan panasz érkezett a jegyellenőrök viselkedésére is. Egy, a közlekedési társasággal foglalkozó internetes oldalon legalább féltucatnyian írták le a velük történt eseteket. A legérdekesebb ügyet egy fiatalember mesélte el, akinek a történetét a sajtó is felkapta, miután a BKV közölte, hogy feljelentést tesz ellene.

Az utas július 11-én hazafelé tartott, amikor a Deák téren a 3-as metróra való átszálláskor azt vette észre, az ellenőrök három fiatal turistának próbálják elmagyarázni kezdetleges angolsággal, hogy érvényes jegy nélkül utaznak, ezért pótdíjat kell fizetniük.

„Figyeltem, hogy vajon mi lesz ebből, mikor a srácoknak elegük lett a szemlátomást parttalan kommunikációs nehézségekből, és inkább visszafordultak. Na, innen kezd érdekessé válni, mert az ellenőr uraknak ez nagyon nem volt ínyükre. Elállták az útjukat felfelé, majd mikor megpróbálták kikerülni őket, az ellenőr urak megfogták a fiú karját, húzni kezdték visszafelé és közben már 10 centiről ordítottak bele az arcukba, hogy te szemét, a k…a anyád, mit képzelsz, hogy csak így megúszod. Hát nekem kb. itt szakadt el a cérna” – írta az utas, aki ezek után odalépett a társasághoz, hogy tolmácsoljon az egymás nyelvét nem értő? felek között.

„Na, és ekkor én kerültem a célpontba. Válogatott anyázások és fenyegetések […] közepette valahogy az én ruhám kezdték rángatni és nem kicsit. […] Úgy tűnik, megunhatták a dolgot, mert ezek után egy egészen mesterien kivitelezett gyomorszájütéssel inkább otthagytak. Miután magamhoz tértem a meglepetésből, felmentem az ügyeleteshez és megkérdeztem, hogy most akkor mit lehetne tenni? Az amúgy nagyon kedves hölgy telefonálni kezdett […], sikerült találni valakit, aki felvette az adataim és megnyugtatott, hogy majd ők kivizsgálják, menjek haza nyugodtan.”

Az esetet a közlekedési vállalat ki is vizsgálta, és mivel a történet a nyilvánosság előtt is megjelent, közleményben tudatták álláspontjukat.

„Jegyellenőreink elmondták, hogy az ellenőrzés folyamán 3 fiatal, külföldi utas érvényes jegyet vagy bérletet nem tudott felmutatni, amiért jogosan kívántak velük szemben pótdíjazási eljárást kezdeményezni. Alapvető angol szavakkal tájékoztatták őket arról, hogy a BKV Zrt. jogosult arra, hogy az utasok jegyének és bérletének érvényességét az utazás során bármikor ellenőrizze. […] Az utasok ezt meg is értették, és munkatársainkkal együtt is működtek volna a jogosan történő pótdíjazásukban, de ekkor ment oda hozzájuk egy férfi utas, és közölte a külföldiekkel, hogy az ellenőröknek nincs joguk a pótdíjazáshoz, az utasoknak nem is kötelességük pótdíjat fizetni. Ezt követően az utasok együtt sietve el is hagyták a helyszínt. Utasainknak a jegyellenőreink munkáját megkönnyítő, segítőkész magatartását minden esetben megköszönjük, önálló intézkedésre azonban pl. egy pótdíjazási ügyben már nem jogosultak. […] Mivel a közbeavatkozó illető hazudott a bántalmazásról, társaságunk rágalmazásért feljelentést tesz” – írta a BKV.

Kiricsi Karolától megkérdeztük, hogy az ellenőrökkel kapcsolatos megszaporodott panaszok összefüggésben lehetnek-e azzal, hogy a közlekedési vállalat a közelmúltban biztonsági őröket képzett át, hogy ezentúl ők is ellenőrizhessék az utasok jegyét, bérletét.

– Nem hiszem, hogy a kettő között lenne kapcsolat. Annyi történt, hogy eddig ezeknek az őröknek csupán az volt a feladatuk, hogy figyeljenek a járművek és állomások rendjére. A tanfolyamra azért volt szükség, hogy megismerjék a különböző jegy- és bérlettípusokat, és a továbbképzés óta ők is kérhetik az utasoktól, mutassák meg a jegyeiket. Büntetni azonban nem büntethetnek, erre nincs joguk, így ha valaki nem rendelkezik érvényes jeggyel, bérlettel, akkor a biztonságiak a velük lévő ellenőr kollégától kérhetik, hogy indítsa meg a pótdíjazási eljárást – közölte a BKV szóvivője.

Úgy tűnik, Aba Botond távozása nem oldotta meg a problémákat. A BKV-ról az utasoknak továbbra is a koszos, lerobbant járművek, a késések és az arrogáns ellenőrök jutnak eszükbe. A helyzeten nem segít néhány olyan látványberuházás sem, mint a műholdas utastájékoztatás egyetlen buszvonalon. És nem javítja a társaság megítélését például az a közelmúltbéli eset sem, amikor egy idős hölgyet gázolt halálra a 14-es villamos. Az asszonynak odacsukta a táskáját a jármű ajtaja, a szemtanúk szerint zenét hallgató járművezető pedig sem a visszapillantó tükörben nem észlelte az esetet, sem az utasok által benyomott vészjelzőre nem reagált, és kiindult a megállóból. Persze, ha egy vezető figyelmetlen, még nem a BKV egészére vet rossz fényt. Az már nagyobb baj, hogy a járművek többségénél nincs olyan érzékelő, ami nem engedi elindulni a villamost, ha bármilyen vékony tárgy az ajtók közé szorul. Vajon hány érzékelőre telne egy digitális térképpel felszerelt buszmegálló árából?

bándy-szencz