Fotó: MTI/Máthé Zoltán (szerk.)
Hirdetés

Csizmadia László szerint az unióban választásra jogosult polgároknak 2024 júniusában az lesz a feladatuk, hogy ne adjanak bizalmat a hazájukat és az európi szövetséget kiárusító képviselőknek.

Mint mondta, az EU „rozsdásodott gépezetének nagy felújítását már nem várhatjuk” a választásokig, az új képviselőknek viszont lesz alkalmuk arra, hogy „figyelembe vegyék a népfelség elvét”.

Csizmadia László azt mondta, az elmúlt öt évben az uniós vezetők a közjó irányába mozdíthatták volna a „feje tetejére állított” uniós intézményrendszert. Ehelyett azonban megerősödött a korrupció, az orosz-ukrán háború miatt kivetett a szankciók pedig az európai gazdaság hanyatlását idézik elő. Hozzátette: az uniós bürokrácia fontos sorskérdésekben akadályozza a gyors ügyintézést, miközben semmibe veszi a polgári kezdeményezéseket.

„Alapvető probléma, hogy az Európai Parlamentnek túlhatalmi pozíciója van a jogalkotás terén, emellett kialakult egy zsarolási képessége is” – emelte ki a kuratóriumi elnök. Véleménye szerint a legnagyobb felelősséget politikai és jogi vonatkozásban is az államfők és miniszterelnökök viselik. A valódi uniós demokrácia kialakítására mindenek felett ők adhatnak garanciát – húzta alá.

Korábban írtuk

Csizmadia László rögzítette, hogy az Európai Bizottság (EB) feladata a jogszabályok szakszerű megfogalmazása az Európai Tanács irányelvei alapján, „se több, se kevesebb”. Az EB nem hivatott arra, hogy az unió kormányzati szervének tekintse magát – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az Európai Parlament kirívó létszámával hatalmas költséghordozó. Véleményeivel, döntéseivel ugyanakkor sokszor „köszönőviszonyban sincs” a tagállamok szuverenitását is garantáló alkotmányaival, jogszabályozásával. Sőt, azokat sérti – állapította meg.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta: az Európai Unió Petíciós Bizottságának Titkársága befejezte Csizmadia László kettős minőségű élelmiszerekről szóló beadványának vizsgálatát. Az eredmények alapján a bizottság elismerte, hogy számos közép- és kelet-európai államban minőség- és összetételbeli eltérések vannak az azonos márkajelekkel ellátott termékek között. A megtévesztésekkel kapcsolatos intézkedést, annak minden költségével együtt ugyanakkor a tagállami hatóságokra hárítaná az EU – folytatta a szóvivő. Hozzátette: a CÖF-CÖKA szorgalmazza, hogy ilyen esetekben az unió ne „dobja át a labdát” a tagállamoknak, hanem az EB indítson pert az érintett cégekkel szemben az európai bíróság előtt.

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy egyre többen csatlakoznak a CÖF-CÖKÁ-val közösen indított, december 24-i boltzárat célzó kezdeményezésükhöz. Mostanáig a Lidl, a Rossmann, a Penny, a Montex, az OBI, az XXXLutz, a Diego és a Libri jelezte, hogy zárva tartja üzleteit december 24-én – mondta.

Hozzátette: további javaslataik között szerepel, hogy a munkavállalók rendeletben szabályozott módon, havonta egyszer áfával növelt beszerzési áron vásárolhassanak annál a cégnél, ahol dolgoznak. Javasolják az úgynevezett „nyereségjegy” bevezetését is a munkavállalók számára, emellett megkezdték egy új módszer kialakítását, amely az élelmiszerláncok boltjainak szolgáltatásait a „Michelin-csillaghoz hasonló módon” értékeli – ismertette Bubenkó Csaba.