Csák János: A magyar kormány hisz a szubszidiaritásban

A tárcavezető a Kanta Szakképző Központ tanévnyitó ünnepségén vett részt a székelyföldi kisvárosban. Az intézmény a magyar kormány támogatásával felújított minorita rendházban működik, amely a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány ügykezelésében van.

Csák János ünnepi beszédében rámutatott: a projekt azért csodálatos, mert a helyi kezdeményezés Böjte atya és a magyar kormány támogatásával párosult. Emlékeztetett: a ferences szerzetes 30 éve pár banival a zsebében kezdte el gyermekmentő munkáját a dévai kolostorban, és mára 6000 gyereket mentett meg a rossz sorstól.

A minorita rendház kapcsán is sokszor elhangozhatott a fohász a helyiek részéről, hogy jó lenne felújítani. „És ez történt! Nincs annál szebb, mint amikor egy épületbe – amely az őseink munkáját dicséri – életet tudunk lehelni” – fogalmazott. Hozzátette: ily módon az utódok megbecsülik őseik örökségét, és a jövő nemzedéket is szolgálják.

Csák János egy világszintű felmérést idézett a legfejlettebb gazdaságok szakképzéséről, amely szerint a magyar szakképzés dobogós helyen van. „Világbajnokoktól tudnak tanulni, becsüljék meg” – intette a jelenlévőket.

Emlékeztetett, hogy a kultúra nem csak festményeket, zeneműveket jelent, hanem az életmódot, életszemléletet is, de a fenntartásához „robosztus, erőteljes gazdaság kell”. „Az önök vállán fog állni Székelyföld jövője.(…) Húsz év múlva önök fognak itt tanítani, munkát adni másoknak” – mondta a hallgatóknak, hozzátéve, hogy ez óriási lehetőség, de óriási felelősség is.

Kifejtette: a magyar kormány hisz a szubszidiaritásban, hogy a közösség ügyeiről ott szülessenek a döntések, ahol a legtöbb információ és érintett van. Budapest számára minden magyar számít, mivel azt akarja, hogy a magyar kultúra 1100 év múlva is itt legyen – mutatott rá. Jó tanévet kívánt a diákoknak, oktatóknak és mentoroknak, és azt kérte, végezzenek kiváló munkát, melyből a román többség is tanulni, profitálni tud.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra emlékeztetett: Budapest több módon támogatja a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulását, ezek egyike a szakképzési háló kiterjesztése.

Hozzátette: az intézményekhez hasonlóan a szakképzést is folyamatosan támogatják, hiszen csak így tudja kiszolgálni a gazdasági fejlődést. Enélkül a magyar emberek nem tudnának munkát találni, boldogulni szülőföldjükön és az elvándorlást választanák – figyelmeztetett.

„A szülőföldön való boldogulás, a szakképzés, a helyi vállalkozók támogatása mind azt jelenti, hogy a helyi magyarságot erősítjük meg” – mondta Potápi Árpád János. Egy kutatást is idézett, miszerint a magyar vállalkozók a Kárpát-medencében több mint 90 százalékban magyar alkalmazottakat foglalkoztatnak. Elmondta: a kézdivásárhelyi szakképző központban a székelyföldi diplomás felnőttek is minőségi tudást kaphatnak, amely révén megerősíthetik vállalkozásaikat.

Az ünnepségen Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Fejér László Ödön szenátor is felszólalt, majd felavatták az iskolaalapító Nagy Mózes római katolikus pap mellszobrát, Vargha Mihály szobrászművész alkotását, illetve Bartos Lóránt és Iochom István minorita rendházról írt könyvét is bemutatták.

A szakképző központban a Veszprémi SZC SÉF Vendéglátás-Turizmus Technikum és Szakképző Iskola szakemberei szakács, pincér-vendégtéri szakember, panziós-fogadós és turisztikai technikus szakon nyújtanak ingyenes képzést, a Baranya Vármegyei Szakképző Centrum Pollack Mihály Technikum és Kollégium pedig festő, mázoló és tapétázó, tetőfedő, illetve rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló szakmákban képez szakembereket.