Csák János kiemelte, a kormány munkája arra az alapvetésre épül, hogy „egyénenként porszemek vagyunk, akiket elfúj a szél”, ezért nem egyénekben, hanem közösségekben kell gondolkozni, főleg, hogy „a történelemben nem ismerünk olyan sikeres társadalomgazdasági modellt, amely nem a családokra épül”.

Hirdetés

A kormány feladata, hogy békét és biztonságot teremtsen ahhoz, hogy az emberek ápolni tudják a kötődéseiket, és hagyja az állampolgárokat, hogy a saját szándékaik szerint gondoskodjanak magukról és szeretteikről – fogalmazott a miniszter.

Ezért döntött úgy 2010-ben a kormány, hogy a források központosítása helyett minél több pénzt ad az embereknek, meghagyva nekik a döntés szabadságát, hogy mire költik el azt – mutatott rá Csák János. Ismertetése szerint ennek a döntésnek az eredményeként a kirekesztettséggel veszélyeztett népesség aránya 13 év alatt 32 százalékról 20 százalék alá csökkent.

Az emberek tehát képesek voltak magukat kiemelni a szegénységből – fogalmazott a miniszter. Csák János azt mondta, a családok szemszögéből három dolog szükséges, hogy békében, biztonságban ápolhassák a kötődéseiket: otthonuk legyen, anyagi biztonságban élhessenek, és legyen döntési szabadságuk, hogy dolgoznak vagy otthon maradnak a gyerekeikkel. Úgy tűnik, hogy ez a családpolitika bevált, az emberek elfogadták, hiszen négyszer kapott kétharmados felhatalmazást a kormány – mutatott rá a miniszter.

Korábban írtuk

Csák János szólt arról is, hogy a kormány családfogalmába nemcsak az anya és az apa számít bele, hanem a nagyszülők is, programjaik ezért minden generációt megcéloznak. A miniszter megemlítette a demencia problémáját, amely betegségben a népesség 2,5 százaléka szenved, de a betegek családját is beleszámítva több mint egymillió ember érintett általa, ezért a kormánynak erre is oda kell figyelnie.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a családokon keresztül az egész nemzetre gondolnak, így a családok támogatásán keresztül a nemzet is még erősebbé válhat. A kormány egyaránt támogatja a fiatalokat, a családra vágyókat, a kisgyereket nevelőket és az időseket is, ezért a 2010-es családbarát fordulat óta olyan rendszert dolgoztak ki, amely a teljes életutat lefedi, és igyekszik az élet valamennyi felmerülő problémájára megoldást kínálni – emelte ki az államtitkár.

A legfontosabb célkitűzés, hogy a vágyott gyerekek megszülessenek, a nemzet ugyanis akkor tud megmaradni, ha „távozó honfitársaink helye nem marad betöltetlen” – fogalmazott Hornung Ágnes. Az államtitkár rámutatott, hogy számos európai országban azonban nem születik elég gyerek, a népességfogyás megállítására pedig különböző válaszokat adnak az országok: Európa kormányainak jelentős része a migrációban látja a választ annak ellenére, hogy az bevándorlók első generációjának integrálása sem volt sikeres, a magyar kormány viszont úgy határozott, hogy a demográfiai problémát önerőből, a nemzeti határokon belül oldja meg.

Ennek érdekében első lépésként helyre kellett állítani a családok társadalmi megbecsülését, ma pedig már nem is születnek döntések a családok igényeinek figyelembe vétele nélkül, aminek köszönhetően mostanra már több mint 30 féle támogatási formát kínálnak – mondta Hornung Ágnes. Az államtitkár szólt arról is, hogy a kormány politikája alapvetően a munka és a magánélet összehangolásának, az anyagi biztonság megteremtésének és a saját otthon létrehozásának támogatására épül, a jövőben azonban negyedik fontos területként megjelenik majd a családok testi-lelki-szellemi egészségének megőrzése is.