Csaknem másfél éve van hatalmon a második Gyurcsány-kormány. Kormányzásuk mindeddig sikertelennek bizonyult. A halmozódó megszorító intézkedések mindenki számára egyre fájdalmasabbak, azonban a baloldal folyamatos agymosásának és figyelemelterelésének köszönhetően az emberek egy része nem a komoly problémákkal foglalkozik, hanem a közéjük dobott gumicsontokon rágódik. Az állandó hisztériakeltés közben pedig észre sem veszik, hogy a magyarországi állapotok kezdenek elviselhetetlenné válni.

Egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra az őszödi beszéd néven elhíresült Gyurcsány-monológ. A kormányfő ebben többek között arról beszélt, hogy mi mindent rontottak el, vagy nem tettek meg az előző ciklusban. Ezúttal megpróbáljuk összefoglalni a mostani ciklus hibáit, botrányait.

Egészségügy

2007. február 15-től a háziorvosi, a szakorvosi, illetve a fekvőbeteg-ellátásban is egységesen háromszáz forint vizitdíj fizetésére kötelezték a magyar állampolgárokat. A törvény továbbá úgy szól, hogy aki háziorvosi ellátást saját kezdeményezésére nem a rendelőben, hanem más, külső helyszínen vesz igénybe, illetve aki beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül, illetőleg nem a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe, azt hatszáz, aki pedig ügyeleti ellátást indokolatlanul vesz igénybe, ezer forint befizetésére kötelezik.

Állításuk szerint ezt azért tették, hogy átláthatóbbá és dokumentálhatóbbá váljék a rendszer, és megszűnjön a hálapénz az igazságosabb ellátórendszer érdekében. A hálapénz nem szűnt meg, a befizetés módja pedig eleinte hatalmas káoszt okozott a kórházakban és rendelőkben, a költséges vizitdíj-automaták – már ahol volt rá pénz – ugyanis nem bizonyultak túl jó megoldásnak.

Ezalatt megkezdődött a kórházak bezárása, illetve összevonása. A halálra ítélt intézmények dolgozóinak nagy része munkanélkülivé vált, a betegek helyzete kilátástalan. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet neurológiai betegeinek elhelyezése például a mai napig nem oldódott meg. A Szent László és a Szent István kórház összevonásra került, a Schöpf-Merei pedig magánkórházként működik tovább, így egy szülésért például 135 ezer forintot kell fizetni, mivel az intézmény nem kap támogatást az egészségbiztosítási pénztártól. Összevonták továbbá a Szent János Kórházat a Budai Gyermekkórházzal, és a Szent Margit Kórházzal, így utóbbi kettő jogutód nélkül megszűnik, 2008-tól telephelyként fognak működni. Integrálnák a Sportkórházat, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet (OORI) is, a három intézmény budakeszi központtal működne tovább.

A kormány bevezette a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást, ami szintén nagy port kavart. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy benzinkutakon és szupermarketekben vény nélkül kapható gyógyszereket – egyes láz- és fájdalomcsillapítókat, orr- és szemcseppeket, vitaminokat, savlekötőket, köptetőket és gyulladáscsökkentőket – vásárolhassanak a vevők. Mellékhatásokért való felelőst azonban nem neveztek ki. Ugyanakkor bizonyos gyógyszereket, mint például a legismertebb fejfájás-csillapítókat, kizárólag recept ellenében adnak a gyógyszertárakban. A tízdarabos kiszerelések egy migrénre hajlamos személynél hamar elfogynak, ezért állandóan rohangálni kell a rendelőbe újabb dobozt felíratni, amiért természetesen minden alkalommal vizitdíjat kell fizetni.

Mindeközben lassan bevezetik a több-biztosítós rendszert, ami több szakértő szerint is végképp tönkreteheti a már így is katasztrofális magyar egészségügyet. A gyógyszerárak folyamatosan nőnek, sajnálatos módon a csecsemőhalálozások száma szintén emelkedett, és több emberáldozatot követelt már az is, hogy a betegeket nem a legközelebbi, hanem a területileg illetékes kórházba kellett szállítani.

Az Országos Mentőszolgálatnál a napokban létszámfelvételi és kifizetési zárlatot rendelt el szeptember 1-jével Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Ezáltal az üres helyekre sem vesznek fel új dolgozókat. A tárcavezető a mentőszolgálat jelenlegi gazdasági helyzetével indokolta a lépést. Eközben a magánmentők virulnak.

Lesújtó tény, hogy a műtéti segédeszközök hiányossága következtében komoly betegek, donorra várók akár évekig is várólistán lehetnek. A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó támogatást pedig annyira megcsonkították, hogy sokan nem tudják megvenni az életükhöz szükséges és nélkülözhetetlen dolgokat.

Oktatás, fiatalok

Az oktatásban is gyökeres változások léptek életbe. Ebben a hónapban több száz iskolát zárnak be és vonnak össze, minek következtében minimum nyolcezer pedagógus válik munkanélkülivé. Az egyik jászsági általános iskola fennmaradására maga Hiller István oktatási és kulturális miniszter tett ígéretet választási kampányában, ám ennek ellenére bezárták. Bár az oktatási miniszter milliárdokat ígért iskolafelújításokra – Szabolcsban több olyan intézményt is bezártak idén, amit két éve építettek -, a számítástechnikai laborokra pedig több tízmilliós uniós támogatást kaptak tavaly. A pénzelvonások és óraszám-emelkedések miatt ezrek kerülnek az utcára.

A diákok is becsapva érzik magukat, csakúgy, mint azok a hallgatók, akiknek 2008-tól fejlesztési részhozzájárulást – közismertebb nevén tandíjat – kell fizetniük. Az emelt szinten kiválóan érettségiző, nyelvvizsgát szerző diákok azért küzdöttek, hogy nívós felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott szakára kerülhessenek be. Félúton közölték velük, hogy új reformok születtek, miszerint nem lesz többé államilag finanszírozott szak. Bár nem ugyanannyit, de ugyanúgy fizetniük kell majd, mint egy költségtérítéses hallgatónak. Nem úgy a kínai fiataloknak, akiknek Gyurcsány Ferenc ingyenes oktatást és ösztöndíjat kínál fel.

A közoktatásban a tankönyvtámogatás minimális, az árak viszont egyre borsosabbak. A lakáshitelek megszerzésére nagyon kevés az esély, a gyermekvállalás ideje pedig ezekből kifolyólag egyre inkább kitolódik.

A babakötvény szinte teljesen megbukott, a Magyar Államkincstár adatai szerint a tervezett minden második újszülött helyett alig minden tizedik számára nyitottak tavaly babakötvényt, a Start-számlán október végéig nem egészen 300 millió forint gyűlt össze, ami a töredéke a kormány által tervezett összegnek.

Közlekedés

A közlekedésben kaotikus állapotok uralkodnak. A felújítások elhúzódnak. A BKV újonnan beszerzett járművei meghibásodnak, elromlanak, felgyulladnak, vagy éppen utasai kapnak lángra a rekkenő kánikulától légkondicionáló hiányában. A budapesti négyes metró alagútja már az építkezésen beszakadt, kátyúzásra nincs pénz.

A MÁV haldoklik. Vannak olyan városok Magyarországon – például az egyik legnagyobb történelmi emlékhelyünk, Pákozd község – ahova sem Volán-busz, sem vonat nem közlekedik. Eközben Kóka János gazdasági miniszter még a meglévő vasúthálózatnak is felszámolta egy részét.

A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportot eladták, a Sky Europe légitársaság pedig kivonul Magyarországról, amit a magas adókkal és a csökkenő fizetőképes kereslettel indokolt. A fapados légitársaság száztíz dolgozóját érinti a döntés. Míg a magyar emberek számára a tömegközlekedés szinte lehetetlenné válik, addig a kormány ötszázmillió forint félretételét tervezi, amit a legújabb páncélozott luxusautók megvásárlására fordítanának a jövőben.

Állami tulajdon

Ahogy az már a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányokra is jellemző volt, a kabinet a megszorítások mellett az állami vagyon eladásával, felélésével próbálja csökkenteni az államadósságot. Sokan ennek eszközét látják abban a törvényben, amelyet a tavaszi ülésszak végén terjesztett a kormányzat a parlament elé. A javaslat értelmében az állami vagyonról a hétfős Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthetne, amelynek tagjait miniszterei javaslatára a miniszterelnök nevezné ki hat esztendőre, tehát egy országgyűlési cikluson messze túlnyúló időszakra. További érdekesség, hogy a törvénytervezet mindig az utolsó napirendi pontok között, késő este került napirendre. A javaslatot a parlament kormánypárti többsége ugyan megszavazta, ám a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem visszaküldte az Országgyűlésnek. Az őszi ülésszak első éjszakáján a kormánytöbbség megszavazta a tervezetet.

Ha már az éjszakai ügyletek kerültek szóba: az állam meglehetősen furcsa körülmények között értékesítette az FHB-bankcsoport 50 százalék plusz egy részvényből álló részesedését. Két hete szerdán este jelentették be, hogy csütörtökön tőzsdére viszik a részvényeket. Szakértők szerint a költségvetésnek sürgősen készpénzre volt szüksége, ezért került sor az üzletre, amelynek révén csaknem 67 milliárdos bevételre tett szert az állam. Hozzáértők szerint alkalmasabb időben ennél többet is ért volna a részvénycsomag. Eladják a Magyar Posta patinás épületét is, mondván, nincs pénz a fenntartására, ugyanakkor több száz millió forintot kell majd költeni egy másik épület kibérlésére. Eközben több száz postát zárnak be országszerte pénzhiány miatt, ám ez a lépés többek szerint csak minimális megtakarítást hozhat.

Kormányzati negyed

A Nyugati pályaudvarnál kezdenék építeni az új kormányzati negyedet, ha nem merülne fel egyre több szereplő. A területtulajdonos MÁV-nak azonban nemcsak Demján Sándor különféle cégeivel kell megegyeznie, hanem a fővárossal is, amely az elővásárlási jogáról való lemondásért cserébe igényeket támaszthat. Ráadásul nincs vége a sornak, további jogtulajdonosok is előállhatnak. Becslések szerint 43 milliárd forintba kerül az épületkomplexum, de a kormány PPP-konstrukcióban csináltatja, így jelenlegi értéken huszonöt év alatt 143 milliárdot fizetnek ki – de ez az összeg az inflációval nőni fog. Ennél is többe kerül azonban a térség közlekedésének megoldása.

Nyugdíjasok

Akik jövőre mennek nyugdíjba, körülbelül nyolc százalékkal kaphatnak kevesebb pénzt, mintha idén mennének. Mivel egy magyar vadászpilóta akár tizenhárom év szolgálat után korkedvezményes nyugdíjba mehet, valószínűleg kihasználják a jó lehetőséget, és még idén leszerelnek többen is. A Gripenek és az azokra kiképzett pilóták viszont csak 2009-től veszik át teljesen a légtérvédelmet. A védelmi tárca ezért törvényt módosíttatna, hogy a nyugdíjba vonuló pilóták visszadolgozhassanak önkéntes tartalékosként, különben veszélybe kerülhet a magyar légtérvédelem.

Kitüntetések, kinevezések

Szerencsétlen lépése volt a kormánynak többek között az is, amikor Demcsák Zsuzsát jelölték a párt szóvivőjévé. Az erotikus képeiről és férje kifogásolható üzleti partnerei által hírhedtté vált nő azonban akkora felháborodást keltett sokakban, hogy inkább háttérbe vonult, s nem ő lett Danks Emese utódja.

Néhány, az MSZP és az SZDSZ kezdeményezésére történő kitüntetés is nagy port vert föl. Legutóbb tévesen tüntették ki Forgács Péter színművészt, ugyanis a díj igazából a Balázs Béla-díjas filmrendező Forgács Péternek járt volna.

Hónapokkal ezelőtt Gyurcsány Ferenc Horn Gyula kitüntetését javasolta a volt miniszterelnök hetven­ötödik születésnapja alkalmából. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem értett egyet az ötlettel, így az meghiúsult. Gergényi Péter volt rendőrfőkapitányt azonban háromszor is kitüntette Demszky Gábor főpolgármester, pedig köztudott, hogy a vasprefektus volt az egyik fő felelős a Szabadság téri MTV-székház szeptember 18-i ostromáért, valamint a 2006. október 23-i brutális rendőri fellépésért.

Botrányok, bűnözés

Egyes állítások szerint Veres János pénzügyminiszter fiai nem engedtek kinyitni egy büfét az általuk szervezett nyári fesztiválon. Állítólag egy videofelvétel is bizonyítja, hogy Veres fia háromszázezer forintot kér a strand büfésétől, hogy a fesztivál ideje alatt is nyitva tarthasson. A Fidesz szerint furcsa az is, hogy Veres János választókörzetében a fiai állami cégek szponzorálásával fesztivált szerveztek. Eközben a rendőrség a pénzügyminiszter egykori üzlettársát, Kabai Károlyt üldözi, mivel adócsalás miatt már rég börtönben kéne ülnie. Neki azonban mindeddig nem volt kedve bevonulni. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy két évvel ezelőtti rágalmazás miatt lett volna köteles kártérítést fizetni, ám saját bevallása szerint elkerülte a figyelmét a határozat, így nem teljesítette kötelességét, amiért a jövőben kamatostul kell befizetnie az összeget.

Külön említést érdemel a Zuschlag-ügy. A holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag és hat társa ellen különösen nagy értékű csalás, manipulált választások miatt indított eljárások hátterében felsejlik az európai uniós pályázati rendszer csődje, egyre több pályázatíró cég dobja be a törülközőt, mivel a pályázatok szinte mindegyikét előre kiválasztott jelölt nyeri.

Emlékezetes pillanatoknak lehettünk szemtanúi júniusban is, amikor Kóka János magyarázkodásra kényszerült. A gazdasági és közlekedési miniszter állítólag számla nélkül rendezte az elnökké választását megelőző vacsora költségeit.

Port kavart a Kármán Irén-, valamint a Zsanett-ügy is. Köztudomású, hogy az olajügyek leleplezésével foglalkozó újságírót megverték, ám feltűnően kevés erre utaló sérülést találtak rajta, a fiatal lányt pedig elmondása alapján rendőrök erőszakolták meg igazoltatás után. Eddig még egyik ügy sem záródott le.

A növekvő villany-, gáz- és vízárak mellett a kormányfő kínai vállalkozók tömegének ad kedvező lehetőségeket itteni megélhetésükhöz, ugyanakkor a magyar gazdákat megnyomorítja a kedvezőtlenebbnél kedvezőtlenebb törvényekkel. Che Guevara-fesztiválon vesz részt, és közben az erdélyi autonómia ellen beszél.

Szencz Dóra