DK: Csak felfelé, de szép lassan
A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció az egyetlen ellenzéki párt 2010 óta, amely folyamatosan és érdemben növelni tudta a támogatottságát. Ez a folyamat egy lassú, erőforrásigényes, de kétségkívül sikeres építkezést jelentett az elmúlt tizenkét évben. Gyurcsány és a DK páriaként indult 2011-ben, ám a mostani, április 3-i választáson az ellenzék vezető erejévé vált. A párt előtt álló nagy kérdés, hogy létrehoznak-e egy nagy baloldali gyűjtőpártot vagy pedig egy széttagolt, sok pártból álló formációt fognak vezetni.Gyurcsány Ferenc számára hosszú és fáradságos út vezetett el a mostani helyzetig, amikor is pártja a legnagyobb ellenzéki erővé vált. Mindez a baloldali táboron belül kétségkívül sikernek nevezhető út Gyurcsány hatalomtechnikai lépéseivel, a rengeteg terepmunkával és a Tölgyessy Péter alkotmányjogász által „gyűlöletteljesítmény-versenynek” nevezett megméretésben szerzett első hellyel magyarázható.
Ez utóbbira Gyurcsány maga leginkább úgy hivatkozik, hogy ő és a DK „Orbán legkérlelhetetlenebb kihívója”, aki nem köt semmilyen kompromisszumot a Fidesszel.
Kezdetek
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tragikus emlékű kormányzása után 2010-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ellenzékbe vonult, miután a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Ebben az időszakban a Gyurcsány által lenézett Mesterházy Attila vezette a szocialistákat, így a korábbi miniszterelnök egyre inkább az MSZP-vezérkartól távolodva kereste a boldogulás lehetőségeit.
Előbb létrehozott egy platformot az MSZP-n belül 2010-ben, majd számos vitát követően kiléptek 2011 októberében és a következő hónapban Demokratikus Koalíció (DK) néven párttá alakultak.
Az MSZP parlamenti frakciójából tíz képviselőt vitt magával a DK, a legismertebb politikusok Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Ficsor Ádám és Varju László voltak, ám a párt nem alakíthatott önálló frakciót, így politikusai lényegében független képviselőként politizálhattak tovább a ciklus hátralévő részében.
Gyurcsány Ferenc a következő két évben országos pártépítésbe kezdett, kisebb szünetekkel lényegében az egész országot bejárta, lakossági fórumokat tartott és az ország nagyobb településein számos DK-s helyi szervezet alakult. 2013-tól bekapcsolódott a választási kampányba, ahol az ellenzéki összefogás szükségességét hirdette, így alakult meg a Kormányváltás névre hallgató pártszövetség.
A voksolás tragikus eredményt hozott: a DK négy képviselővel kezdte meg a 2014-es ciklust, tehát frakciót nem alakíthatott, ami több pénzzel és számos többletjoggal jár.
Lassú emelkedés
Az országgyűlési választás eredménye elkeserítette a DK politikusait, ám 2014-ben újabb megméretésre került sor: az európai parlamenti (EP) választásokon már sokkal jobban szerepelt a párt, kis híján a szavazatok tíz százalékát szerezték meg, és ezzel három képviselőt küldhettek az EP-be, ahol a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű baloldali pártcsaládban találták meg számításaikat.
A ciklus nagy része továbbra is építkezéssel telt, amit nehezített Gyurcsány politikai múltja: a korábbi miniszterelnök 2010-re a legelutasítottabb politikus lett hazánkban, ami a mai napig is így van. Ennek ellenére a DK – egyedüliként a baloldalon – képes volt kiépíteni egy országos hálózatot. Ebben a munkában kitüntetett szerepe volt Varju Lászlónak.
A politikus, Gyurcsányhoz hasonlóan a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) kezdte pályáját és a szervezet vagyonának rendszerváltáskori széthordásával alapozta meg jólétét, majd az MSZP megalakulásától kezdve annak tagja volt, egészen a DK-ba való átlépésééig.
Az építkezés lassú volta a DK eredményeiben is tükröződik: a 2018-ban immár minden párttól külön induló DK épphogy be tudott kerülni az Országgyűlésbe a szavazatok 5,41 százalékával, ez az eredmény azt jelentette, hogy a párt kilencfős frakciót tud alakítani a parlamentben.
Két sikeresnek mondható választás
A frakcióval járó többletpénzek és felszólalási, szereplési lehetőségek megalapozták a DK számára a 2019-es évet, amelyben két voksolást is tartottak.
A EP-választások előtti felmérések 2019 tavaszán 9–12 százalékos szavazati arány prognosztizáltak a DK-nak, amely végül a szavazatok 16,19 százalékát tudta megszerezni, és ezzel a legtöbb mandátumot kapta a baloldali pártok közül, összesen négy képviselőt küldhettek Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójába.
A relatíve sikeresnek mondható kampány két fontos eleme volt, hogy a DK a kormányzó Fidesz–KDNP-vel élesen szembehelyezkedve hirdette a magyar szuverenitás feladásának programját, az Európai Egyesült Államok vízióját. A kampány arca, a párt listavezetője, a politikai pályára lépő Dobrev Klára volt, Gyurcsány Ferenc felesége.
Dobrev egy kommunista politikai dinasztia harmadik generációját képviseli, így lényegében újoncként is komoly politikai rutinja volt, amelyben a férje oldalán megszerzett tapasztalatokra is építhetett.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.