A Magyar Posta különös bérleti szerződése

A Magyar Posta Zrt. el akarja adni központi épületét, a szép, népi eklektikus stílusban épült budapesti postapalotát a budai Moszkva téren. Méghozzá meglepően nyomott áron, 5 milliárd forintért. Emlékeztetőül, az Andrássy úti Balettintézet épülete 7,5 milliárdért találta meg igazi vevőjét. A postapalota legalább négyszer akkora épület. A vezérigazgatóság pedig átköltözik egy új, Népfürdő utcai irodaépületbe, ahol havi 100 millió forintot fizet a bérleményért. Ráadásul úgy, hogy tudja, a pénz végül egy Guernsey szigeteken bejegyezett off-shore céghez kerül. A Fideszt botrányt kiáltott, a posta szerint ez így szép.

A kormányban és holdudvarában viharos sebességgel inflálódnak a szavak. A Magyar Posta vezetése korábban például határozottan tagadta, hogy el akarná adni a Krisztina körúti épületét, melynek hátsó frontja a Moszkva térre néz. Most viszont már arról beszél, hogy ősszel szeretné vételre bocsátani az épületet. Nem ez az első ilyen jellegű ellentmondás. A posta ugyanis korábban egymás után adta el különféle üdülőit, víkendtelepeit. Így például surányi, tatai, balatonfenyvesi, tassi, bajai, dunakeszi, siófoki üdülőjét, szántódi üdülőtáborát, gyöngyösi kempingjét, valamint egy mátrakeresztesi ingatlanját is. Az ígéretek szerint a befolyó összegből megmaradt szociális intézményeit, elsősorban siófoki gyermeküdülőjét szerette volna felújítani a posta. A tervezett munka azonban elmaradt, sőt nemrég úgy döntött a posta vezetése, hogy eladja a gyermeküdülőt is!

Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivője szerint óriási ingatlanbizniszbe kezdett a kormány. Minden nagy értékű, jó helyen fekvő, patinás állami épületet piacra akar dobni, így például a Magyar Televízió, illetve a postapalota épületét is. De a jó ingatlanbiznisz az egyik hozadéka a kormányzati negyed erőltetett létrehozásának is. Így ugyanis több olyan minisztériumi épület szabadul fel – például a kitűnő helyen fekvő mezőgazdasági minisztérium épülete -, amelyet játszi könnyedséggel adhat el majd a kabinet. Cser-Palkovics András hozzátette, feltűnően felgyorsultak az események. Kóka János ugyanis bejelentette, hogy távozásáig, vagyis ez év decemberéig szeretne sínre tenni minden visszamaradt privatizációs programot. Így például a Volán-társaságok, a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Villamos Művek magánosítását is, benne a paksi Atomerőművel. A Postát és a MÁV-ot a hatályos rendelkezések szerint ugyan nem tudja még teljes mértékben privatizálni Kóka, ezeknél a szervezeteknél viszont a tekintélyes ingatlanvagyon értékesítésébe fogott bele a kormány. Ennek a csomagnak lett a része a postapalota.

Aláírt szerződés

A népi eklektikus stílusú épület a Vár alatt húzódó Krisztina körút éke. Eredetileg is postaközpontnak épült. Az akkori elképzelések szerint mindenekelőtt biztonságot és tekintélyt kellett árasztania, mutatva, hogy nemcsak fontos intézménye a Magyar Királyi Posta az államnak, de jelképe is. Az épület 1925-ben készült el, és Sándy Gyula terveinek és tehetségének köszönhetően nemcsak tekintélyes, de szép is lett. A munkába csak hazai cégeket és vállalkozásokat igyekeztek bevonni.

Csakhogy Tomecskó Tamás, a posta szóvivője lapunknak elmondta, az épület ma már nem felel meg a korszerű hivatali és irányítási munka igényeinek. A posta vezérigazgatósága azért költözik új központba, mert több elszórtan levő irányítási szervét is szeretné egy egységbe fogni. Ma ugyanis öt-nyolc helyszín között ingáznak folyamatosan a dolgozók, ami rengeteg pénzt és energiát emészt fel. A posta vezetésének másik érve az, hogy nem érdemes felújítani, illetve korszerűsíteni az épületet, mert az aránytalanul sokba kerülne. A palotát 5 milliárd forintos áron bocsátják piacra.

Ez a hasznosterület-számítástól függően a legjobb esetben is 350-400 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Noha ugyancsak a XII. kerületben, a János Zsigmond utcában 675 ezer, a Kissvábhegyen 621 ezer, de kicsit arrébb, a Rózsadombon pedig 769 ezer forintért kínálják az ingatlanpiacon az önálló irodák négyzetméterét. És akkor még nem is beszéltünk a postapalota patinájáról, valamint a benne levő fejlesztési lehetőségekről, és a környék rendkívül jó közlekedési viszonyairól, a budai Vár közelségéről. A posta vezetése is elismerte, hogy az épület leginkább szállodának lenne alkalmas, mint ahogy a szállodaiparból vár vevőt minden hasonlóan patinás épületre, így a Magyar Televízió székházára is a kormány.

Ráadásul a postapalota nem áll műemléki védelem alatt, ezért szinte semmi sem szab határt a belső átépítéseknek, átalakításoknak. Még nem tudni, milyen cég vásárolja meg a postapalotát, de egy biztos, jól jár majd. Mint ahogy jól járt a Globál Immo Kft. is a Magyar Postával. Az intézmény vezérigazgatósága ugyanis ettől a cégtől bérel egy hatalmas irodakomplexumot ez év októberétől az angyalföldi Népfürdő utcában, a Gateway Business Centerben. A Globál-Immót szeretik hazai vállalkozásként feltüntetni, noha a cégbírósági adatok szerint az az Uri Heller jogosult a kft. képviseletére, akinek a lakhelye és a tartózkodási helye Tel-Aviv.

A felek már aláírták a szerződést, amely szerint havonta kereken 100 millió forintot fizet a Magyar Posta az összesen 23 ezer négyzetméteres bérletért. A posta vezetése még nem tudta megnézni, milyen körülmények közé költözik majd, a kérdéses irodaépület ugyanis még nem készült el.

A sietősen megkötött szerződés egyébként tíz évre szól, ez idő alatt összesen 12 milliárd forint bérleti díjat fizet ki a Globál Immo Kft.-nek a Magyar Posta. Eredetileg egyébként egy 20 ezer négyzetméter nagyságú irodát kerestek, de a Népfürdő utcai komplexum építészeti és belső elrendezése miatt 3 ezer négyzetméterrel többet bérelnek majd a szükségesnél. Ez 13 millió forint felesleges kiadást jelent havonta. Egyszerű számítással kiderül, hogy a posta az évszázad legrosszabb üzletére készül, hiszen alig több mint négy év alatt kifizeti bérleti díjban azt, amit a székház eladásától vár. Ha a postapalotát reális áron, azaz legkevesebb 20 milliárdért adnák el, akkor sem lenne jó üzlet ezt a pénzt durván 17 évi bérletre váltani, de így vérlázítóan rossz. Olyan rossz, hogy nehéz nem gondolni a korrupció gyanújára…

Távoli paradicsom

A Fidesz szerint nemcsak az a baj, hogy a 12 milliárdos összeg sokszorosan elegendő lett volna a postapalota felújítására – egyébként is feltűnően jó állapotban van belül az épület -, de gond az is, hogy a pénz végső soron egy adóparadicsomban székelő off-shore céghez, a Guernsey szigetén bejegyzett Ablon Grouphoz kerül. A szigeten rendkívül alacsony a jövedelemadó mértéke, forgalmi és társasági adó pedig nem is létezik. Ahogy a kormány gazdasági logikája, úgy a bérletre kiírt pályázat sem fektetett hangsúlyt arra, hogy elsősorban hazai befektetők jussanak szerephez az ügyben, s a posta által kifizetett 12 milliárd forint is a magyar gazdaságba forogjon vissza.

Tomecskó Tamás, a posta szóvivője elmondta, a zrt. uniós közbeszerzési eljárás keretében keresett új irodaházat, erre bárki jelentkezhetett. A pályázatot a legjobb feltételeket, s a legkedvezőbb árat kínáló társaság nyerte meg. A jelentkezők tekintélyes mezőnyében ott voltak a Wallis, a Raiffeissen, a GLL érdekeltségbe tartozó cégek is. De az Ablon Group Limited, illetve annak magyarországi vállalata, a Globál Immo Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot. A postát nem foglalkoztatja az a tény, hogy az Ablon Group egy ismert adóparadicsomban, azaz Guernsey szigetén van bejegyezve, folytatta Tomecskó Tamás. Szerinte ez semmiféle jogi problémát nem vet fel, a postának nincs oka arra, hogy visszalépjen a szerződéstől. Az Ablont jegyzi a londoni tőzsde, és ez már önmagában is biztosítékot jelent.

Futó Barnabás ügyvéd sem lát semmilyen jogi problémát abban, ha egy vállalkozás egy úgynevezett off-shore céggel köt szerződést. Az már viszont más kérdés, hogy mit jelent ez etikai értelemben, s mennyire bántja a társadalom igazságérzetét, különösen akkor, ha az egyik szerződő éppenséggel valamelyik tekintélyes állami intézmény. Tegyük hozzá, annak az államnak az intézménye, amely újabban különösen nagy gondot fektet adófegyelemre, más kérdés, hogy a szigort a pecsenyesütők számlaadásával és a panellakók vagyongyarapodásának vizsgálatával kezdte.

No, de hol vannak a magasabb polcokon ülő illetékesek? A gazdasági minisztérium kommunikációs osztálya azt közölte a Demokratával, hogy a Magyar Posta Zrt. az ÁPV Rt. tulajdona, ezért a minisztérium nem befolyásolhatja az intézmény ingatlaneladásait. Az ÁPV Rt.. kommunikációs osztályáról pedig azt mondta lapunknak Oravecz Péter, hogy a szervezet csak a posta éves üzleti tervét tekinti át, az ingatlanok eladása a posta saját gazdálkodási körébe tartozik.

A nulla felé tartunk

Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivője szerint nemcsak a minisztériumi, kormányzati felelősök igyekeznek háttérben maradni, de az ingatlanakciókat – értsd a postapalota ügyét, vagy a kormányzati negyed pályázati eredményének kihirdetését – éppen abban az időszakban bonyolítja le a kabinet, amikor szünetel az Országgyűlés munkája. Feltűnő az is, hogy pont most dobja be a bulvársajtó azokat a gumicsontokat, mint például azokat a meztelen férfi fényképeket, amelyek állítólag egy fideszes képviselőt ábrázolnak, aki viszont azt állítja, csak a fejét montírozták a képekre, s ezért jogi úton óhajt elégtételt szerezni. A botrány tökéletesen alkalmas a közvélemény figyelmének elterelésére.

Fónagy János, az Orbán-kabinet egykori közlekedési és vízügyi minisztere szerint, ami történik, az már a Magyar Posta leépítése, a postai húzóágazatok kiszervezésének, és a posta teljes privatizációjának előkészítése. A Gyurcsány-kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy ez ellentmond a privatizáció alapvető elméletének, hiszen a rendszerváltáskor megfogalmazott tétel szerint csak a veszteségesen működő állami vállalatokat szabad magánosítani. Márpedig a Magyar Posta Zrt. 5,3 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárta a 2006-os esztendőt.

Itt már azonban nem a nyereségessé válás a privatizáció célja, hanem a baloldali elit további vagyongyarapodása. Nem véletlen, hogy a nyugati országok 30 százalékos állami tulajdonhányadával szemben a Gyurcsány-kabinet semmit sem akar központi tulajdonban tartani, az állam jelenlegi részesedése most jó, ha 10 százalék, de vészesen tart a nulla felé. A Magyar Posta egyébként nemcsak ingatlanvagyonától szeretne megszabadulni – korábban eladta már a belvárosi Főposta épületét, s a palota után várhatóan a Szugló utcai létesítményétől is megválik majd -, de számos kisebb ingatlanját hirdette meg az interneten. A posta ugyanis szeretne vállalkozásba adni ezer kispostát. A szakszervezet számításai szerint ezzel legalább tízezer postai dolgozó veszítené el az állami alkalmazottak jogait, de a bérük is jelentősen csökkenhetne. Hasonló úton járt Németországban a Deutsche Post is, ott 40-50 százalékkal lett kevesebb a kiszervezett dolgozók fizetése.

Ami pedig a posta privatizációját illeti, ebben Svédország jár az élen. Stockholm már 1993-ban privatizálta postai hálózatát, s liberalizálta a postai szolgáltatásokat. Ennek következtében a 2200 egykori svéd postahivatalból 1800 szűnt meg azóta. Most benzinkutakon, élelmiszerboltokban folyik a svéd postaforgalom. Ez azonban nem Svédország.

Sinkovics Ferenc