Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt, archív
Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke (k, kékben) és Kunhalmi Ágnes szocialista országgyűlési képviselő (j) a 21. Budapest Pride felvonulás indulása elõtt, az Andrássy úton, a Hősök terénél 2016. július 2-án
Hirdetés

Szombaton tartják meg a 28. Budapest Pride felvonulást, amelyhez a magyar baloldal ismert alakjai évről évre örömmel csatlakoznak, valamiféle népszerűséget remélve attól, hogy részt vesznek a meneten. Bár a baloldali politikusok és a szexuális kisebbségek közötti kapcsolódás nem új keletű jelenség, az utóbbi években egyre szorosabb összefonódás mutatkozik a felek között. Az LMBTQ-lobbi és -szervezetek befolyása gyakran fellelhető a baloldali pártok programjaiban, támogatásuk jeleként pedig a különböző LMBTQ-rendezvényeken – így a Budapest Pride-on, az első budapesti leszbikusfelvonuláson vagy az LMBTQ-történeti hónapon – is részt vesznek.

Persze nem volt ez másképp a 2000-es évek elején sem, amikor a Budapest Pride fesztivál elődjeinek tekinthető meleg- és leszbikusfesztiválokat, meleg és leszbikus kulturális és filmfesztiválokat, később pedig az LMBT-fesztiválokat rendre az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai nyitották meg, a néhány napos rendezvény helyszínéül pedig legtöbbször a budapesti Művész Mozi, a Bálint Ház és a Közép-európai Egyetem, a CEU szolgált. A fesztivál évről évre nagyobbra nőtt, 2018 óta pedig minden évben egy hónapon keresztül tart, sőt a vidéki nagyvárosokra is kiterjed.

Az egy hónapos pride legnagyobb eseménye ugyanakkor továbbra is a felvonulás, amelyen a nemzetközi liberális fősodor elvárásainak eleget téve az összes baloldali párt képviselteti magát.

Az elmúlt évek során a melegfelvonuláson a Magyar Kétfarkú Kutya Párt politikusai, a szocialista Kunhalmi Ágnes, Lendvai Ildikó és Gurmai Zita, a momentumos Fekete-Győr András, Kerpel-Fronius Gábor, Donáth Anna és Cseh Katalin, a DK-s Dobrev Klára, Rónai Sándor és Sebián-Petrovszki László, a párbeszédes Szabó Tímea és Tordai Bence, valamint Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is feltűnt. Érdekes a Jobbik szerepe, amely a teljes irányváltása és a baloldali összefogáshoz közeledése ellenére sokáig távol tartotta magát a rendezvénytől. Két éve azonban Bereczki Miklós, a Jobbik soroksári önkormányzati képviselője például büszkén vonult fel. Utóbb az Indexnek azt mondta, sok minden megváltozott az elmúlt években, többek között az ő véleménye is.

Korábban írtuk

Karácsony Gergely 2021-ben beszédet is mondott, amelyben kifejtette: neki kötelessége kint lenni a pride-on, mert ő Budapest szolgálója, és ha valakit bántanak ebben a városban vagy országban, akkor ő akar lenni a pajzs, a céltábla az emberek helyett. – Politikus vagyok, benne van a fizetésemben, úgyis mindenről én tehetek. Most pedig épp a melegközösség a soros célpont – fogalmazott a főpolgármester. Támogatásuk jeléül Karácsonyék minden évben kihelyezik az LMBTQ-közösség szimbólumát, a szivárványos zászlót is a Városháza homlokzatára, abban bízva, hogy egyszer majd ez is olyan magától értetődő lesz, mint két ember szerelme. A főpolgármester a most zajló 28. Budapest Pride fesztivált is ezzel a gesztussal köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a pride örömünnep, a szeretet ünnepe, a szabadság ünnepe.

Karácsony Gergellyel ellentétben Budapest korábbi főpolgármestere viszont teljesen másképp állt a rendezvényhez. Tarlós István bár nem tiltotta, ugyanakkor semmi értelmét nem látta a felvonulásnak. A korábbi városvezető 2015-ben a TV2 Mokka című műsorában a pride-ról például így fogalmazott: „Ez az egész jelenség nekem nem természetes és visszataszító. Vonuljanak fel, de nem igazán értem, ez mire jó. Ez nem méltó az Andrássy út környezetéhez.”

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.