Fidesz-kongresszus: együtt, okosan

Körülbelül háromezren gyűltek össze vasárnap a Fidesz zártkörű kongresszusára a budapesti Körcsarnokban. A kezdést megelőző beszélgetések során az izgatott suttogások arról szóltak: a Fidesz elnöke újabb fontos bejelentésre készül. A kongresszus végére kiderült, Orbán Viktor nem csupán egy újabb, Kossuth téri nagygyűlésre invitálja a szimpatizánsokat, de beszéde második felében néhány pillanat alatt megváltoztatta a még kételkedők hangulatát.

A Fidesz XIX. kongresszusának elején Gulyás Dénes operaénekes, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjének vezetésével az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt, majd Varga Mihály lépett a színpadra. A Szövetség szakpolitikusa szerint Gyurcsány Ferenc láthatóan nem érzi eléggé biztonságban magát ahhoz, hogy egyedül szálljon vitába, de mint figyelmeztetett, ez a vita nem a Legyen Ön is milliomos legújabb adása lesz: nem lehet majd telefonos segítséget kérni, a közönség azonban áprilisban mindenképpen véleményt mond.

A kongresszuson részt vettek a legnagyobb európai néppártok képviselői is. Közülük Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke és Hans Gert Pöttering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának vezetője szólt a megjelentekhez. Mindkét nagynevű politikus biztosította támogatásáról a Fideszt, és arra biztatta a küldötteket, hogy miniszterelnök-jelöltnek Orbán Viktort válasszák.

Nikolas Sarkozy, a francia OMP elnöke és Lech Walesa, Lengyelország egykori államfője levélben üdvözölte a kongresszust, míg számos európai politikus videoüzenetet küldött: így Angela Merkel, Wolfgang Schüssel, Jose Maria Aznar, Edmund Stoiber és Ivo Sanader is kifejezte abbéli reményét, hogy hazánk következő kormányfője Orbán Viktor lesz. Silvio Berlusconi így búcsúzott üzenetében: „Hajrá, Viktor! Hajrá, Magyarország!”

Miután Demjén Ferenc elénekelte a Fidesz 2006-os kampányának minden valószínűség szerint jelképévé váló, A föld könynyei című dalt, Jakab István lépett a színpadra. A Magosz elnöke szerint egy esztendeje, azóta, hogy a fővárosból a gazdák viszszatértek földjeikre, dolgoznak a saját programjukon is, amely egyben a Fidesz vidékpolitikájának szerves részét is képezi. Kijelentette, a gazdák már döntöttek: miniszterelnöküknek Orbán Viktort választják.

Kontur Pálról, a Fidesz Munkás és Alkalmazotti Tagozatának elnökéről Pelczné Gáll Ildikó alelnök elmondta, ma is kétkezi munkával keresi kenyerét. Az autószerelő tagozatvezető elmondta, a gépkocsikhoz hasonlóan „egy ország is több tízezer alkatrészből áll, és sokáig nem szól, ha baja van”. Szerinte aki csak pénzben képes gondolkozni, csupán a kötelező minimumot tűzi ki maga elé, ilyesfajta hozzáállással pedig nemhogy dolgozni, de egy országot irányítani végképp nem lehet. Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi országvezetők nem munkával, hanem pénzzel kerestek pénzt – Gyurcsány Ferenc az utóbbi tíz esztendőben naponta körülbelül egymillió forintot. Elmondta, „az MSZP a munkanélküliség pártja, Gyurcsány Ferenc pedig a csődök miniszterelnöke”.

– Letelt az éjszaka… Hajnalodik. Én hiszek a változásban. Ideje a műszakváltásnak! – zárta gondolatait Kontur Pál.

Hirt Ferenc, a Fidesz Tamásiban induló képviselőjelöltje azt állította, olyan országban akar élni, ahol nem bűn vidékinek lenni, nem kell összehúzni magunkat, s a gyermekek iskolába és nem ombudsmanhoz járnak.

– Volt négy ilyen év. Akkor a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívták – jelentette ki Hirt Ferenc. – Azt kell, hogy mondjam, van néhány hibája is, ezt ne hallgassuk el. Lassan 45 éves és még mindig csak egy felesége volt. Ráadásul 5 gyereke terheli a költségvetést, és ennek ellenére még mindig nem milliárdos.

A Dávid Ibolya ellenében induló, mozgáskorlátozott jelölt szerint a fogyatékkal élők is lehetőségre várnak, ehhez pedig Orbán Viktor személyében olyan miniszterelnök-jelöltre van szükség, aki „a versenytársai fölé képes emelkedni, Magyarországot tényleg sikertörténetté tudja alakítani, és egy új sikerkorszakba képes átvezetni az országot”.

Dr. Csókay András idegsebész szerint az utóbbi hatvan esztendő alatt eddig csak kétszer négy olyan év adatott meg, amikor a magyarok azt érezhették, hogy vezetőik valóban szeretik őket és törődnek velük, a jelenlegi országvezetők azonban rendszeresen megsértik az Istent tisztelő embereket.

Császár Angela színművésznő megrázó vallomása sok jelenlévőnek könnyeket csalt a szemébe. Elmesélte, hogy főiskolásként miért nem fogadta el az életet, s mikorra már lett munkája, párja és otthona, ideje nagy részét azzal töltötte, hogy kórházról kórházra járt, mígnem 42 esztendős koráig kellett várnia a gyermekáldásra. Szerinte arra a politikai erőre kell szavazni, amelyik kiáll az élet és a jövő mellett.

– Mindenkinek el kell menni szavazni, és meg kell győznünk az embereket, hogy ne Barabást válasszák, hogy ne őt váltsák ki Pilátustól, hanem Jézust, a fényt, a világosságot és az életet – mondta a színművésznő.

Nemeskürty István kiemelte: olyan kormányra van szüksége hazánknak, amelyik „nem döcögteti végig a nemzetet kátyúról kátyúra, egy bizonytalan jövő felé”.

– Kívánom, hogy Orbán Viktorral együtt és irányításával – Madách Imre szavait idézve – „bátran és győzelmi hittel lépjünk egy új korszakba” – mondta a volt millenniumi kormánybiztos.

Makovecz Imre levelében azt állította, ma a Kárpát-medencében Orbán Viktornál nem tud jobb vezetőt, aki átsegítheti a magyarságot Európa nehéz évein, Raksányi Gellért, a Nemzet Színésze pedig Gárdonyi Gézától idézte Dobó imáját: „Istenem, Te látod a mi kis romladozó várunkat, s benne ezt a maroknyi elszánt népet. A Te nagy mindenségedben kicsi semmiséged a földi világ. De minekünk ez a mindenségünk. Ha kell a mi életünk, vedd el Uram tőlünk. Csak ez az ország maradjon meg, ez a kis Magyarország. Mária, Jézus anyja, Magyarország védőaszszonya. A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul. Könyörülj érettünk! Szent István király, nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet. Mozdulj meg mennyei sátorodban. Borulj az Isten lába elé. Isten, Isten legyen a szíved a miénk!”

Balogh Gábor olimpikon az élsport támogatására kérte a leendő Orbán-kormányt.

Eperjes Károly szerint az utóbbi 18 évben sokat változott a Fidesz: „liberális nemzeti pártból egyetemes szövetséggé” vált, s számára „evidens”, hogy részt vesz a kongresszuson. Hozzátette azonban, hogy az Orbán-kormány sok hibát is elkövetett: így például nem mindig kezelte a kommunikációt úgy, ahogy kellett volna, és sok alapvető kérdést nem tudott tisztába tenni, mert ehhez kétharmados többségre lett volna szüksége.

– 2001. augusztus 15-én az akkori jobboldali kormány a legfontosabbat azonban elintézte: fölajánlották újból ezt az országot Márián keresztül az Istennek. Volt ezer évünk. Nincs a világtörténelemben még egy olyan uralkodó, aki szakrálisan és jogilag fölajánlotta volna a nemzetét, magyarokat, cigányokat, svábokat, zsidókat, tótokat, ruténokat, jászokat, kunokat, horvátokat, szerbeket. Nincs még a világtörténelemben, aki fölajánlotta volna, csak Szent István – tette hozzá Eperjes Károly. – Adja Isten, hogy minél többen mellénk álljanak a zarándokúton, mert céllal zarándokolunk. A vándorúton egyébként csak lődörgünk. Elég volt a lődörgésből! A mi eszközeink végtelenek! Tessék használni, van még idő!

Ezután a miniszterelnökhelyettes-jelöltnek 1211 szavazattal megválasztott Mikola István osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A remek humoráról is ismert szakpolitikus egyetértett Eperjes Károllyal: több alapvető dolgot nem tudtak elintézni az Orbán-kormány korábbi négy esztendeje alatt. Szerinte ezekhez elsősorban a nemzetlélek energiatartalékainak növelésére lesz szükség; így fontos megerősíteni a nemzeti identitást, a szolidaritást, a családokat és a hitet.

– Az életben működnek olyan spirituális erők, erőforrások, amelyeket a magyar nemzet ma nem aknáz ki, amelyekben az óriási tartalékok rejlenek a nemzettudat-formáláshoz és a boldogabb jövőnkhöz. Ezekről a dolgokról nehéz ma beszélni, hiszen mit látunk a televízióban? Madárinfluenzát például. Látjuk a három tenort, megjelennek, oltatják magukat állatbetegség ellen, állatvakcinával. Az egyik kedves, a televíziót velem együtt néző barátom azt mondta, persze, hogy oltatják magukat, mert már megtollasodtak – jelentette ki a résztvevők ovációjától kísérve Mikola István. – Nem ment meg bennünket a gyávaság, a paraván mögé történő elbújás semmitől sem. Ki kell állni, mert nagy kérdésekről van szó, meg kell próbálnunk nyerni, de nemcsak négy évre, hanem húsz évre legalább! Mert ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, akkor húsz évre minden eldőlne ebben az országban!

A lehetséges miniszterelnök-jelölt megválasztása miatt sem izgulhattunk túlzottan, ám mégis kitörő ünneplés fogadta a bejelentést, amelyből kiderült: a küldöttek 1342 érvényes szavazatából 1334-gyel ismét támogatták a Fidesz elnökét. Az örömteli tetszésnyilvánítás közepette a színpadra lépő Orbán Viktor biztosította a megjelenteket:

– Számíthattok rám, közösen meg fogjuk csinálni!

A Fidesz elnöke beszéde első részében az ettől a naptól fogva az internetről is teljes egészében letölthető választási program megszületéséről számolt be. Ahogy az utóbbi hetekben már hallhattuk tőle, a program alapját az utóbbi években végzett konzultációk jelentették, ezért szerinte „ez az első könyv, amelynek 3 200 000 szerzője van”. Szerinte négy esztendővel ezelőtt fájdalmas kérdéssel szembesült a polgári oldal; meg kellett fejteniük, miért nem kaptak lehetőséget arra, hogy folytathassák a polgári Magyarország építését. Azt állította, a „politikai válasz” az, hogy az ellenféllel való hadakozás közepette nem vették észre, milyen messze került a politika az emberektől.

– Magyarázatunk lehet, mentségünk nem – állította Orbán Viktor, majd felidézte, hogy az elmúlt négy évben hogyan frissítették fel a magyarországi demokráciát; szóba került a Szövetséggé alakulástól kezdve az évértékelő beszélgetéssorozatokon át a határon túli magyarok képviselőivel folytatott egyeztetésekig sok minden. Emlékeztetett arra, a választási program összeállítása mindvégig a nyilvánosság előtt folyt, s külön köszönetet mondott azoknak a baloldali érzelmű embereknek, akik „nem zárták be az ajtót” előttük, és hajlandók voltak megosztani véleményüket.

A Fidesz miniszterelnök-jelöltjének beszéde ennél a pontnál fordulatot vett, és a jelenlévők látható elégedettségére innentől fogva Orbán Viktor továbbra is bölcsen, ám igen keményen fogalmazott szocialista kihívójával és a jelenlegi kormányzattal kapcsolatban.

– Az egész ország másfél éve azt figyeli, hogy egyik honfitársunk keresi önmagát. Keresi a helyét a világban. Néha fiatal próbál lenni, néha idős. Néha szegény, néha gazdag. Néha üzletember, néha politikus. Néha szociáldemokrata, néha liberális. Néha nyájas, néha goromba. Olykor lépeget, máskor elbotlik. Aztán bocsánatot kér, majd táncra pendül, néha lát valamit, néha hisz valamit, néha akar valamit. Egy ember, egy műsor, egy szavazat – kezdte sarkos véleményét a szocialista kormányfőről. – Meggyőződésem, hogy honfitársunk segítségre szorul, és nekünk segíteni is kell, hogy megtalálja önmagát és helyét a világban. De azért ez mégsem lehet egy egész ország négyéves programja!

Miután ismét megerősítette korábbi vállalását, amely szerint a jó dolgokat nem tervezik megváltoztatni, kijelentette:

– Azért nem olcsóbb ma tíz százalékkal az elektromos áram, azért nem valósult meg a járulékcsökkentés, az otthonteremtés költségeinek jelentős mérséklése azért maradt el, azért nincs garanciatörvény, azért nő tovább a gáz és a gyógyszerek ára, mert a jelenlegi miniszterelnök minden javaslatunkra nemmel válaszolt. Nemet mondott a gázár csökkentésére, a gyógyszerár csökkentésére, a villanyár csökkentésére, az otthonteremtésre, a gyermekek utáni adókedvezményre, a munkahelyi garanciára, a 14. havi nyugdíjra, a kórházak védelmére, és nemet mondott a határon túli magyarokra is. Hiába, nehéz a szocialisták észjárását követni.

Az Új Széchenyi Terv ismételt bemutatása után felhívta a jelenlévők figyelmét: mindenkinek van otthon olyan családtagja, akinek köszönetet kell mondania azért, hogy a politikában való részvételét támogatja és mellette áll, majd egy szál sárga rózsát adott az első sorban ülő feleségének, Lévai Anikónak.

Beszéde utolsó tíz percében még az eddigieknél is markánsabb hangot ütött meg.

– El kell mondanunk, hogy sikertelen négy év áll Magyarország mögött. Nem sikerült megvalósítani a közös célokat, azokat a közös célokat, amelyekre négy éve igent mondtak az emberek. Az emberek egy élen járó országra szavaztak, és hazánk ma sereghajtó. Ki kell mondanunk, ilyen sikertelen, ilyen hangos, de egyúttal ilyen sikertelen, ennyire tehetetlen kormánya régen volt már Magyarországnak. Még a megelőző rendszerben sem volt, mert ott legalább csínjával bántak a helyzetértékeléssel. Ott nem mondták nekünk, amikor baj volt, hogy dübörög a gazdaság. Nem mondták azt, hogy bennünket irigyelnek a spanyolok, a németek és a franciák. A demokráciában eddig egyetlen kormány sem vette magának a bátorságot, hogy így lenézze és megvesse a saját népét. Hogy olyanokat mondjon a magyaroknak a saját életükről, amiből egyetlen hang sem igaz. Ez most fordult elő először a magyarokkal. Mondjuk ki egyenesen: az elégedetlenségért, a felháborodásért, a miniszterelnök útját kísérő érzelmekért maga a miniszterelnök a felelős. Mindenkit megsértett! Mindenkit kioktatott! Mindenkit megbántott, és most ő akarja eljátszani a megbántott ember szerepét. Min csodálkozunk akkor, ha erős érzelmek kísérik őt útjain? Gondoljatok arra, hogy ahol mi járunk, ott béke van, nyugalom, higgadt számvetés, együttgondolkodás, ünnepek, zászlók, és a közös jövő tervezése. Gondoljatok arra, mindig gondoljatok arra, hogy ahol mi járunk, csodák csodájára, ott együttműködés szokott születni. Az egyenes beszéd jegyében azt is ki kell mondanunk, hogy Magyarországnak elege van abból, hogy a miniszterelnök mindenkit kioktat, lekezel, és mindig mindenkinél mindent jobban tud. És ha bírálattal találkozik, mint legutóbb a Gazdasági Kamaránál, akkor hisztivel válaszol. Ez a viselkedés nem fogadható el, mert méltatlan a Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnökéhez. És beszéljünk arról is egyértelműen, hogy az emberek szeme előtt világos nappal folyik a közvagyon fondorlatos elhordása az utolsó napig. Kár érte a közvagyont, az államot, a magyar embereket, miközben a spekulánsok irdatlan luxusprofitot kasszíroznak be kormányzati segédlettel. Ezt sem fogjuk tűrni! Egyre szaporodnak azok a kormányzati nyilatkozatok is, amelyek bennünket akarnak kioktatni demokráciából. A végén, ha nem figyelünk, még oda fogunk jutni, hogy a pártmunkásokból lett milliárdosok akarnak nekünk leckét adni demokráciából, munkából és becsületből. Ez azért mégis több a kelleténél. Mi nem ítélkezünk mások felett. Felettük se ítélkezünk, de a mértéktartás és a helyes önismeret erényét ajánljuk a luxusbaloldal figyelmébe. És végül hatodikként: nevezzük nevén a gyereket! A luxusbaloldal vezére ideges és fenyegetőzik. Kommandósokat vezényelnek ki az ünnepi gyűlésekre! Rendőri erődemonstrációkat tartanak! A vak is láthatja: azért fenyegetőznek, mert ránk akarnak ijeszteni. Meg akarnak félemlíteni bennünket. Arra kérek mindenkit, kedves barátaim, hogy ezt ne engedjük! Higgadtan, nyugodtan, de mondjuk ki, ezt nem fogjuk megengedni! Ezért úgy, ahogy az hozzánk illik, arra kérek mindenkit, aki félelem nélküli Magyarországon szeretne élni, jöjjön el az ország minden pontjától Budapestre, a Kossuth térre április 2-án! Mindenki, aki tud, legyen ott a Kossuth téren, hogy kiálljunk a béke, az egyetértés és a jóakarat értékei mellett. Április 2. legyen a magyar szolidaritás napja. Igen! Magyar siker és szolidaritás, cselekvő nemzet, jó választás, jobb élet, munka, otthon, család, jókedv, emberség és tetterő. Így fogunk győzni, kedves barátaim!

A budapesti Körcsarnokból ezrek távoztak megújult optimizmussal. Ezen a napon olyan lelki muníciót kaptak, amelynek segítségével tudják, sikerülhet. Együtt, okosan.

Somorjai Viktória