Fotó: MTI/Illyés Tibor (archív)
Hirdetés

Palkovics László a Pannon Egyetemen tartott előadásában kiemelte: a mesterséges intelligencia használata számos erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani.

Kitért arra: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a GDP-hez.

A kormány jóváhagyását követően a kormany.hu-n is megismerhető lesz a Mesterséges intelligencia stratégia.

Szerinte a kreatív ipar részeként működő mesterséges intelligencia térhódítása felveti a kérdést, hogy veszélyként vagy lehetőségként tekintsünk-e erre a folyamatra. Lehetőséget adhat az ember számára például arra, hogy olyan dolgokkal töltse az időt, amellyel nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani.

Közölte: számos felhasználási terület létezik, egyebek mellett az arcfelismerés, az állapotfelmérés, a röntgen, a hazugság felismerés, a meghibásodásra utaló zajok azonosítása mezőgazdasági gépeken, zene írása, festmények készítése, versírás, önvezető járművek megjelenése – mind olyan terület, ahol jelen van a mesterséges intelligencia.

Palkovics László a jövő mobilitási kérdéseiről és kihívásairól szólva arról beszélt, hogy a MI közlekedésben való alkalmazása kiküszöböli az emberi tévedéseket, kényelmes, időtakarékos utazást biztosít, valamint hozzájárul az üzemanyag fogyasztás csökkentéséhez is.    

Hozzátette: felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy el szabad-e venni a vezetés élményét az önvezető autók tulajdonosaitól, valamint nem elhanyagolható kérdéskör az sem, hogy mi lesz a döntés alapja, amikor egy veszélyes közlekedési helyzetben két rossz döntés között kell választani.    

Egyes szakmák és állami szolgáltatások területén is egyre nagyobb teret hódít a MI – fűzte hozzá.    

A Mesterséges Intelligencia Stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott, egyebek mellett tartalmazza az adat törvények módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel valamint az infrastruktúra – fejlesztéssel és rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel.