Pártprogramok tükörben, avagy ahogy az MSZP a Fideszt másolja

Erős köztársaság, sikeres Magyarország. Ezt a címet adta az MSZP a 2006-os választási programjának. A 35 oldalas terjengősen semmitmondó szöveg nagy része az elmúlt négy év sikertelenségét igyekszik palástolni, a jövőre nézve javarészt nélkülözi a konkrét célkitűzéseket csakúgy, mint a számszerűsített vállalásokat, az elvétve előforduló konkrét ígéretek pedig a Fidesz Cselekvő Nemzet Programjából plagizált, azzal koherens vállalások. Elolvasása után az ember nem lesz okosabb, mert nem tudja meg belőle, hogyan képzeli el az MSZP a jövőt. Prioritások, célok és az elérésükhöz szükséges célirányos cselekvés helyett a szocialisták 2006-ban is mindenkinek ígérnek valamit…

Jelmondatok. „Biztonság, igazságosság, bátorság. Kevesebb teher. Nem szabad megállni. Bátorság.” Cselekvésre utaló szavak cselekvési terv nélkül. A dinamikus kormányzás látszata. Ígéretek számok nélkül.

„Fejlesztettük… javítjuk… fejlesztjük… gondoskodunk… folytatjuk… támogatjuk… korszerűsítjük… felszámoljuk… megteremtjük… megóvjuk… kidolgozzuk… megvalósítjuk… teljesítjük… kiteljesítjük… elkezdtük… fenntartjuk.”

Ha a programot tanulmányozó, még mindig bizonytalan szavazó a harmadik bekezdés elolvasását követően felhagy a program további tanulmányozásával, az minden valószínűség szerint annak köszönhető, hogy ekkora közhelygyűjteményen még a választások hajrájában sem képes végigrágni magát…

De kinek szól és mit ígér a szocialisták választási ígérvénye? Mindenkinek szól. Például az orvosoknak, a nővéreknek. A pedagógusoknak. A hatodik oldalon megtudhatjuk, hogy a szocialisták és a szabad demokraták „soha nem látott mértékben” emelték az orvosok, a nővérek és a pedagógusok bérét. A soha nem látott mérték pontosan 50 százalék volt, amelynek a kifizetését a kormány a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatokra hárította. A következmények, a tömeges óvoda- és iskolabezárások, a kórházakban a gyógyszer-, a műszer- és az orvoshiány, a nővéreknek a megígért, ám elmaradt hűségjutalom valóban soha nem látott mértékű zavarokhoz vezetett. Az elmúlt négy évben változatlan számú gyerek mellett több mint 150 állami, önkormányzati óvoda szűnt meg.

Csökkentettük az áfát – hirdeti a program. Igaz. A 25 százalékos áfakörbe tartozó termékek és szolgáltatások esetében 20 százalékra. Ez az áfatartalom azonban még mindig a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unió országaiban, és példa nélküli, hogy az állam a visszaigényelt áfát visszatartsa, hatalmas lökést adva a körbetartozó vállalkozók egymást feldöntő dominójának.

A munkanélküliség orvoslására nem fogalmaz meg a program átfogó stratégiát. Nem mondja meg, miként kívánja lefékezni a negatív tendenciát: „A következő években elinduló fejlesztések 200 ezer többlet munkahelyet hoznak létre”. Szándékosan kerülik az „új munkahely” kifejezést. Óvatosan fogalmaznak. A többlet munkahely tehát a létrejövő és a megszűnő munkahelyek pozitív egyenlege. A kormányzati kudarcot palástolandó (a 2002-ben megígért 400 ezer új munkahellyel szemben 445 ezer állástalan), az újabb ígéretek már „többlet munkahelyről” szólnak, amely kifejezést a Cselekvő Nemzet Programjából kölcsönözhette a szocialisták választási programírója.

Az infrastruktúra fejlesztésének szánt fejezet is megreked a fázisok szintjén, és nem határozza meg a prioritásokat még az ágazaton belül sem. „A széles körű együttműködéssel kidolgozott nemzeti fejlesztési terv keretében elsősorban közút- és vasútfejlesztésre (…) fordítjuk az unió által nyújtott, ugrásszerűen bővülő forrásokat.” Hisz más már nem is maradt. A repteret eladták, a folyamhajózást elkótyavetyélték, a Szabadkikötőt folyamatosan árulják, más közlekedési ág pedig már nincs. „A fejlesztések révén a környezetbarát vasúti közlekedés visszanyeri korábbi jelentőségét, és biztosítja az ország tranzit szerepének megerősítését.” Feltéve, ha nem kerülik ki hazánkat Szlovákián vagy Szlovénián keresztül, mivel évek óta nem jut pénz a pálya korszerűsítésére. A bevallottan 81 milliárdos veszteséget elkönyvelő MÁV-nál a korszerűsítés helyett a botrányokról és az egymást váltó vezérigazgatók busás végkielégítéséről szólt az elmúlt négy év, miközben a teherfuvarozási üzletág privatizációjának veszélye mindvégig ott lebegett az elkeseredett vasutasok feje fölött. A Fidesz programja egyértelműen leszögezi, a magyar vasút a magyar állam tulajdonában marad.

Merész vállalást fogalmaz meg az MSZP-program az euró bevezetésének dátumát illetően. A nemzetközi hitelminősítő intézetek leminősítése, az óriási államháztartási deficit és a forint zuhanása ellenére a szocialisták ígérik, hogy 2008-ban teljesítik az európai monetáris unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi követelményeket, és ezzel létrejönnek az euró bevezetésének közgazdasági feltételei.

Eszerint igaz lehet a hír, amit a Q8 fedőnevű pénzügyminisztériumi munkatárs közzétett a Világgazdaság internetes fórumán. Hogy új megszorító csomag és kétszázezer közalkalmazott elbocsátására készülnek a szocialisták. A jelenlegi költségvetési hiány mellett ugyanis az euró (korábban még népszavazási kérdésként is felmerülő) 2008-as bevezetése egyszerűen lehetetlen.

„A szociális biztonság, a nyugdíjak és az egészségügy biztonságos finanszírozása mellett mérsékeljük a társadalombiztosítási terheket” – áll a szocialisták programjában azt követően, hogy Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz választási győzelme esetén 2006. július 1-jétől a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra csökkenti a tb-járulékterhek mértékét. A felelőtlenséggel vádaskodó szocialisták utóbb mégis bevettek egy hasonló programpontot is választási ígérvényükbe… Ugyanez mondható el a hazai kis- és középvállalkozások támogatásáról. Az elmúlt 4 évben a nagytőke és a pénzvilág szereplőit támogató kormány mit sem törődött a hazai vállalkozókkal, a pályázati pénzek és az áfa visszatartásától volt hangos a közélet.

„Versenyképes helyzetbe hozzuk a hazai kis- és középvállalkozásokat, javítjuk működési feltételeiket” – hirdeti a program.

Feltőkésítésüket a szocialisták a vállalkozókat segítő bankon keresztül képzelik el. Kedvezményes hitelkonstrukciókkal és információkkal enyhítenék a tőkehiányt. Ezzel szemben a Fidesz Cselekvő Nemzet programja döntően vissza nem térítendő támogatásokkal, hitelgaranciával és visszatérítendő tőkejuttatásokkal akarja megerősíteni a kis- és középvállalkozásokat. A szocialisták nem ígérnek vissza nem térítendő támogatásokat.

A mezőgazdaság helyzetéről szólva az MSZP programja úgy ítéli meg, hogy az elmúlt években javult az agrártermelés hatékonysága és jövedelmezősége, és kifizették az uniós és hazai támogatásokat. A tények azonban mást mutatnak. A földalapú támogatások visszatartása és a gazdák ellehetetlenítése 2005-ben az elmúlt 15 év legnagyobb gazdademonstrációjához vezetett. A kormány a Magosz számításai szerint a nemzeti támogatások kifizetése terén közel egy év elmaradásban van.

A szocialisták választási programjának egyik legnagyobb ellentmondása, hogy az Európai Unió agrár-versenyképességét javítaná a világ más térségeihez képest, miközben azonos versenyfeltételeket teremtene az egyes EU-tagországok agráriumai és a hazai agrárszereplők között, tudomást sem véve arról a tényről, hogy az EU a magyarországi mezőgazdaság fejlesztésében kifejezetten ellenérdekelt. Ezzel burkoltan ismét a nagybirtokrendszer sokat bírált, egyoldalú támogatása mellett foglal állást…

A Fidesz programja egyértelműen fogalmaz: a termőföld maradjon magyar tulajdonban. Egyszeri, átfogó gazdahitel-átütemezési programot és hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású gazdahiteleket tart szükségesnek, kiemelt támogatásokkal növelné az állatlétszámot, tiltja a génmódosított fajták termesztését, amelyet törvénybe is foglalna.

Az otthonteremtési programok a szocialisták elképzelései szerint kizárólag az átlagos vagy az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők számára adnak többletet, így a rászorultabbak élethelyzetén javítanak. A Fészekrakó program tapasztalataiból kiindulva azonban, amelyről az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése megállapította, hogy az érdeklődőknek csak mintegy 11 százaléka tudta igénybe venni a magas törlesztőrészletek miatt, épp a rászorulók és a fiatalok nem tudnak élni a szocialisták otthonteremtési lehetőségeivel.

A Fidesz programja konkrét és kézzel fogható megoldásokat tartalmaz. A devizahitelezésnél biztonságosabb, forintalapú hitelkonstrukciót vezet be, növelni szeretné a lakáshitelek adókedvezményét, és 5 százalékra csökkenti a szociális célú lakásépítés, illetve a felújítás áfáját. A panelházak mellett a más jellegű társasházak és családi házak nyílászárócseréit is támogatja. Az MSZP programja az egészségügy átfogó átalakítását és biztosításalapúvá tételét célozza. A Fidesz programja leszögezi, az egészség nem üzlet, a kórházak nem eladók, mint ahogy a gyógyszertárak sem. Vállalják, hogy fejlesztik a sürgősségi ellátást, hogy a mentő az ország bármely pontjára 15 perc alatt odaérjen.

Az MSZP új alkotmány elfogadását tartja szükségesnek. Tény, hogy a ma hatályos Magyar Alkotmány a számos módosítás ellenére az 1949. évi XX. törvényként a sztálini alkotmány hű másolata, jogilag tehát Magyarországnak nincs új alkotmánya. A Fidesz kormányzása négy éve alatt többször tett kísérletet arra, hogy az ezeréves államalapítás évfordulójára az Országgyűlés új alkotmányt fogadhasson el. Az akkori ellenzék azonban nem volt partner ebben. Most mégis ők írnának új alkotmányt…

A Fidesz programja 57 konkrét, számszerűsített vállalást tartalmaz. Az MSZP programjában szereplő konkrét vállalások száma mindössze nyolc, miközben a programszöveg terjedelme a Cselekvő Nemzet Programjának több mint kétszerese. A terjengős körmondatokban hemzsegnek a Fidesztől kölcsönvett szavak: a szolidaritás, a munka, a biztonság, a család, a felelősség, a nemzet kifejezések. Az MSZP célja nyilvánvaló: az összemosás, a megkülönböztethetetlenség, a mindegy-kire-szavazol érzetének keltése a választóban. Ám arra ezúttal gondosan ügyeltek, hogy 2006-os ígéreteiket a lehető legáltalánosabban fogalmazzák meg, hogy később ne lehessen őket számon kérni…

Hernádi Zsuzsa