Elnyomó brüsszeli demokrácia
A folyamatban lévő uniós jogalkotási folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy Brüsszel elvegye a tagállamok maradék szuverenitását is, és a választók akaratát semmibe véve Brüsszelből lehessen diktálni, milyen politikát valósítanak meg a tagországok – hangzott el az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján, amelynek témája „Brüsszel legújabb szervezett támadása hazánk ellen” volt.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a szervezet sajtótájékoztatóján elmondta, az Európai Bizottság 2020 végén tette közzé a több rendelettervezetből és jogszabály-módosításból – digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, politikai reklámokról szóló rendelettervezet, európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálytervezet, a választási szabályokról szóló jogszabálytervezet – álló demokráciacsomagját, amely egy új demokrácia-felfogást, egy elnyomó demokráciát szeretne a tagállamokra kényszeríteni.
– Ez a szellemiség az unió alapítása óta jelen van. Az Európai Bizottság – az Európai Bírósággal karöltve – mindig is élharcosa volt a föderalizmusnak. Az Európai Bíróság már deklarálta az uniós jogok elsődlegességét a nemzeti jogokkal szemben, amivel a nem uniós hatáskörbe tartozó ügyeket is megpróbálják kivenni a tagállami hatáskörből.
Kovács István szerint a jogállamiság fogalmát hamarosan a demokrácia váltja fel, ami azt jelenti, hogy Brüsszel határozza meg, mi számít demokratikusnak és mi nem. Így ha a demokráciacsomagot elfogadják, a gyermekvédelmi törvényre elég lesz Brüsszelnek azt mondania, hogy az nem demokratikus, és aki a gyerekek pártján áll, az antidemokratikus. A demokráciacsomaggal a magyar választási törvényekbe is beleszólhatnak, például eldöntik, jogszerűtlen volt-e kampány, a választások eredményét pedig egy brüsszeli testület szentesítené.
– Ez a választói akarat semmibevétele, amely példátlan Európa történetében, és mindezt a demokrácia jegyében teszik – jelentette ki.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint a demokráciacsomag az Ursula von der Leyen által vezetett bizottság legfőbb terméke, amelyet összehangolt jogalkotási folyamatokkal a ciklus végéig terveznek keresztülvinni.
– Többször bebizonyosodott: a válsághelyzeteket az unió nem arra használja, hogy a válságot megoldja, hanem hogy a válság égisze alatt föderalista elképzeléseket juttasson érvényre. Az orosz-ukrán háború alatt is a demokráciacsomaggal vannak elfoglalva, kihasználják, hogy az európai közfigyelmet elvonja a háború – mutatott rá.
Kovács Attila kitért arra, hogy a rendelettervezet a politikai reklámokat szolgáltatásként értelmezi, így a szolgáltatások szabad áramlásának elve miatt az uniónak beleszólási joga lenne a politikai hirdetésekbe. Sőt, az EP egyik jogszabály-módosító javaslata szerint harmadik országok is finanszírozhatnak politikai kampányokat és reklámokat az EU-ban, amely szerinte „a dollárbaloldal kampányfinanszírozási technikájának európai szintre való átültetése.”
Hozzátette, azt is Brüsszel szeretné meghatározni, mi a valós és mi az álhír, így az illegális migráció vagy a genderlobbi veszélyeire figyelmeztető reklámokat betilthatják, mert nem felelnek meg a pártatlan tájékoztatás követelményeinek. Az európai médiahelyzetről szóló jogszabálytervezet pedig létrehozná az Európai Médiahatóságot, hogy Brüsszel beleszóljon a tagállamok médiapiaci és tulajdonviszonyaiba.
Az EP-választási szabályokat a transznacionális listákkal írnák át, amely azt eredményezné, hogy a magyar választók nem szavazhatnának magyar politikusokra, a magyar érdekeket német, francia vagy svéd politikusok képviselnék. A csúcsjelölti rendszert is kivennék a tagállami hatáskörből, így az EB elnökéről nem a tagállami vezetők, hanem az európai pártcsaládok döntenének. A digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabálytervezet jogosítványokat adna a nagy amerikai internetes tartalomszolgáltatók kezébe, amelynek köszönhetően „önjelölt cenzorok” mondhatnák meg, mi számít elfogadható tartalomnak.
– A demokráciacsomag bekerül a politikai alku folyamataiba, és Brüsszelnek zsarolási potenciált biztosít: aki nem fogadja el, annak számolnia kell a következményekkel, például az uniós források megvonásával. Ami most jogállamisági eljárás, az néhány év múlva demokrácia-eljárás lesz, ami most jogállamisági jelentés, az pedig demokrácia-jelentés lesz – hívta fel a figyelmet Kovács Attila.
A Demokrata kérdésére, miszerint milyen szakaszai vannak a demokráciacsomag elfogadásának, Kovács István elmondta, a javaslatokat az Európai Bizottság nyújtja be, ezekről aztán az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának kell megállapodásra jutnia. Hozzátette, van olyan javaslat, amelyet miután mindkét testület megtárgyalt, az EP radikálisabb módosító javaslatokkal egészített ki. A demokráciacsomag egyes jogszabályait nem lehet az alapítószerződés-módosítás nélkül elfogadni, amely egyhangú döntést igényel a tagállamok részéről. Az alapítószerződés módosítását Magyarországon az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia, más tagállamokban népszavazás dönt erről. Kovács Attila megjegyezte, ha a demokráciacsomag akár egyetlen eleme is megvalósul, az is komoly eredmény a föderalisták számára, ha pedig minden javaslatot elfogadnak, azzal gyakorlatilag létrejön az Európai Egyesült Államok.