Hirdetés

Gulyás Gergely példaként a nemzetiségeket, így az ott élő magyarságot is hátrányosan érintő döntéseket, valamint az ukrajnai korrupció helyzetét említette. „Egyet kell értsünk Juncker korábbi európai uniós biztossal, aki azt mondja, hogy Ukrajna felvétele óriási hiba és tévedés lenne” – fogalmazott, hozzátéve:

Jean-Claude Juncker szerint Ukrajna „totálisan korrupt és nem érett az uniós tagságra”.

A miniszter hozzátette: Magyarországnak régóta világos álláspontja van az Európai Unió bővítését illetően, amely szerint először a folyamatban lévő bővítéseket kell végrehajtani.

Az Ukrajnának ígért uniós támogatások kapcsán Gulyás Gergely rögzítette, nincs szükség arra, hogy a támogatás mögött közös hitelfelvétel álljon.

Amikor a helyreállítási alapról döntöttek, akkor egyetértés volt az unióban arról, hogy a közös hitelfelvétel „egyszeri eszköz”. A magyar kormány akkor sem támogatta a közös hitelfelvételt, úgy fogadta el, hogy parlamenti határozatban rögzítette: a hitelfelvétel „egyszeri, meg nem ismételhető eszköz” – emlékeztetett a tárcavezető.

„Olyan megoldást kell találni Ukrajna támogatására, amely egyfelől nem veszi el a következő Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak az ezekben a kérdésekben történő érdemi döntés lehetőségét, másrészt nem vezet közös hitelfelvételhez” – magyarázta. Jelezte, az EU-nak volt stratégiája Ukrajnával kapcsolatosan, ez azonban megbukott, úgyhogy stratégiai áttekintésre van szükség.

Megjegyezte, a nemzeti konzultáció jó lehetőség arra is, hogy a magyar választópolgárok véleményt mondjanak Ukrajna támogatásáról, uniós tagságáról, a fegyverküldésekről vagy az onnan érkező gabonaszállításokról is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a belpolitikai témákra kitérve arról beszélt, legkésőbb novemberre elérhetővé válik az infláció egy számjegyűre történő csökkenése Magyarországon. A politikus közölte, péntek délutánra lesz meg a Központi Statisztikai Hivatal októberi inflációval kapcsolatos adata, amely várhatóan 10 százalék körül alakul. Ez decemberre tovább fog csökkenni, az év végére pedig valamivel 7 százalék feletti érték várható.

Gulyás Gergely felidézte, az orosz-ukrán háború számtalan negatív következménnyel járt az európai és a magyar gazdaság számára, utóbbinak az elmúlt időszakban az infláció volt a legnagyobb ellenfele, a kormány azonban a nehézségek ellenére is tudja tartani a korábban tett vállalását.

Jelentős minimálbéremelés jön

A miniszter beszélt arról is, hogy a héten megjelent OECD-adatok szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 második negyedévében, az adatok szerint augusztusban és szeptemberben a bérek emelkedése meghaladta az inflációt.

Jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, az emelések mértéke „a legpesszimistább számítások szerint is” messze meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja – közölte a politikus. Megjegyezte, a 2024-es év a béremelkedések és a gazdasági növekedés éve lesz. Utóbbi az előrejelzések szerint a régióban Magyarországon lesz a legnagyobb.

Titkosszolgálati jelentés

Az illegális bevándorlással kapcsolatban arról beszélt, titkosszolgálati jelentések szerint egyre agresszívebben lépnek fel a déli határnál a migránsok, a határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. Gulyás Gergely hangsúlyozta, míg egyre több, a „józan ész irányába mutató” kijelentés hangzik el egyes uniós politikusoktól és országok vezetőitől ebben a kérdésben, addig az Európai Unió jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet.

„Erre jó példa, hogy Magyarországgal szemben még mindig bírósági eljárás folyik a hatékony határvédelem miatt, és nagy valószínűséggel Brüsszel napi bírságot akar fizettetni Magyarországgal, mert a migránsokat a határon megállítjuk és megfékezzük” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, ez a magyar kormány számára elfogadhatatlan, és ebben alapvető változásra van szükség európai és nemzeti szinten is.

Korábban írtuk

Elmondta, a migrációra tekintettel döntött a kormány szerdai ülésén az idegenrendészeti törvény szigorításáról, amelynek továbbra is a „Magyarország a magyaroké” a legfontosabb vezérelve. A jogszabály szigorúan szabályozza, milyen jogcímeken lehet az országban tartózkodni, ezek pedig meghatározott időre szólnak, automatikus meghosszabbítására egyetlen esetben sincs lehetőség – rögzítette.

„Ha valaki nem magyar állampolgárként a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy a törvényeket nem tartja be, akkor azt azonnal ki kell toloncolni, el kell távolítani az országból” – jelentette ki Gulyás Gergely, megjegyezve, külföldi csak a magyar állam által elfogadott célból és jogcímmel, meghatározott ideig és feltételekkel tartózkodhat Magyarországon.

Hozzátette, ez az irányelv akkor is, amikor az idegenrendészeti törvény külföldiek munkavállalását szabályozza, azaz vendégmunkás csak akkor „kerülhet szóba” a magyar munkahelyeken, ha nincsen magyar munkavállaló.

„Továbbra is úgy határozzuk meg a vendégmunkások legmagasabb számát, hogy nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint amennyi betöltetlen álláshely van” – egyértelműsítette a miniszter.

Digitális állampolgárság

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, hogy várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Szavai szerint a cél az, hogy az igazolvány ügyintézés és az elektronikus aláírás mobiltelefonon is megtörténhessen. A későbbiekben a magyar állampolgárok a közműszámláik befizetését tudják majd így intézni.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság már közép- és hosszú távon is versenyképes legyen, egyszerűsödjön az ügyintézés, és további leépítések lehessenek az állami bürokráciánál, feltétlenül szükséges a digitalizáció terén nagyot lépnünk előre – fogalmazott a miniszter.

Nyugdíjkiegészítés jön

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emlékeztetett: pénteken érkezik meg a számlákra a nyugdíjkiegészítés, ezt januárig visszamenőleg fizeti ki a nyugdíjasok számára a kormány. A kifizetés két és félmillió embert, közte az öregségi nyugdíjra jogosultakat és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is érinti, erre pedig mintegy 190 milliárd forintot fordít a kabinet – közölte.

Mint elmondta, 3,5 százalékpontot jelent a kiegészítés, ez egy átlagos, 210 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva 6500 forintot jelent havi szinten.

Hangsúlyozta, jövő januárban újabb 6,5 százalékkal emeli a kormány a nyugdíjakat, februárban pedig a 13. havi, megemelt összegű nyugdíjjal is számolhatnak a nyugdíjasok.

Szentkirályi Alexandra az online térben elkövetett jogsértésekre kitérve elmondta, az ilyen bűncselekmények száma egyre emelkedik, 2023 januárja és októbere között 9515 ilyen jellegű bejelentés érkezett a hatóságokhoz, a kár pedig meghaladja a nyolcmilliárd forintot.

Az új típusú bűnözési forma ellen belügyminiszteri utasításra egy 293 szakemberből álló országos, úgynevezett kibernyomozói hálózat állt fel október elsejével az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetén belül, ezzel párhuzamosan pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál 15 főből álló szervezet alakult meg – jelentette be a kormányszóvivő. Elmondta, az állomány tagjai részben hivatásos nyomozók, részben pedig szakemberek és külsős munkavállalók, akik az ország valamennyi vármegyéjében és Budapesten dolgoznak.

Gulyás Gergely az M1 kérdésére válaszolva, miszerint a kiberbűnözésből származó pénzek jelentős része Ukrajnába szivároghat, azt mondta: van erről információja a kormánynak. Hozzátette, húszmilliárd forintos nagyságrendű összegről van szó, „a nyomozás adatai alapján ezeknek a milliárdoknak jelentős része Ukrajnába ment”. A nyomozásról a Belügyminisztérium fog tájékoztatást adni – tette hozzá.

A nemzeti konzultációra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, a napokban kezdik el postázni az íveket, így mindenki hamarosan megismerheti a kérdéseket. Emlékeztetett, a konzultációt 2010 után azért indították, hogy a választópolgároknak két választás között is legyen lehetőségük a véleményalkotásra.

A korábbiakban több százezren, volt, hogy több millióan válaszoltak, vagyis „a konzultáció bevált, sikeres” – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a palesztinbarát tüntetés betiltása miatt bírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért, Gulyás Gergely mondta, a kormány világossá tette, hogy terroristák mellett nem lehet tüntetni. „A véleményünk, hogy vannak szélsőséges vélemények, amelyek kifejtését lehet korlátozni, várjuk a bíróság döntését” – hangoztatta.

Az európai uniós támogatások visszatartására vonatokozó kérdésre úgy reagált: tavaly a kormány minden brüsszeli kérésnek eleget tett, az Európai Bizottság hozzáállása elítélendő és „az EU alapszerződésével összeegyeztethetlen zsarolási kísérlet” – fogalmazott.

A felvetésre, miszerint a Fővárosi Vízművek felmondaná a főváros környéki települések szolgáltatási szerződését, azt válaszolta: erre jogszerűen nincs lehetősége. Egy elszámolási kérdést lehet jogi eljárásban tárgyalni, de nincs lehetőség arra, hogy alapvető szolgáltatást ne biztosítson a főváros – tette hozzá.

Az európai uniós határvédelmet érintő kérdésre kifejtette: Brüsszel döntésképtelen, a tagállamokban kell a döntésképességnek megerősödnie. Brüsszelben a „Willkommenskultur” bukása után egy-egy józan állítás is elhangzik, de ezek nem elég erősek – jegyezte meg.

A Nemzeti Múzeumra vonatkozó kérdésre a miniszter úgy reagált, minden intézményvezetőnek tudnia kell értelmezni a gyermekvédelmi törvényt és annak alapján hozni döntést. Ha egy intézményvezető akarja, be tudja tartatni a jogszabályokat – jegyezte meg Gulyás Gergely, hozzáfűzve, adott esetben a szakminisztériumnak kell megítélnie, hogy helyesen járt-e el az igazgató.

A gyermekvédelmi törvény betartását a kormány igyekszik figyelemmel kísérni – mondta a miniszter, majd kiemelte, a szexuális felvilágosítás elsődlegesen a szülők felelőssége, az iskolákban pedig tapasztalt pedagógusok végzik, civil szervezetekre nincs szükség ehhez. Ezt a szülők is így gondolják – vélte Gulyás Gergely, hangsúlyozva, a gyermekvédelmi törvény mögött 3,7 millió ember támogatása áll.

A csok plusz részletszabályait a tárca még novemberben nyilvánosságra fogja hozni, valószínűleg egy-két héten belül – közölte a miniszter. Tudatta azt is, hogy megszületett a döntés a kórházkonszolidációról, a forrásokat a kormány biztosítani fogja, ez jelenleg 93 milliárd forint.

Karsai Dániel ügyéről kijelentette, az eutanáziával kapcsolatosan a kormány álláspontja, hogy az emberi életről nem az embereknek kell dönteniük, ez igaz a halálbüntetésre és az eutanáziára is.

A rezsicsökkentés eltörlésének szándékát „illetéktelen területre való behatolásnak” nevezte a miniszter, hozzátéve, Brüsszel egyre több ügyben nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályokat.

A közös uniós hitelfelvételről azt mondta, Magyarország önmagában is elég, hogy ezt megakadályozza.