Együttgondolkodás tizennyolcadszor Tusnádfürdőn

Az Európai Unió az egység hiányában gyenge és ellentmondásos – derült ki a tizennyolcadik Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor előadásaiból. A hagyományos tusnádfürdői összejövetel egyik központi témája az erdélyi autonómiatörekvések mellett az volt, hogy Tőkés László elfogadja-e a neki felkínált helyet az RMDSZ európai parlamenti választási listáján, vagy ragaszkodjon független jelöltségéhez. A viták során inkább az utóbbi álláspont képviselői látszanak győztesen kikerülni.

A királyhágó-melléki református püspököt független európai parlamenti képviselőjelöltként támogató hat civil szervezet többsége nem ért egyet azzal, hogy Tőkés László a Romániai Magyar Demokrata Szövetség listáján induljon – jelentette be maga Tőkés László Tusnádfürdőn. A kérdés régóta borzolja a kedélyeket Erdélyben, az RMDSZ ugyanis – miután súlyos kudarcot vallott a Traian Basescu román államelnök leváltására irányuló népszavazás kampányában elfoglalt álláspontjával – lázasan igyekszik menteni a menthetőt, s ezért befutó helyet kínált föl a püspöknek saját EP-listáján. Ugyanakkor Markó Béla, a szövetség elnöke idén nem jelent meg Tusnádfürdőn, távolmaradásával is bizonyítva, hogy a retorika szintjén folyamatosan szorgalmazott párbeszéd nem egyéb taktikázásnál. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Polgári Szövetség, és a Székely Nemzeti Tanács – és a püspök közti egyeztetés után az a kompromisszumos álláspont fogalmazódott meg, hogy a megtisztulásról és az erdélyi magyar rendszerváltás érdekében való együttműködésről lehet tárgyalni az RMDSZ-szel, személyekről és RMDSZ-listán való indulásról viszont nem. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette, nem tudja, hogy alakulnak majd a tárgyalások, de ha Tőkés egyedül indul, akkor a Fidesz teljes támogatását fogja élvezni, és minden segítséget megadnak neki. A püspök pedig azon határozott álláspontjának adott hangot, hogy előbb az erdélyi magyar rendszerváltásnak kell megtörténni, s csak utána lehet szó összefogásról.

A tusnádfürdői szabadegyetemen kiemelt téma volt az Európai Unió gyengesége. Ezt az előadók szerint az egység hiánya okozza. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy az egység azért hiányzik, mert nincs közös erkölcsi, szellemi alap. Abban mindenki egyetértett, hogy erős közösségek nélkül nem is lehet erős Európa.

Figyelemre méltó gondolatot fejtett ki az erdélyi magyar autonómia-törekvésekkel kapcsolatban Daniel Barbu román politológus. A bukaresti egyetemi tanár szerint az önrendelkezésnek két nagy ellensége van: a populizmus és a liberalizmus. Barbu szerint az előbbi központosított államban gondolkodik, az utóbbi pedig csak a személyi autonómiát ismeri el, mely elgondolás szerint autonóm és önálló piaci szereplők alkotják a lakosságot, tehát nyelvtől függetlenül minősülnek fogyasztóknak. Daniel Barbu megfogalmazása szerint „együtt tudjuk mondani, hogy Coca-Cola”. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Románia funkcionális modernizálásának kérdéseként értelmezte az autonómia ügyét, mondván, funkcionális igény, hogy az emberek élete jobb legyen. Mint mondta, az államnak az a kötelessége, hogy az egyes állampolgárok problémáit megoldja, nem pedig az, hogy súlyosbítsa azokat.

Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a korábban már felvázolt új politika jegyében osztotta meg gondolatait hallgatóságával. A volt miniszterelnök olyan új jobboldali világnézetet vázolt föl, amely egyszerre nemzeti, keresztény és szociális. Ezzel Orbán Viktor kilépett a hagyományos osztály- és rétegpártok jellemezte politikai struktúrából, és egy magasabb egység, az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó szövetséget hirdetett meg. Gondolatmenete szerint a társadalom különböző rétegeinek érdekeit ki kell egyenlíteni, s a szolidaritás elvét kell érvényesíteni. Orbán Viktor határozottan kijelentette, hogy ha a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerez, akkor visszaadják a magyar állampolgárságot a Trianonban elszakított országrészek magyarjainak. Az ellenzéki pártvezető európai kitekintésű előadásában úgy vélte, az 1968-tól számítható korszellem meg akarta szabadítani az embert önnön természetes adottságaitól, s ezért abszurd dogmákat állított fel. Mint mondta, ez a történelmi ciklus mára végérvényesen megbukott, s az európai jobboldal visszatért a patriotizmushoz, és az ebből fakadó gazdasági érdekvédelemhez. Orbán úgy vélte, ennek az új jobboldaliságnak a vezérelvei a szabadságpártiság, a piacpártiság, a demokrata elkötelezettség és a nemzeti érzés.

A tusnádfürdői szabadegyetemen persze könnyedebb programokat is választhatott, akinek kedve volt. Tusnádfürdő mára valóban intézménnyé, igazodási ponttá vált, s ha helyenként megfáradtnak tűnik is a rendezvény, az erdélyi nyár ma már elképzelhetetlen nélküle. Folytatás jövőre.

Ágoston Balázs