Az államtitkár azt mondta: a „veszélyek korát éljük”, ez pedig ráirányította a figyelmet arra, hogy a „béke törékeny és hazánk biztonságáért folyamatosan tenni kell.”

Hirdetés

Kijelentette: a magyar kormány nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy eszközeiben modern, elszánt és erős haderőt építsen. „Célunk, hogy az ütőképes, innovatív és high-tech Magyar Honvédség hatékonyan tudjon reagálni a biztonsági kihívásokra” – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy elkészítették a HM honvédelmi nevelési és oktatási keretstratégiáját, amely „meghatározza az oktatás fejlesztési irányait, és a védelmi ipari stratégiával együtt a védelmi ipari képzésfejlesztés alappilléreként szolgál.”
Ezzel párhuzamosan erősítik, illetve új alapokra helyezik az együttműködést a felsőoktatási intézményekkel, ennek egyik legfontosabb célja a szakképzett munkaerő megtartása – magyarázta.

Zsolt fontos állomásnak nevezte az egyetemmel aláírt mostani megállapodást, amely – mint mondta – a HM és a BME 2020 októberében kötött együttműködésének megújítása, bővítése.

Korábban írtuk

A megújult együttműködési megállapodás kiemelt területe a védelmi ipari képzés, valamint a kutatás-fejlesztés és az innováció – ismertette. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a honvédelmi tárca régóta támaszkodhat a BME műszaki és természettudományos tudására, az ott végzett kiváló képességű szakemberekre. Az egyetem egyes kutatási projektjei olyan új, korszerű technológiákat alkalmaznak, amelyek „a földön, vízen, levegőben és a kibertérben is” jelentős hozzáadott értéket és tudást teremtenek a magyar honvédelemnek – tette hozzá.

Kutnyánszky Zsolt fontosnak nevezte együttműködésükben a toborzást. Mint mondta, a tárca hálás, amiért a BME rendezvényein rendszeresen helyet kap a magyar honvédség.

„Szükségünk van a hazájukat szerető, azért áldozatot is hozó fiatalokra” – hangoztatta, hozzátéve: bízik abban, hogy minél több hallgató választja majd a szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos szolgálatot, „hisz az egyik legnemesebb küldetés védeni a hazát.”

Czigány Tibor, a BME rektora kiemelte: a 2023/24-es tanév „fantasztikusan sikeres” a Műegyetem számára. Nemcsak azért, mert volt hallgatójuk, Krausz Ferenc Nobel-díjat szerzett, hanem mert a friss felvételi adatok szerint a felsőoktatásba jelentkezők 10 százaléka – összesen 12 ezer fiatal – a BME-t választotta.

A magyarországi mérnökdiplomák harmadát, a kutatás-fejlesztési diplomáknak pedig a 70 százalékát a Műegyetem adja ki – ismertette, megjegyezve: a siker egyben nagy felelősség is.

Hangsúlyozta: a kutató-fejlesztő mérnökök miatt jönnek Magyarországra a multinacionális cégek, a nemzetközi kutató-fejlesztő intézetek, amelyek biztosítják a magyar kis- és középvállalkozások innovációs potenciálját is. A rektor megjegyezte: összesen 405 uniós pályázatot nyert el az egyetem az elmúlt húsz évben.

„Ezek az eredmények alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye legyünk, egyrészt a műszaki és természettudományos képzéseinkkel, másrészt a széles kutatás-fejlesztési portfóliónkkal” – jelentette ki.

Czigány Tibor azt mondta, a mostani megállapodás jó lehetőség arra, hogy az eddigi együttműködésüket elmélyítsék és bővítsék.