Fotó: MTI, shutterstock.com, szerk.
A két elnökjelölt: Viorica Dăncilă és Klaus Iohannis
Hirdetés

Tőkés László úgy vélte: élni kell a választás jogával, de jelezni is kell, hogy sem Klaus Iohannis, sem Viorica Dancila nem érdemli meg a magyarok támogatását.

A választások első fordulója előtt nemcsak a román pártok jelöltjeinek, de még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjének sem volt igazi üzenete a magyar választók felé – mondta.

Szerinte Kelemen Hunor beérte a „respekt” jelszóval, de nem hangoztatta a magyarság sérelmeit, mint például a magyar nyelvű orvosképzés elsorvasztását, az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos provokációkat, valamint a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyét.

Tőkés László szerint emiatt éppen a magyar választók iránti tisztelet hiányzott az RMDSZ-elnök választási kampányából.

Az EMNT elnöke bírálta „az RMDSZ sikerpropagandáját”, és kijelentette: a 6,5 százalékos romániai magyarság elnökjelöltjének 4 százalékot megközelítő választási eredménye nem a magyar közösség erejét mutatja, hanem kizárólag az RMDSZ politikai pozícióját hivatott erősíteni.

Úgy vélte, ha nem történik irányváltás, az erdélyi magyarság politikai szervezetei nem lehetnek sikeresek a jövő évi önkormányzati, majd parlamenti választásokon.

A nagyváradi sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: valamennyi romániai parlamenti pártnak levelet küldtek, amelyben azt kérik, hogy a parlament fogadjon el ünnepi nyilatkozatot a romániai rendszerváltozást elindító temesvári népfelkelés 30. évfordulójára.

Az ügyvezető elnök megemlítette: az EMNT háromnapos temesvári rendezvénysorozattal készül megünnepelni az évfordulót. Szintén Temesváron tartják november 29-én a hatodik román-magyar konferenciát is, amelyen a Románián belüli román-magyar kapcsolatok elmúlt harminc évét kívánják áttekinteni.

Tőkés László sajnálatosnak nevezte, hogy „egyoldalú a szerelem”, csak magyarok szervezik a román-magyar konferenciákat, és a román társadalom még nem ismerte fel a román-magyar viszony rendezésének a fontosságát.

Megemlítette: meglátása szerint az erdélyi magyarság ügyét nem szabad pártpolitikai kérdéssé alacsonyítani. Úgy kellene vele foglalkozni, mint a palesztin vagy az észak-ír kérdéssel. Egyedül az autonómia biztosítja a közösség megmaradását, ezért az EMNT nem mond le az autonómiáért folytatott harcról – mondta a politikus.