Ez nem a lelkes amatőr miniszterelenök-jelöltek ideje
Nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – értékelte Lánczi Tamás politológus a baloldal kormányfő-jelöltjének Magyarország ukrajnai katonai szerepvállalására vonatkozó kijelentéseit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az elemző arról is beszélt, hogy a Békemenet nemcsak Magyarországon brand és fogalom, hanem nemzetközi szinten is. A március 15-i, Kossuth téri ünnepi rendezvényen a miniszterelnök nagyon komoly elemzést adott a világban zajló eseményekről, kijelölte Magyarország helyét, miközben az ellenzék hagyományos kampányrendezvényt tartott – emlékeztetett.
A legszembeötlőbb különbség a március 15-i rendezvényeken a résztvevők számában volt. A kormány több embert tudott mozgósítani, ez ma már hagyomány, húsz éve azt látni, hogy a jobboldali megmozdulásokon „sokkal-sokkal többen vannak” – állapította meg Lánczi Tamás.
Rámutatott arra: a beszédek alapján a miniszterelnök egy nagyon komoly elemzését adta a világban zajló eseményeknek, a geopolitikai átrendeződéseknek és kijelölte Magyarország helyét is.
Kiemelte: Magyarország helye kívül van azokon a nagy konfliktusokon, amelyek elindultak Ukrajnában és amelyről több jeles politikus azt mondta Európában, hogy ez egy hosszú konfliktusnak tulajdonképpen csak a kezdete.
Az elemző aláhúzta: Magyarországnak abból a konfliktussorozatból, ami vélhetően elindult, ki kell maradnia.
Ezzel szemben az ellenzék rendezvénye hagyományos kampányrendezvény volt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje húsz perces beszédében élesen támadta a kormányt és a miniszterelnököt, de nem rajzolódott ki igazából egy koncepció – fejtette ki Lánczi Tamás, aki nem látta benne az ellenzéki szavazóknak szóló ajánlatot, azt, hogy milyen országot szeretnének felépíteni.
Arról, hogy Niedermüller Péter DK-s polgármester gusztustalannak nevezte a Békemenetet és a végén a miniszterelnöki beszédet, valamint az ellenzék lekicsinylő, gúnyolódó viselkedéséről, azt mondta: irigyek, az elmúlt 20 évben képtelenek voltak nagy hatású, valódi erőt és egységet mutató tömegrendezvényt összehozni. Kisebbeket igen, de olyan volumenűt, mint a Békemenet, nem – mutatott rá.
Lánczi Tamás szerint a Békemenet nemcsak Magyarországon brand, fogalom, hanem nemzetközi szinten is. Ilyen eseménysorozatot, amit rendszeresen, tíz éve megtart egy közösség és azon százezrek jelennek meg, nem nagyon tud mondani – tette hozzá. Ez egy magyar politikai innováció – értékelt.
A politológus kitért arra is, hogy a Békemenetnek nagyon fontos közösségteremtő és legitimáló ereje is van különösen az ilyen nehéz időszakokban, amikor az ország külső nyomás alatt áll és egy nagy konfliktuszóna közepén van.
Arról, hogy Márki-Zay Péter egyik nap arról beszél, fegyvereket küldene Ukrajnába, majd másnap az egészet letagadja, azt mondta: egészen egyértelműen fogalmazott Magyarország katonai szerepvállalásával kapcsolatban, nem érti, miért akarja ezt perre vinni.
Lánczi Tamás úgy látta, ez roppant kínos és csak öngólt rúg vele. Ezek a mondatok elhangzottak, és ezeket a kijelentéseket a magyar emberek „nem díjazzák”. Magyarország bármilyen katonai szerepvállalásával összefüggésben a magyarok túlnyomó többsége elutasító – tette hozzá.
Jóindulatúan megközelítve a jelölt tevékenységét, nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – összegzett az elemző.