Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– A Fidesz fővárosi választmánya ismét Kocsis Mátét választotta a párt budapesti elnökévé, önt pedig az elnökség tagjai közé emelte a következő két évre. Mivel indokolták a döntést, és mi lesz a feladata?

– Polgármesteri munkám elismeréseként kerültem a testületbe. Külön nekem címzett feladatot nem kaptam, ugyanazok a teendőim, mint a többi elnökségi tagnak.

– Hogy alakul a mérleg, ha a közelmúlt legfontosabb terveit és eredményeit számba vesszük?

– 2006-ban új politikai kultúrát honosítottunk meg a kerületben, vagyis amit ígérünk, azt be is tartjuk. A Fejlődő kertváros programunk 32 pontjának – ez a XVI. kerület számozásának kétszerese – 95 százalékát már teljesítettük. A teljességtől való elmaradás abból adódik, hogy a szakrendelőben nem olyan mértékben sikerült csökkenteni a betegek várakozási idejét, ahogyan azt szerettem volna. Hogy az orvoshiány csökkentésére mit tennénk, azt a 2019–2024-ig terjedő időszakot felölelő programban fogom közzétenni. Közel áll a szívemhez az új kézilabdacsarnok is, amelynek támogatását a képviselő-testület már többször megszavazta, de megvalósítása a sport­egyesületek feladata.

– A kerületben mindenfelé építkezéseket látni. Ez egyfelől a fejlődést jelzi, másfelől viszont nem veszélyezteti-e a zöldövezeti jelleget?

– Utóbbi elkerülésére a képviselő-testület szigorította az építési szabályzatot, azaz 600 négyzetméter teleknagyságig csak egy, afölött két lakást lehet építeni. Kivétel a tervezett lakópark, de még ott is sikerült megegyezni a tulajdonossal, hogy kevesebb lakást tervezzen, mint eredetileg szerette volna. A képviselők azt is eldöntötték, hogy a családi házas területeken 80 négyzetméterenként legalább egy fának kell lennie, és ebből nem lehet levonni az ingatlan alapterületét. Sajnos napi gyakorlat, hogy új ház építésénél előbb minden fát kivágnak, és aztán csak később pótolják őket, ezért az ilyen illegális fakivágást – a gyümölcsfák kivételével – hatszoros ültetési kötelezettséggel büntettük mindaddig, amíg a Kúria meg nem szüntette ezt a megkülönböztetést. A közterületi fákat egyáltalán nem szabad kivágni a lakóknak. Erről a Zöldebb kertváros elnevezésű füzetben tájékoztattuk a lakosságot, a közterület-felügyeletet pedig megerősítjük, hogy betartathassa ezeket a szabályokat. Ezzel együtt büntetés helyett inkább meggyőzéssel vennénk rá a lakókat a kertvárosi jelleg megőrzésére.

– Mivel segíti a meggyőzést az önkormányzat?

– Többek között faültetési akcióval, ennek során ingyen adunk komposztládát és csapadékvízgyűjtő műanyag dézsát, valamint fát az ültetéshez, de szükség van a lakosság együttműködésére is. A régebben itt élők ebben partnerek is, ám nem minden újonnan beköltöző érti meg azonnal ezt a kertvárosi érzést.

– Mit tehet a kerület a háztartási veszélyes hulladékkal?

– Ez az FKF Zrt. hatásköre, az általuk üzemeltetett hulladékudvarokban lehet leadni a veszélyes hulladékot.

– Látni fekete tetőzetű új társasházakat, amelyek nem illenek a zöldövezeti környezetbe, ráadásul hátrányosak a fokozódó nyári forróságban. A mediterrán országok piros háztetői lennének a követendő példa?

– A modern építészetnek sajnos része a fémlemezes tetőfedés. Az Építészeti Tervtanács modern építészei inkább ezt a típust részesítik előnyben, sőt éppen a mediterrán típusú, alacsony hajlásszögű cseréptetőket nem engedélyezik. Ha a tetőre napelemet szerelnek, jobb lesz a hőtartása, de magam is inkább a cseréptetőt kedvelem.

– Rendeződhet a légi forgalom okozta zajterhelés kérdése?

– Hosszú évek kemény munkájával sikerült elérni, hogy 2018. augusztus 26-a óta új felszállási irány legyen érvényben, ami kevésbé érinti a kerületet. Szerintem minden budapesti abban érdekelt, hogy a repülők azokat az útvonalakat használják, amerre legkevesebb a lakás, illetve a gépek áthaladása legkevésbé emeli meg az alapzajt. A Hungária körút alapzajterhelése olyan nagy, hogy azt egy áthaladó repülő csupán három decibellel emeli meg, ezzel szemben a mi kertvárosunkban ez 30-50 decibel. Teljes mértékben támogatom Tarlós István főpolgármester javaslatát, hogy éjszaka ne legyen szabad Budapest felett repülni, sőt azt kellene elérni, hogy a fő felszállási útvonal is a városból kifelé vezessen! Mivel a leszállás kevésbé zajos, a környező polgármesterekkel azt szorgalmazzuk, hogy Budapesttől távolabb emelkedjenek fel a repülők.

– Mik a kerület legfontosabb feladatai, amelyek megvalósítása már megkezdődött?

– Szeretnénk folytatni a Fejlődő kertváros programot, amely magában foglalja a zöldfelület növelését, a biztonság erősítését, jóllehet mi vagyunk a főváros talán legbiztonságosabb kerülete, ahogyan a legzöldebb is. Építettünk vagy felújítottunk ötven utat, a fővárosnál pedig elértük, hogy a főútvonalakat ők tegyék rendbe. Rendeztük a Naplás-tó környezetét, kiépítettük odáig a bicikli­utat. Folytatjuk az erdőtelepítést, valamint szeretnénk megszüntetni a belterületi földutakat, erre most egyébként állami program is készült. Felújítottuk az összes orvosi rendelőt, műszereket vettünk az egészségügyi ellátás és a szakrendelő számára, építjük a bölcsődét Cinkota és Árpádföld határán, bővítjük az óvodai férőhelyeket, felújítottunk számos iskolát, több iskola- és óvodaudvart. Fontos, hogy az áldott állapotban lévő kismamák és a kisgyerekes szülők számára szállítószolgálatot létesítettünk a családsegítőben, és megkezdődik a Nyugdíjasház bővítése, noha ez nem is volt programpontunk. A kormány gyermekvállalási kedvet támogató elképzeléseihez további férőhelyek is szükségesek. A felújított szakrendelőben a sürgősségi ellátást szeretnénk megszervezni. A kerülettel szomszédos Kistarcsán megkezdődött a budapesti betegeket is ellátó Flór Ferenc Kórház nagyfelújítása.

– A kerületben van Pest legmagasabb pontja is…

– Új közösségi tereket alkottunk a kerület és a pesti oldal legmagasabb pontján fekvő Reformátorok terén, itt őszre befejeződik a csúszdapark és a játszótér építése is. Még Budáról is átjönnek megnézni a kilátót, hiszen innen csodálatosan látni a másik oldalt. A fiatalok felé nyitunk azzal, hogy a felújított közterületekre ingyenes wifiszolgáltatást viszünk. Bővítettük a strandot, a kerékpárutak pedig nemsokára elérik a kerület határát, folytatásuk a XV. kerületben a Dunát is, ezt egyeztettem a szomszédos önkormányzatokkal.

– A kerületi SZTK-ra is ráfért a felújítás…

– Pontosan. Amikor nyertünk az állami pályázaton, el is készítettük ennek a terveit, de mivel régi az épület, csak akkor lehet ráépíteni, ha az egész szerkezetet megerősítjük. Az engedélyezési eljárás befejeződött, kezdődhet a közbeszerzés, időközben a fejlesztéshez szükséges pénzt is megkaptuk az államtól.

– Egyre nagyobb az igény a gödöllői HÉV-pálya átalakítására és a mellette vezető főút szélesítésére. Ez mikor kezdődhet?

– Már nagyon régóta szorgalmazzuk a XVII. kerülettel a HÉV és a metró összekötését. Elkészült az engedélyezési és folyik a kiviteli terv elkészítése is. Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnkkel végigjártuk az ebben illetékes minisztériumot, sikerrel tárgyaltunk Gulyás Gergely miniszterrel, akárcsak a budapesti nagyberuházásokért felelős Fürjes Balázzsal és természetesen Tarlós főpolgármester úrral. Elképzelésünk bekerült az EU 2021–2028-as időszakra szóló terveinek kötött pályás fejlesztései közé. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsánál már döntés is született, miszerint ez a projekt kiemelt kormányzati beruházás. Szeretnénk felavatni 2023-ban, amikor 150 éves lesz Budapest.