– Országos hír lett, amikor két héttel ezelőtt Bencsik András feliratú borítékban ismeretlen fehér port kapott.

– Kaptam még egyet, de azt már ismeretlen feladótól, bár megítélésem szerint mindkettőt ugyanaz a kéz címezte. Az első adagról megállapították, hogy nem mérgező és bár magam is szerettem volna tudni, hogy mi, nem mondták meg az ÁNTSZ laboratóriumában.

– Néhány hete a kerületet átszelő Veres Péter úton Horthy Miklóst ábrázoló emléktáblát avatott. Voltak, akik nehezményezték?

– A táblaavatás másnapján egy hölgy felhívta a titkárságomat, hogy a polgármester miért nem inkább Kádár János emléktáblájánál mutatkozik? Hetvenezer lakosból egy kifogás azért igen jó arány.

– A XVI. kerület legutóbb akkor vált híressé, amikor országgyűlési képviselője, a Gyurcsány Ferenchez közel álló dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi belekeveredett az MSZP tagbeléptetési botrányába…

– Úgy tudom, hogy az ügyészségi vizsgálat még nem fejeződött be, a helyi MSZP viszont kettészakadt. Azóta önkormányzati képviselőik közül ketten is úgy döntöttek, hogy tovább nem vállalják azt, amit a Vidorné–Kolos András–Molnár Gyula hármas képvisel az MSZP-ben. Nagy Áron azért mondott le, mert nem bírta tovább a dacpolitikát, amit a szocialista frakció képvisel a polgármester előterjesztéseivel szemben. Az ő helyét vette át Hepp Béla. Nagy Áron édesapja nem volt ilyen lovagias. Mivel ő sem értett egyet a szocialistákkal, kilépett a frakcióból, de függetlenként tovább politizál. Az eredeti hat MSZP-s képviselőből így öt maradt.

– Változtatott ez valamit a kerületi erőviszonyokon?

– Már azonnal a választások után kijelentettem, hogy itt nincs ellenzék, mindenki kormányon van, ennek megfelelően tegyék a dolgukat! A bizottságokban erre lehetőség is van, nincs a más kerületekben tapasztalható kiszorítósdi, még MSZP-s bizottsági elnökök is vannak. Persze láttam, hogy ők ezt soha nem vették komolyan, a két SZDSZ-es pedig nagyjából csak abban segített, hogy a Fővárosi Önkormányzattal kapcsolatot teremtsünk, jó ideje azonban már ritkán járnak az ülésekre. A függetlenek eleinte velünk szavaztak, de ahogy közeledik a választás, egyre kevésbé, egyikük szintén elég ritkán látogatja a testületi üléseket, a bizottságiakat pedig szinte soha.

– November végén a 4. sz. körzetben az időközi választáson a Fidesz-KDNP színeiben Horváth János győzött. Mik a kampány tanulságai?

– Az egyik, hogy az időközi választás egyetlen nyertese a Fidesz. Az EP-választáson ebben a körzetben 52 százalék körül kaptunk, most 65-öt, az MSZP az akkori 18-ról 11-re, a Jobbik 16-ról 13-ra csúszott, a pártfüggetlen 9 százalékot kapott. És ezzel összefügg a másik tanulság, hogy a magukat pártfüggetlennek nevező lokálpatrióták a szocialistákat megszégyenítő támadásokat intéztek ellenünk. A XVI. kerületi Fórum nevű újságban fizetett hirdetésként olyan hazugságokat terjesztettek – önkormányzati csőddel, iskolabezárásokkal riogatták a lakosságot –, amire ugyanott válaszolnunk kellett, csakhogy az újság nem jelent meg a választásokig. Amikor viszont a valótlanságokról szórólapokon tájékoztattunk, megóvták az eredményt, ezért csak némi késéssel tehette le az esküt az új képviselő.

– A csőddel való rémisztgetés azért is furcsa, mivel a XVI. kerület vezeti Budapesten az odaítélt pályázati pénzek listáját.

– Igaz, bár a XVII. kerületet csupán húszmillióval előzzük meg. A 2007–2009 között elnyert pályázatok táblázata az EU és a Regionális Fejlesztési Tanácsok által kiírt pályázatokból áll. Az uniós pályázatoknál nagyon sokan kiesnek a formai hibák miatt, ez hanyagság, felkészületlenség. Már el is számoltuk az útépítésre kapott 476 milliót és a Csömöri úti csapadékcsatornára nyert 444 milliót. Múlt hét elején kaptuk az értesítést, hogy utalják a sashalmi piac felújítására kért 686 milliót, de volt sikeres pályázatunk akadálymentesítésre, hivatali szervezetfejlesztésre, társadalmi megújulásra, útfelújításra, játszótérépítésre, a rákosszentmihályi uszodához önrész kiegészítésre. Szerettünk volna még többet beadni, de nem volt több pályázat, így is a meghirdetett húszból csupán négy esetben utasítottak el.

– A XVI. kerület legnagyobb szabad területe a mátyásföldi repülőtér. Ezzel milyen elképzeléseik vannak?

– Lakóterületet és ipart ott biztosan nem szeretnénk, és mivel a terület több mint 5 milliárd forintot ér, az önkormányzat semmiképp nem szeretne elhamarkodott döntést hozni. Nekem sok elképzelésem van, ami megfelelhet a zöldövezeti besorolásnak, de ezeket a képviselőknek még meg kell vitatniuk. Szó lehet az állatkert ideköltöztetéséről, sportberuházásról, ha Magyarország olimpiát rendezne, itt lehetne az olimpiai falu, de elfogadható lett volna számunkra a főváros IV. kerületében megvalósult Aqua-park is. Az Állatkert újbóli igazgatója, Persányi Miklós, összehozott a Vidámpark vezetőjével, mivel az állatkertnek szüksége volna arra a területre. Az úr azonban azzal a képtelen ötlettel érkezett, hogy az önkormányzat adja neki ingyen a területet, ő pedig megvalósítja rajta a Vidámparkot. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy 51 százalékos tulajdonrésszel megvesszük az általa vezetett céget és akkor semmi akadálya. Elszörnyedve, komolytalannak nevezte az ajánlatomat, amire azt feleltem, hogy csak ugyanannyira, mint az ő javaslata.

– Ön személyesen állta útját az árpádföldi kerületrészben lévő, egykori Csobaj bányát feltöltő szállítójárműveknek. Nem volt más törvényes megoldás?

– A Csobaj bányánál nem a terület feltöltésével volt gond, amit a Bányakapitányság engedélyezett, hanem hogy a szállítójárművek közvetlenül a lakóházak mellett közlekedtek. Nem örülök, hogy földet hordanak oda, de a nálunk magasabb hatóság ezt engedélyezte. Meg is támadtuk, mivel ez a lehetőség benne volt a Bányakapitányság határozatában, ám a bíróság első fokon elutasított, mondván, hogy a XVI. kerületi önkormányzat nem fellebbezhet, mert építési hatóságként is benne van az eljárásban, a kettő pedig együtt nem lehetséges.

– Milyen tervekkel készülnek a 2010-es választásokra?

– Megkaptuk az építési engedélyt az ipari övezetként nyilvántartott, volt Sarjú bánya területére. Ott közművesített parcellákat szeretnénk kialakítani, amiket elsősorban a zajos tevékenységet folytató vállalkozásoknak adnánk bérbe, akik ma beszorultak a lakóövezetbe. A képviselők bölcsességén múlik, hogy kapnak-e adókedvezményt – én szeretném –, és hogy hosszú távú bérlet végén megvásárolhassák a területet. Sajnos a Bajnai-kormány önkormányzatokat sújtó költségvetési megszorításai miatt jövőre még nem tudunk a területre költeni. Amióta három évvel ezelőtt elkezdtük a Fejlődő Kertváros programot, 150 új utat, útszakaszt építettünk, átadtunk két uszodát, az Ikarus és az MLTC sportpályákon pedig öltözőket. Ki lehet jelenteni, hogy a kerület fejlődik és az emberek érzik, hogy végre történik valami a nyolcéves szocialista vezetés után.

– Jellemezné ezt az elmúlt időszakot?

– Szabó Lajos Mátyás polgármestersége alatt az MSZP nem sok mindent tudott felmutatni. Jellegzetes szocialista szemlélet uralkodott, azaz úgy tettek, mintha dolgoznának, de valójában semmi nem történt. Itt van a sashalmi piac esete, aminek felújításáról és a koncepció kidolgozásáról is döntöttek, mivel azonban másfél évig semmit nem csináltak, a polgármester az előző ciklusban már olyan testületi határozatot akart hozatni, hogy a felújításra nincs is szükség. Tehetetlenkedés uralkodott, még az utolsó egyeztetések után is megváltoztatták az elképzeléseket, márpedig a pályázatoknál nem lehet oldalakon keresztül mellébeszélni, tételesen és röviden fel kell sorolni, hogy mit akar a pályázó. A szocialista munkamódszerre volt jellemző, hogy majd elvtársi módon megoldják a pályázatokat, az EU viszont nem így működik. Miközben egyetlen projektet sem örököltem, én már kidolgoztam néhányat, hogy amennyiben nem én lennék a következő polgármester, utódom azt továbbvihesse. A testületi változások után mi már 2007 májusában megfogalmaztuk, hogy mit akarunk a piaccal, makettet készítettünk és beadtuk egy pályázatra. A döntés egy évet csúszott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ezért csak jövő tavasszal kezdhetjük meg a felújítást, de 2011 nyarán mindenképp át akarjuk adni a lakosságnak.

Szakács Gábor

KOVÁCS PÉTER

1971-ben született, Budapesten.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán diplomázott.

1990 óta a Fidesz tagja.

2006 ősze óta polgármester, korábban a Kern Communications Systems Kft. kereskedelmi igazgatója volt.

Nős, három gyermek édesapja.