Április első napjaiban a Tápióság ismét visszarepül a békebeli idők előtti korokba. Az 1848–49-es szabadságharc legnagyobb hadieseményeit felelevenítő hagyományőrző rendezvényfolyam során a huszárok először a Tavaszi Hadjárat Pest megyei szakaszát járják végig, élő történelemórákon bemutatva a korabeli huszárok császári seregek ellen vívott küzdelmét.

– 1989-ben rendeztük meg az első Tavaszi Hadjáratot – mesél az előzményekről a rendezvény főszervezője, Fülöp Tibor Zoltán. – Szerettünk volna a kalandozó magyarok útján végiglovagolni, ám acélos ellenállásba kerültünk. Katona Tamás, a későbbi országgyűlési képviselő ötlete alapján módosítottunk az útvonalon. Első hadjáratunkra Jászberény és Vác között került sor, akkor mindössze kilenc lovas indult útnak.

Az évente megrendezett hagyományőrző túrák hamar kinőtték magukat, a szervezők Jászberény városában igazi partnerre leltek. A város egykori termelőszövetkezete már a második évben kétfős huszárkíséretet adott Fülöp Tibor Zoltán lovasai mellé, s hamarosan felállították az első szervezett huszárcsoportot, a Jász Lovas Bandériumot is.

Ahogy teltek az évek, egyre több település csatlakozott a hadjárathoz, s országszerte is szaporodott a huszárbandériumok száma. A csoportok koordinálását előbb az Európai Unió Lovastagozat, majd a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség látta el. A Tavaszi Hadjárat főszervezője jelenleg a Magyar Hagyományőr Világszövetség, Fülöp Tibor Zoltán vezetésével.

– A Tavaszi Hadjárat során már régóta részt vesznek a magyar történelem más korszakainak hagyományőrzői, íjfeszítők, lovagkori, török- és Rákóczi-kori, első és második világháborús hagyományőrzők, valamint a nem katonai hagyományőrzés zenei, táncos alakulatai is – meséli büszkén. – A Hadjárat így nemcsak a katonai, hanem a magyar történelem minden szegletének legnagyobb hagyományőrző találkozója, egyben a világ valószínűleg egyetlen hasonló méretű katonai hagyományőrző rendezvénye.

A korszaki találkozókon hazánk minden hagyományőr csoportjának lehetőséget adnak a bemutatkozásra, idén ráadásul a modern kor lovasai, a motorosok is csatlakoznak a rendezvényfolyamhoz.

Április 3-án Jászberény főterén a Motorosok a Motorosokért Közhasznú Alapítvánnyal közösen szeretnék a történelmi rendezvények iránt kevésbé érdeklődő rétegeket megszólítani egy közös motoros-lovas felvonulással.

– Természetesen ez a hadjárat fő profilját nem változtatja meg, célunk továbbra is az 1848–49-es szabadságharc előtti tisztelgés. A történelemhűség nagyon fontos szempont a Tavaszi Hadjárat szervezésekor, de ez nem jelenti azt, hogy nem alkothatunk újat a rendezvény felépítése során – mutatja be a kiegészítő rendezvényeket a Magyar Hagyományőr Világszövetség ügyvezető elnöke. – Ilyen jelenség maga a Huszárkonyha is, melyet a tápióbicskei csata színhelyén rendezünk meg április 4-én a Vér házaspár közreműködésével. Ez esetben a huszár szó egy jelző, a magyarság leleményességének kifejezője. A huszárkonyha szabályai szerint új magyar ételeket kell létrehozni a magyar ízvilág tiszteletben tartásával, hagyományőrző külsőségek között.

A rendezvény során a több mint félezer huszár és császári katona, a betyárok és a tüzérek Hatvantól egészen Vác határáig vonulnak. A közbeeső falvakban tábort verve éjszakáznak, a főbb helyszíneken pedig felelevenítik a szabadságharc településekhez kapcsolódó nagy ütközeteit.

Ilyenkor lovak dobogásától és ágyúdörgéstől lesz hangos a környék, a levegőben terjeng a puskapor szaga.

– A tápióbicskei csatát a történelemhez igazodva a Tápióbicske és Nagykáta közötti területen mutatjuk be. Általában tüzérségi támadással kezdünk, felderítésekkel, kisebb-nagyobb párharcokkal, gyalogos és lovassági összecsapásokkal szélesedik a front. Felállítunk házakat is, hiszen a falu utcáin is folytak a harcok, dörögnek az ágyúk, égnek a házak, a szalmabálák, hatalmas tűz van. Igyekszünk minden évben látványos hadi bemutatót szervezni – mutatja be a csata főbb eseményeit Fülöp Tibor Zoltán. – A tavalyi évben mintegy hatszáz szereplő vett részt a harcok felelevenítésében, ami nagymértékben köszönhető a tápióbicskei és a nagykátai tüzérek kitűnő szervezőmunkájának.

Idén még több résztvevőt várnak. Ötvennél több hagyományőrző szervezet, közel hatvan katonai hagyományőrző csoport és jó néhány külföldi bandérium képviselői vesznek részt a Tavaszi Hadjárat magyarországi szakaszán.

– Mindig harc folyt azért a résztvevők között, hogy ki vegye fel a fehér zubbonyt, illetve ki ne vegye fel. Mára viszont sikerült meggyőzni a legtöbb lovast, hogy szükség van az ellenségre is, különben nem lehet a harcokat a történelemhez hűen bemutatni. Azt szeretnénk, hogy az esemény világhírűvé váljon, hiszen az egész világon egyedülálló, dacára annak, hogy vannak százéves hagyományőrző szövetségek Európa-szerte. De ilyen, hogy egy hadjáratot több településen, több csatajelenettel, heteken keresztül játsszanak el, nem akad másutt, legalábbis nem tudunk róla – meséli a főszervező.

Április utolsó napjaiban a felvidéki huszárok szervezésében folytatódik a Hadjárat. Nagysallótól Komáromig újabb hadibemutatók és kulturális programok várják az érdeklődőket. A Tavaszi Hadjárat lezárásaként a Magyar Hagyományőrző Világszövetség tagjai május 22-én Huszárkonyhával és táncháztalálkozóval ünneplik Buda várának visszafoglalását.

* * *

Főbb események a Tavaszi Emlékhadjárat útvonalán, 2010-ben:

2010. április 1. Boldog – csatabemutató

2010. április 3. Jászberény – motoros-huszár felvonulás

2010. április 4. Jászberény- Nagykáta-Tápióbicske – Huszárkonyha, csatabemutató

2010. április 5. Kóka – hagyományőrző húsvéti locsolkodás

2010 április 6. Isaszeg – csatabemutató