Fotó: MTI/Balazs Mohai
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án.
Hirdetés

Nem vitás, a romák egy részének volt oka az ünneplésre. Jó néhányan ugyanis már a debreceni ítélőtábla határozata után kölcsönt vettek fel környékbeli uzsorásoktól vagy éppenséggel valamelyik pénzintézettől. A döntés ugyanis azt mondta ki – hosszú perfolyamat után –, hogy a gyöngyöspatai önkormányzat és a hatvani tankerület kártérítéssel tartozik azoknak a romáknak, akiket „elkülönítve” oktatott a város általános iskolája (Demokrata, 2020/8.). A Kúria most már csak abban hozott döntést a patai önkormányzat és a hatvani tankerület keresetével szemben, hogy a kártérítést nem lehet természetben megváltani, és az összege sem mérsékelhető. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, jogi értelemben az ügy lezárult. A helyi önkormányzatnak mint elsőrendű alperesnek 82, a tankerületnek mint másodrendű alperesnek 16 millió forintot kell fizetnie 62 patai roma családnak.

A nyilvánosság megkerülése

A régóta zajló per Orbán Viktor évértékelő beszéde nyomán került a figyelem középpontjába. A miniszterelnök azt mondta akkor, méltánytalan Gyöngyöspata lakosságával szemben, hogy munka nélkül akar jelentős összeghez jutni egy ottani, kisebbségben lévő közösség, méghozzá a város kárára.

Egy hosszabb, médiavitáktól és politikai pengeváltásoktól hangos időszak után a Kúria április közepére nyilvános tárgyalást ígért az ügy lezárására. De csak egy peren kívüli döntés lett ebből, a járványidőszak közepén, éppen két nappal a magyar jogállamiságról folytatott EP-vita előtt… A perenkívüliség miatt az alperesek nem tárhatták nyilvánosság elé azokkal az anomáliákat, amelyeket az addig zajló bírósági eljárásokban tapasztaltak. A Kúria mindent rendben talált, ami azt is jelenti például, hogy olyan egykori „szegregációt” szenvedő roma diákok is megkapják a kártérítés teljes összegét, akik egyébként 400-500 órát is hiányoztak tanévenként.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott szerint a Kúria döntése a nyugalom, a megbékélés helyett megint konfliktusok felé sodorja Gyöngyöspatát. A politikus szerint éppen az lett volna a cél, hogy a munka nélkül szerzett pénz, a „könnyű jövedelem” csábító modellje süllyedjen végre a múlt homályába. A város nem roma lakóit már maga a kártérítési követelés is felháborította. „Ha fizetni mer az önkormányzat a cigányoknak, itt forradalom lesz”, mondta még év eleji riportunkban egy idős patai férfi. Többek szerint inkább azok a magyar gyerekek követelhetnének bármiféle kompenzációt, akik átiratkoztak más települések, például Gyöngyös iskoláiba, hogy tanulni tudjanak, mert úgy érezték, hogy Gyöngyöspatán már nincs mód erre a mindennapos felfordulás, a sok atrocitás, a lehetetlenné tett tanórák miatt. Egyes roma szülők is elvitték a gyerekeiket… Ma nyolcvan roma és hét nem roma diák tanul Patán, a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Rendes körülmények között fele-fele lenne az arányuk.

Csődbe mehet az önkormányzat

A 82 millió forintos kártérítési kötelezettség meghaladja Gyöngyöspata önkormányzatának lehetőségeit. Hevér Lászlóné polgármester néhány hete még arról beszélt, hogy egy ötvenfős konferenciatermet szeretne a város, meg egy művészeti galériát, de a híres helyi szőlő- és bortermelés is a turizmus erős ágazata lehetne, amihez a pincesor felújításával segítene az önkormányzat. A pénzbeli kártérítés azonban nemhogy lehetetlenné teszi a fejlesztéseket, de egyenesen csődbe viszi a várost. Különösen úgy, hogy a vírusjárvány elleni védekezés jegyében a gépjárműadóra sem számíthatnak. Ha a végrehajtás során inkasszót – azaz a pénzek lefoglalását – rendelne el a bíróság, akkor az elsősorban az önkormányzati dolgozók bérét, illetve a szociális juttatások egy részét nyirbálná meg, tankerületi szinten pedig a pedagógusok fizetését. Mohácsi Erzsébet, a pereskedést indító, sorosista Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi tagja nyugalomra intette a romákat egy nyilatkozatában, mondván, úgyis az állam állja majd a végén számlát. Egyébként ő értesítette elsőként a Kúria döntéséről a perben érdekelt és pénzre váró patai családokat.

A közvélemény nagy része tipikus Soros-akciónak tekinti a CFCF fellépését és perindítását. De mint mindig, itt is több érdekszférát is érintenek az események. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egyes külföldről finanszírozott szervezetek és bizonyos jogi képviselők érzékelték, hogy vannak olyan kérdések, amelyeknek a peresítése jelentős jövedelmet hozhat. A bírói nyugdíjak ügye, a migráns- és a börtönbiznisz bevételei szépen hoznak a konyhára egyeseknek. Felvetődik a kérdés: a mostani döntésben szerepe van-e annak, hogy az igazságügy legfelsőbb szintjein is tartanak úgynevezett érzékenyítő előadásokat? A február végi, budapesti roma tüntetés részvevői mindenesetre azt skandálták, hogy „megvédjük a magyar bíróságot!”.

Úgy tudni, Gyöngyöspatán a családonként kasszírozott legkisebb összeg 350 ezer, a legnagyobb pedig 3,5 millió forint lesz.

Láncreakció indulhat

Ifj. Lomnici Zoltán szerint egyébként a Kúria jogszerűen, a 74/2020. (III. 31.) kormányrendelet jegyében járt el, amikor a vészhelyzet ideje alatt tárgyaláson kívüli eljárásban döntött. Orbán Viktor sem vitatta ezt a jogszerűséget legutóbbi, péntek reggeli rádiónyilatkozatában, viszont azt mondta, hogy a Kúria fővárosi épületéből valahogy nem látszott Gyöngyöspata igazsága.

A Kúria nem gondolta át döntésének várható következményeit sem. Ifj. Lomniczi Zoltán úgy látja, hogy a bíróságok több ítéletében visszaköszön az a Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök szellemiségéhez kapcsolódó elv, amely szerint a döntések meghozatalánál a bíráknak nem kell tekintetbe venniük a gazdasági következményeket, legyen szó a központi költségvetésről vagy az önkormányzatok büdzséjéről. De vajon a beinduló láncreakciók sem számítanak? További gond, hogy az anyagi kompenzáció sokak szerint nem kezeli az iskolai problémákat, arra viszont alkalmas lehet, hogy súlyos feszültséget szítson egy település közösségei között. Egy hasonló, 2015-ös perben a bíróság elmarasztalt egy iskolát, de nem ítélt meg kártérítést. Ott messzebbre láttak a bírák?

Az ellenzék győzelmi mámorban úszik. Mohácsi Erzsébet arról nyilatkozott a médiában, hogy a CFCF nem indít több szegregációs pert, de pereskedésre bátorította azokat a roma közösségeket, amelyek tagjai a gyöngyöspataihoz hasonló helyzetben érzik magukat… Ezzel kapcsolatban Horváth László korábban azt nyilatkozta, hogy választókörzetében legalább tíz olyan település van, ahol éppenséggel indulhatnának ilyen jellegű bírósági eljárások. Mert azt, hogy mi az iskolai szegregáció és a felzárkóztatás közötti különbség, még nem sikerült egyértelműen tisztázni. A politikus szerint mindenekelőtt módosítani kellene az integrációs törvényt, erre most megvan minden ok és lehetőség. És amelyik intézményben szükséges, ott tető alá kell hozni az iskolai rendészet szervezetét. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is törvénymódosítást sürgetett egy nyilatkozatában, de ő olyat, hogy az iskolai kártérítést csak iskolai oktatással lehessen kiegyenlíteni. Jogszabály-módosítás szükségességéről beszélt Orbán Viktor is pénteki rádióinterjújában. Mindenki rosszul járt, a Gyöngyöspatán élő romák és magyarok, de az önkormányzat is. Csak a CFCF érte el a célját, már ami a pénzen kívül a lakosság megosztását, a feszültség konzerválást jelenti. Ki veszítette el az arcát az ügyben? Van, aki azt mondja, a kormány. Nem kevesen viszont állítják, a józan ész továbbra is a kabinet oldalán áll. És hozzáteszik, hogy megint az igazságszolgáltatás veszített. A hite­léből.